A testszag az egészségi állapotunkról is árulkodhat, ráadásul ezáltal ösztönösen érzékelhetjük mások betegségét is.
- A testszag árulkodhat az egészségi állapotról, és ösztönösen érzékelhetjük mások betegségét is.
- Kutatások bizonyítják, hogy betegségek és gyulladások megváltoztatják az ember és az állat szagát, amit a többiek felismerhetnek.
- Kísérletekben az egerek nemcsak a valóban beteg társaik, hanem az egészséges, de beteggel együtt élők szagát is 'betegszagúnak' érzékelték.
- Az ilyen szagok érzékelése fiziológiai változásokat indíthat el, védelmi vagy felkészítő reakciókat kiváltva a környezetben élőkben.
- A testszag változásai korai figyelmeztető jelek lehetnek fertőzésekre, és hozzájárulhatnak a járványok terjedésének jobb megértéséhez.
Az emberi szervezet sokkal több információt árul el magáról, mint azt gondolnánk. Nemcsak az arckifejezések, a hangszín vagy a testbeszéd közvetít üzeneteket a környezet felé, hanem a testszag is. Egyre több kutatás utal arra, hogy bizonyos betegségek és gyulladásos folyamatok finom, szinte észrevehetetlen módon megváltoztatják az ember vagy az állat szagát — és ezt mások képesek érzékelni.
Bár ezt a folyamatot többnyire nem tudatosan éljük meg, a mindennapokban mégis jelen lehet. Talán Ön is tapasztalta már, hogy ösztönösen távolabb húzódik valakitől, aki betegnek tűnik, még akkor is, ha első pillantásra nem láthatók rajta egyértelmű tünetek. A tudomány szerint ebben az orrunknak is szerepe lehet.
A szaglás és az egészség kapcsolatát régóta vizsgálják a kutatók. Állatkísérletekben különösen a rágcsálók mutattak figyelemre méltó érzékenységet a betegségek által okozott szagváltozások felismerésében. A megfigyelések szerint az egerek és patkányok képesek elkerülni a fertőzött társaikat, ami evolúciós szempontból fontos védekező mechanizmus lehet.
Az állatok kivételes szaglása miatt több kutatócsoport próbálta már ezt a képességet az orvoslásban is hasznosítani. Kutyákat például arra képeztek ki, hogy bizonyos daganatos betegségek, köztük a petefészekrák jellegzetes szagmintáit felismerjék.
Egy friss, a philadelphiai Monell Chemical Senses Center kutatói által végzett vizsgálat azonban ennél is érdekesebb eredményre jutott. A kutatás szerint nemcsak a beteg egyed szaga változik meg, hanem azoké is, akik vele egy környezetben élnek.
A Scientific Reports folyóiratban megjelent tanulmány során a kutatók egereken vizsgálták a jelenséget. Egyes állatok szervezetébe olyan anyagot juttattak, amely fertőzés nélkül is gyulladásos reakciót vált ki. Ezeket az egereket egészséges társaikkal együtt tartották.
Ezután úgynevezett „szimatoló egereket” alkalmaztak, amelyeket korábban arra tanítottak meg, hogy különbséget tudjanak tenni a gyulladást mutató és az egészséges állatok szaga között.
A kutatók meglepetésére a szimatoló egerek az egészséges, de beteg társaikkal együtt élő állatokat is gyakran „betegszagúnak” érzékelték. Magyarán: az egészséges egerek testszaga is megváltozott pusztán attól, hogy beteg állatok közelében éltek.
A jelenséget további kísérletekben is megfigyelték. Az állatokat ezúttal olyan ketrecekben helyezték el, amelyeket lyukacsos fal választott el egymástól. Az egerek nem érintkezhettek fizikailag, a szagok azonban szabadon terjedhettek közöttük. Az eredmények alapján úgy tűnik, hogy már önmagában a betegséggel összefüggő szagok érzékelése is fiziológiai változásokat indíthat el a másik élőlényben.
Stephanie Gervasi, a kutatás vezető szerzője szerint a beteg egyedek szagának érzékelése védelmi vagy felkészítő reakciókat indíthat el a környezetükben élőkben, csökkentve ezzel egy esetleges fertőzés kockázatát.
A kutatók szerint ez egy különösen érdekes biológiai kommunikációs forma lehet. Elképzelhető, hogy a szervezet a veszély közeledtét érzékelve már előre felkészül bizonyos immunológiai reakciókra. Ez evolúciós előnyt jelenthetett az állatvilágban — és talán az ember esetében is.
Gary Beauchamp társszerző úgy fogalmazott:
- Ez a munka nemcsak azt mutatja meg, hogy a szagok jelzik a betegséget, hanem azt is, hogy erőteljes hatást gyakorolhatnak azokra az egyedekre, amelyek érzékelik őket.
A tudósok hangsúlyozzák, hogy a jelenség pontos működését még vizsgálják, de az eredmények hosszabb távon a járványok terjedésének jobb megértéséhez is hozzájárulhatnak. A testszagban megjelenő változások ugyanis akár korai figyelmeztető jelként is szolgálhatnak egyes fertőzések esetében.
Mindez jól mutatja, hogy az emberi érzékelés sokkal összetettebb, mint hinnénk. Az orrunk olyan információkat is észlelhet a környezetből, amelyekről az agyunknak nincs tudatos tudomása — mégis befolyásolhatják döntéseinket, viselkedésünket és társas kapcsolatainkat.
Előre jelezheti a szívelégtelenséget a szaglás elvesztése - állítja egy friss kutatás
- Miért romlik időskorban a szagérzékelés?
- Gyengül a szaglása? Lehet, hogy a szíve próbál üzenni!
- A Parkinson-kór néma tünete, amely már évekkel az egyéb jelek előtt jelentkezik
- Évekkel a demencia diagnózisa előtt jelezhet: új figyelmeztető tünetet találtak a tudósok
- A kutyák évekkel a tünetek előtt ki tudják szimatolni a Parkinson-kórt – állítja egy friss kutatás
- Ez az első érzékszerv, amit elveszítünk – így zajlik a test búcsúja az élettől
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
