Hirdetés

Egy gyakori probléma: a pánikbetegség, pánikzavar

Szapora szívverés, ájulásszerű, akár hirtelen kialakuló rosszullétek, különös érzékelések… mind-mind lehetnek a pánikbetegség tünetei. Sokszor az illető „nem tudja” mi a baja, és orvostól orvosig vándorol, míg végre kiderül, hogy pánikbetegség áll a háttérben…

Egy gyakori probléma: a pánikbetegség, pánikzavarA pánik hirtelen támadó, rendkívül erős szorongás, melyet szervi tünetek kísérnek. Ezeket pánikrohamoknak nevezzük. Tüneteiben nem hasonlít a többi szorongásos betegséghez. A pánikroham az érintetteknél évente fordul elő átlagosan mondható, hogy a felnőttek egyharmadánál.

Öröklődés, okok?

A pánikbetegség pontos okai ismeretlenek, de az öröklés és a stresszkeltő életesemények valószínűleg fontos szerepet játszanak a kialakulásában. A pánikbetegség családi halmozódások vizsgálata alapján örökletes is lehet, ami azt mutatja, hogy valamely genetikai variációk is szerepet játszhatnak a tünetek megjelenésében. Sok embernél ellenben bármilyen családon belüli előzmény nélkül jelenik meg a pánikbetegség.

Milyen tünetek jellemzik a pánikbetegséget, rohamot?

Szapora szívverés, izzadás, remegés vagy reszketés, fulladás vagy légszomj, fuldoklás ("gombóc a torokban" érzés), mellkasi fájdalom, hányinger vagy hasi tünetek, szédülés, bizonytalanság, ájulásérzés, irrealitásérzés vagy a testtől való elválás érzése, az önkontroll elvesztésétől való félelem, halálfélelem, zsibbadás, "hangyamászás", érzéketlenség érzése, hideg- vagy meleghullámok.

Pánikbetegséget akkor állapít meg az orvos, ha a rohamok váratlanul és ismétlődően jelennek meg, illetve ha a roham után egy hónapig is eltart a következő rohamtól való félelem. A valóságban aszerint dominál egyik vagy másik tünet, hogy milyen típusú a pánikroham.

Számos vizsgálat igazolta, hogy a "spontán" pánikban szenvedő betegek fokozottan érzékenyek az oxigénhiányra, illetőleg a levegő növekvő szén-dioxid-szintjére. Légzőközpontjuk hajlamos a "téves riasztásra", vagyis átmeneti légzésmegállást vált ki, erre adott reakcióként gyorsul, sőt kapkodóvá válik a légzés (hiperventilláció), s ez magával hozza a többi tünetet.

Fontos a tünetek megjelenésének sorrendje is, ebből a háttérben zajló idegrendszeri folyamatokra következtethetünk. Spontán pánik esetében a félelem a tünetek sorában hátul kullog, tehát a szorongás csak követi a rohamot, de nem oka annak. A betegek elmondják, hogy derült égből villámcsapásként éri őket a roham. Erre a típusra a vizsgálatok szerint jól hatnak az antidepresszánsok.

Egy másik típusú pánikrohamnak, amelyet mi anticipátoros (előrevetítő) szorongásos rohamnak nevezünk, az a sajátossága, hogy a páciens rettegve várja, mikor következik be a roham, és ez olyan erős szorongást kelt benne, hogy bármilyen provokáló helyzet (utazás, egyedüllét stb.) kiválthatja a rohamot. A kialakult gyakorlatot követve ezt is nevezhetjük pánikrohamnak, de más, mint a spontán roham.

A légzési tünetek kevésbé jellemzők rá, viszont sokkal intenzívebb a szorongás, a pánikérzés, a félelem, s ez egyben a roham szorongásos eredetét is jelzi. Ha mégis van légzési tünet, az a várakozó szorongás miatti hiperventilláció, amely később fulladásérzést is okozhat, a sorrend azonban fordított, mint a spontán pánik esetén. A hiperventilláció aztán mellkasi szorító érzést, szédülést okozhat, egyszóval a pánik összes tünetét felsorakoztatja.

A pánikbetegséggel együtt járhat más pszichés eredetű betegség is. A klinikai depressziót gyakran hozzák vele összefüggésbe, akárcsak alkoholizmust és a drogfüggőséget. A pánikbetegek 30%-a használ alkoholt és 17%-uk egyéb szereket, mint a kokain vagy marihuána a kínjaik enyhítésére. Mivel a pánikrohamban számos életfontosságú szerv érintett, a betegek gyakran félnek valamilyen súlyos, a szívet, tüdőt, vagy az agyat érintő szervi betegségtől és orvoshoz fordulnak.

Amit a betegnek meg kell értenie az az, hogy a pánikrohamok az egészséges szervezetre nem jelentenek valódi veszélyt, még ha az szörnyű élmény is. Azonban az ismétlődő pánikrohamoknak súlyos következményei lehetnek, kezelés nélkül ez a betegség eluralhatja a beteg életét.

