Jelenlegi hely

Hirdetés!

Ugorhat a jogsi, ha erősen horkol

A közúti balesetek háttérben egyre többször az alvás alatti légzéskimaradás miatti elvás áll. Erre már a jogosítvány megújításánál is figyelniük kell az orvosoknak. 

Hirdetés
alvászavar

Az elmúlt egy évben három buszbaleset hátterében a buszvezető nem diagnosztizált OSAS (Obstructive Sleep Apnea Syndrome )  vagyis az apnoé, az alvás alatti légzéskimaradás megbetegedése állt. Ez az állapot leginkább az erősen horkoló embereknél jelentkezik (lásd alább).

Vezetés közbeni elalvás szempontjából kiemelten veszélyeztetettek még a serdülőkorú–fiatal felnőtt gépjárművezetők (életviteli szokások, krónikus alvásmegvonás), a különböző alvászavarokban szenvedők (elsősorban alvásfüggő légzészavar, krónikus inszomnia, narkolepszia), továbbá a hivatásos gépjárművezetők.

 
Az apnoé okozta fokozott nappali aluszékonyság 8-10-szeresére növeli a munkahelyi, otthoni és közúti balesetek gyakoriságát 

Mi az az OSAS?

A közelmúltban 18–70 éves amerikai gépjárművezetők – 110 fő – súlyos következményekkel járó elalvásos balesetét dolgozták fel, és 31%-uknál találtak OSAS-t a baleset hátterében. Az elalvásos balesetek 30–35%-ának hátterében az OSAS volt igazolható, mely az USA-ban mintegy kb. 50 milliárd dollár teljes gazdasági kárt okozott.A vizsgálatok szerint a kezeletlen, közepes vagy súlyos fokú alvási apnoe szindrómában szenvedő betegek pszichomotoros teljesítménye rosszabb, mint akik véralkoholszintje 0,6 ezrelék.

Az obstruktív alvási apnoe szindróma (OSAS) a leggyakoribb alvás alatti légzészavar, kiemelt fontosságú kórkép az alvászavarok körében. Az össznépességben gyakorisága 2-4%, és legfontosabb jellemzője a felső légutak alvás alatti, ismétlődő, részleges vagy teljes elzáródása, amely a szervezet oxigéndeszaturációját (oxigénellátottságának romlását) okozza, és felületes alváshoz (mikroébredésekhez) vezethet, mely következményes nappali álmosságot, fáradtságot okoz. Az OSAS gyermekkorban is előfordulhat, leggyakrabban 2-5 éves korban.

Műtéti megoldások a horkolás kezelésére, kattintson!

Az OSAS tünetei

Az OSAS fő klinikai tünetei: súlyos légzésszüneteket követő horkolás-horkantás (egy éjszaka során akár több százszor is), gyakori éjszakai felébredés, forgolódás, nyugtalan alvás, gyakori éjszakai vizelés, és következményes reggeli gyengeség, esetenként fejfájás, nappali aluszékonyság, a koncentráció, a nemi vágy és a memória zavara.

Egyre több kutatás támasztja alá, hogy a kórkép a balesetveszély mellett számos súlyos kardiovaszkuláris betegség /terápiarezisztens hipertónia (azaz nehezen beállítható magasvérnyomás betegség) szívinfarktus, stroke/ önálló rizikófaktorának tekinthető. Depresszió, szorongás, diabetes, refluxbetegség, memóriazavar és egyéb betegségek esetén is gondolnunk kell az  OSAS-ra.

Ugrik a jogsi, ha valaki horkol?

Az obstruktív alvási apnoe (OSAS) felismerésében fontos szerepe van a családorvosnak, és ezt a szerepet tovább erősíti a 16/2015. (III. 30.) EMMI rendelet, mely a jogosítvány megújításához szükséges egészségügyi alkalmassági vizsgálat részévé tette az alvás közbeni légzészavar kiszűrését 2015. áprilisától. Azon kérelmezőket, akiknél fiziológiai jellemzőik alapján felmerül a mérsékelt vagy súlyos OSAS gyanúja, alvászavar-szűrővizsgálatra kell beutalni. 

A mérsékelt vagy súlyos obstruktív alvási apnoe szindrómával diagnosztizált pácienseknél pedig alvásdiagnosztikai központban kiállított szomnológus-szakorvosi vélemény szükséges arról, hogy az állapotuk megfelelő ellenőrzés alatt áll-e, és a kezelés során kapott utasításokat betartják-e. 

Az egyes alkalmassági csoportba tartozó alvási apnoéban szenvedő pácienseknek háromévente, a hivatásos jogosítvánnyal rendelkezőknek pedig évente alvásdiagnosztikai központban végzett orvosi felülvizsgálaton kell részt venniük, amelynek célja annak megállapítása, hogy a beteg betartja-e a kezelés során kapott utasításokat, szükséges-e a kezelés folytatása.

Tavaszi fáradtsággal küzd? Ide kattintva találja az okokat és tippeket!

A hazai orvosi rendelők több mint fele nem végez spontán OSAS-szűrést    

A Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékén egy publikálás alatt álló vizsgálatban, 116 családorvos körében történt vizsgálat az orvosok alvási apnoéval kapcsolatos ismereteiről, arról, hogy elvégzik-e az OSAS-szűrést a gépjárművezetői alkalmassági vizsgálat során. 

A jogszabály ellenére, a praxisok 15%-ában egyáltalán nem szűrik, 46%-ukban csak rizikófaktor megléte esetén szűrik az OSAS-t gépjárművezetői engedélyhez szükséges orvosi vizsgálat során. Csak a praxisok 39%-ában dolgozó családorvosnál része rutinszerűen az OSAS-szűrés a szakértői tevékenységnek.


A magyarországi családorvosi praxisokban nincs rutinszerű OSAS-szűrés

A családorvosok legtöbbször az időhiányt, a felismerés nehézségét, az OSAS szűréséhez használható szakmai anyag hiányát említették a szűrés elmaradásának okaként.
A 2017. februárjában megjelent „ Obstruktív alvási apnoe szindróma a háziorvosi gyakorlatban”  című könyv ezt a hiányt pótolja. 

A könyvben a családorvosok információkat kapnak a betegségről, a tünetekről, az OSAS szövődményeiről. A könyv második részében hasznos tanácsot kapnak azzal kapcsolatban, hogyan kell szűrni az OSAS-t a gépjárművezetők egészségügyi alkalmassági vizsgálata során, hol találhatók az alvásambulanciák, ahová a középsúlyos/súlyos betegeket küldeniük kell a szomnográfiás vizsgálat elvégzésére, a terápia beállítására. 

A könyv szerzői között minden olyan társszakma képviselője szerepel, aki találkozhat obstruktív alvási apnoe szindrómás beteggel:  családorvos, belgyógyógyász, belgyógyász-hipertonológus,- endokrinológus, pulmonológus, neurológus, szomnológus és gyermekorvos egyaránt.

Hogyan javítja az alvómaszk az alvást? Nézze meg videónkat!

Forrás:sajtóközlemény



Hirdetés