Hirdetés

A legrégibb ismert baktérium nyomában!

A legrégibb ismert baktérium genomját rekonstruálták amerikai kutatók az 1500 évvel ezelőtti pestisjárvány két áldozatának fogaiból kivont DNS-töredék elemzésével.

A legrégibb ismert baktérium nyomában!A tudósok megállapították, hogy a történelem két legpusztítóbb járványát ugyanazon kórokozó különböző törzsei okozták, és felhívták a figyelmet arra, hogy a baktérium lehetséges új változatai ismét járványokat idézhetnek elő. Tanulmányuk a Lancet Infectious Diseases című szaklap legfrissebb számában jelent meg.

A középkor fekete halál néven ismert járványának áldozataiból származó baktériumminta DNS-ének teljes elemzését már 2012-ben elvégezték német kutatók. Ezt összevetették a nyilvános adatbázisokban hozzáférhető, több mint háromszáz Yersinia pestis baktériumtörzs genomjával, és azonosítottak egy olyan csoportot, melynek tagjai okozhatták a 6. és 8. század között a Kelet-Római Birodalomban, Justinianus császár korában lezajlott járványt.

Az új kutatás során ez utóbbi járvány két német áldozatának fogaiból nyertek DNS-t, és a genom rekonstruálása után megállapították, valóban ugyanannak a Yersinia pestis baktériumnak a számlájára írható, mint a középkori fekete halál.

A justinianusi bubópestis végigsöpört Ázsián, Észak-Afrikán, a Közel-Keleten és Európán, a világ korabeli népességének felét kiirtotta. A másik nagy járvány, a 14. századi fekete halál négy év alatt körülbelül 50 millió európait ölt meg.

A járvány az emberre általában rágcsálókról terjed, a rajtuk élősködő bolhák hordozzák a pestis baktériumát.

Tom Gilbert, a dán Természettudományi Múzeum kutatója a tanulmányt kísérő kommentárjában figyelmeztetett arra, hogy a fertőzés több alkalommal is átterjedt már az emberre, a rágcsálók életterének szűkülésével pedig csak idő kérdése, hogy a jelenleginél jobban ki legyünk téve a veszélynek.

Más szakértőkkel együtt azonban ő is kételkedik abban, hogy egy újabb pestisjárvány olyan pusztító lenne, mint elődei. Hendrik Poinar, a kutatás vezetője, a kanadai McMaster Egyetem ősi DNS-t vizsgáló központjának igazgatója úgy vélte, a modern antibiotikumok meg tudják állítani a fertőzést. Mintegy kétszáz rágcsálófaj hordozza a kórokozót, amely más állatokat és embereket is megfertőzhet.

Hozzátette: nagyobb figyelemmel kell követni a rágcsálók populációiban fellépő járványokat, hogy idejében észrevegyék az emberre leselkedő fertőzés veszélyét.

Minden évben több ezer ember kapja el a pestist, leginkább Közép- és Kelet-Európában, Afrikában, Ázsiában és Amerika egyes régióiban.

További tartalmak bakteriális fertőzés témában

Aktuális hírek

Ótvar, orbánc, tályog: tünetek és kezelésük

Hogyan ismerjük fel a baktériumok okozta bőr- és lágyrész fertőzéseket, annak érdekében, hogy megelőzzük a vérmérgezést vagy a további szövődményeket?

Puffadt, vizes lábak: ez nyiroködéma

A nyiroködéma, limfödéma néven ismert nyirokrendszeri zavar látványnak is ijesztő lehet, de nagyobb probléma, hogy ma hatásos kezelési módszerrel nem rendelkezünk még e betegséggel szemben. Mit...

Csontritkulás: Mégis jó, ha pótoljuk a kálciumot

Az 50-60 év körüli korosztály tagjai ha csontritkulás végett csípőtáji törést szenvednek el harmaduk meghal, több mint a felük pedig nem fog tudni újra járni. A megfelelő mennyiségű kálciumbevitel...

Örökké szedni kell a pajzsmirigy gyógyszert?

A pajzsmirigy betegségben szenvedők nagy része gyógyszeres terápiára szorul, melynek hatását rendszeresen ellenőrizni kell. A pácienseknél gyakran felmerül a kérdés, hogy vajon életük végéig kell...

A tüdőembólia tünetei

A tüdőembólia okozói azok a vérrögök, amelyek gyakran a lábból kiindulva jutnak fel a tüdőartériákba, és gyakorlatilag azonnal fulladást okoznak. Milyen jelei vannak?

Mivel vágjuk tönkre a bélflóránkat? Mutatjuk!

Nemrég kiderült, hogy a belünkben van a második agyunk. Azt viszont már régóta tudjuk, hogy immunrendszerünk központja is itt van, a bélflóránk tehát egészségünk, betegségeknek való ellenállásunk...

további cikkek >>