Egy gyakori probléma: a pánikbetegség, pánikzavarHogyan lehet kezelni a pánikbetegséget?

Az emberek többségénél kezelés nélkül is elmúlhatnak ezek a rohamok; néhányaknál azonban fenn áll a betegség kialakulása.

• Súlyosabb eseteknél egyfajta pszichoterápiás kezelés – ún kognitív viselkedésterápia lehetséges, ami megtanítja, hogy hogyan csökkentheti a személy a szorongást és közelítheti meg másként a pánikhelyzeteket.
• Másik lehetséges pszichoterápia a csoportterápia pánikbetegeknek, amely segíthet megérteni és kezelni a betegséget.
• Sok pszichológus ajánl stressz-menedzselő, időbeosztási vagy érzelmi egyensúly-tanfolyamokat, hogy segítsen a páciensnek elkerülni a szorongást a jövőben.
• Bizonyos esetekben a hagyományos pszichoanalízis segíthet feltárni a rohamok lelki hátterét és így segíthet megszabadulni a betegségtől.

• A pánikbetegség kezeléséhez hozzátartozhat akár gyógyszerek szedése is. A gyógyszer – és viselkedésterápia általában hatásos tüneti kezelés lehet.

  • Kezelés során alkalmazandó gyógyszerek közé tartoznak az antidepresszánsok és szorongás elleni gyógyszerek (pl. bezodiazepinek).

Az antidepresszánsok mindegyik fajtája - a triciklikusok (pl. imipramin), a monoamin oxidáz gátlók (pl. a fenelzin), és a szelektív szerotomin visszavételt gátló szerek (pl. a fluoxetin) – hatásosnak bizonyult.
Ha ezek valamelyike hatásosnak bizonyul, megelőzi a pánikrohamokat, vagy jelentősen csökkenti annak előfordulási gyakoriságát.

Egyéb nem gyógyszeres terápiák

• Amennyiben nincs egyéb kizáró tényező, a heti rendszerességgel végzett intenzív testmozgás, rossz állapotú betegeknél már a rendszeres kiadós séta is igen előnyös lehet. Az intenzív mozgás által felszabadult endorfin önmagában is jó hatású, de legalább ennyire fontos a pánikbetegeknél többnyire emelkedett kardiovaszkuláris rizikófaktorok csökkentése szempontjából, ugyanez vonatkozik az egészséges táplálkozásra és a testsúly normalizálására.

• A fényterápia is hasznos lehet. Olyan esetekben, ahol hangulati zavar is jelen van, kockázatmentesen kipróbálható. A beteg a lehetőségek szerint tartózkodjon napi egy-két órát napfényen, vagy erős és folyamatosan világító műfényen, a vibráló neonfény, a tévé és a monitornézés ebből a szempontból nem megfelelő.

• Mint a többi érzelmi zavarnál, a család és barátok támogatása szintén segíthet a gyógyulási folyamat felgyorsításában. Ebben az esetben sajnos kialakulhat a családtagoktól, de akár a kezelő orvostól való súlyos fokú függés is.

forrás: MSD Orvosi Kézikönyv a Családban, wikipedia

További tartalmak szorongás témában

További tartalmak pánikbetegség témában

Aktuális hírek

Várandósvitamin: értelmetlen pénzkidobás vagy valós segítség?

Sokszor futhatunk bele azokba a fejtegetésekbe, amik a vitaminkészítmények haszontalanságáról értekeznek. Valóban csak kipisiljük a pluszban bevitt anyagokat? Van egyáltalán értelme a várandós...

Magas a gyerek pulzusa! Mitől lehet?

A gyerekek pulzusszáma magasabb, mint a felnőtteké, ennek ellenére, ha a határértéken túli az érték, úgy érdemes szakemberhez fordulni, mivel betegséget jelezhet. Mi állhat a szapora pulzus...

Ótvar, orbánc, tályog: tünetek és kezelésük

Hogyan ismerjük fel a baktériumok okozta bőr- és lágyrész fertőzéseket, annak érdekében, hogy megelőzzük a vérmérgezést vagy a további szövődményeket?

Nátha vagy arcüreggyulladás: ezek a különbségek!

Az arc- és homloküregek gyulladása meglehetősen gyakori betegség az őszi-téli hónapokban, és gyakran az „egyszerűbb” náthával egy időben, esetleg annak szövődményeként alakul ki. Azonban a...

Így mérjük meg a pulzusunkat

A pulzus, mint fogalom mindenki számára ismert, az eltérései pedig egyre gyakrabban kerülnek a kardiológusok fókuszába. Most megtudhat többet az erős szívdobogás vélhető okairól és a pulzus...

Fájó, zsibbadó kéz: ez a neuropátia tünete

A neuropátia a perifériás idegrendszer idegeinek működési zavarát jelenti. A működési zavar jelentkezhet fájdalom, zsibbadás, érzéketlenség vagy görcsök formájában is. Milyen problémák, betegségek...

további cikkek >>