Hirdetés

Egy gyakori probléma: a pánikbetegség, pánikzavar

Szapora szívverés, ájulásszerű, akár hirtelen kialakuló rosszullétek, különös érzékelések… mind-mind lehetnek a pánikbetegség tünetei. Sokszor az illető „nem tudja” mi a baja, és orvostól orvosig vándorol, míg végre kiderül, hogy pánikbetegség áll a háttérben…

Hirdetés

Egy gyakori probléma: a pánikbetegség, pánikzavarA pánik hirtelen támadó, rendkívül erős szorongás, melyet szervi tünetek kísérnek. Ezeket pánikrohamoknak nevezzük. Tüneteiben nem hasonlít a többi szorongásos betegséghez. A pánikroham az érintetteknél évente fordul elő átlagosan mondható, hogy a felnőttek egyharmadánál.

Öröklődés, okok?

A pánikbetegség pontos okai ismeretlenek, de az öröklés és a stresszkeltő életesemények valószínűleg fontos szerepet játszanak a kialakulásában. A pánikbetegség családi halmozódások vizsgálata alapján örökletes is lehet, ami azt mutatja, hogy valamely genetikai variációk is szerepet játszhatnak a tünetek megjelenésében. Sok embernél ellenben bármilyen családon belüli előzmény nélkül jelenik meg a pánikbetegség.

Milyen tünetek jellemzik a pánikbetegséget, rohamot?

Szapora szívverés, izzadás, remegés vagy reszketés, fulladás vagy légszomj, fuldoklás ("gombóc a torokban" érzés), mellkasi fájdalom, hányinger vagy hasi tünetek, szédülés, bizonytalanság, ájulásérzés, irrealitásérzés vagy a testtől való elválás érzése, az önkontroll elvesztésétől való félelem, halálfélelem, zsibbadás, "hangyamászás", érzéketlenség érzése, hideg- vagy meleghullámok.

Pánikbetegséget akkor állapít meg az orvos, ha a rohamok váratlanul és ismétlődően jelennek meg, illetve ha a roham után egy hónapig is eltart a következő rohamtól való félelem. A valóságban aszerint dominál egyik vagy másik tünet, hogy milyen típusú a pánikroham.

Számos vizsgálat igazolta, hogy a "spontán" pánikban szenvedő betegek fokozottan érzékenyek az oxigénhiányra, illetőleg a levegő növekvő szén-dioxid-szintjére. Légzőközpontjuk hajlamos a "téves riasztásra", vagyis átmeneti légzésmegállást vált ki, erre adott reakcióként gyorsul, sőt kapkodóvá válik a légzés (hiperventilláció), s ez magával hozza a többi tünetet.

Fontos a tünetek megjelenésének sorrendje is, ebből a háttérben zajló idegrendszeri folyamatokra következtethetünk. Spontán pánik esetében a félelem a tünetek sorában hátul kullog, tehát a szorongás csak követi a rohamot, de nem oka annak. A betegek elmondják, hogy derült égből villámcsapásként éri őket a roham. Erre a típusra a vizsgálatok szerint jól hatnak az antidepresszánsok.

Egy másik típusú pánikrohamnak, amelyet mi anticipátoros (előrevetítő) szorongásos rohamnak nevezünk, az a sajátossága, hogy a páciens rettegve várja, mikor következik be a roham, és ez olyan erős szorongást kelt benne, hogy bármilyen provokáló helyzet (utazás, egyedüllét stb.) kiválthatja a rohamot. A kialakult gyakorlatot követve ezt is nevezhetjük pánikrohamnak, de más, mint a spontán roham.

A légzési tünetek kevésbé jellemzők rá, viszont sokkal intenzívebb a szorongás, a pánikérzés, a félelem, s ez egyben a roham szorongásos eredetét is jelzi. Ha mégis van légzési tünet, az a várakozó szorongás miatti hiperventilláció, amely később fulladásérzést is okozhat, a sorrend azonban fordított, mint a spontán pánik esetén. A hiperventilláció aztán mellkasi szorító érzést, szédülést okozhat, egyszóval a pánik összes tünetét felsorakoztatja.

A pánikbetegséggel együtt járhat más pszichés eredetű betegség is. A klinikai depressziót gyakran hozzák vele összefüggésbe, akárcsak alkoholizmust és a drogfüggőséget. A pánikbetegek 30%-a használ alkoholt és 17%-uk egyéb szereket, mint a kokain vagy marihuána a kínjaik enyhítésére. Mivel a pánikrohamban számos életfontosságú szerv érintett, a betegek gyakran félnek valamilyen súlyos, a szívet, tüdőt, vagy az agyat érintő szervi betegségtől és orvoshoz fordulnak.

Amit a betegnek meg kell értenie az az, hogy a pánikrohamok az egészséges szervezetre nem jelentenek valódi veszélyt, még ha az szörnyű élmény is. Azonban az ismétlődő pánikrohamoknak súlyos következményei lehetnek, kezelés nélkül ez a betegség eluralhatja a beteg életét.

Egy gyakori probléma: a pánikbetegség, pánikzavarHogyan lehet kezelni a pánikbetegséget?

Az emberek többségénél kezelés nélkül is elmúlhatnak ezek a rohamok; néhányaknál azonban fenn áll a betegség kialakulása.

• Súlyosabb eseteknél egyfajta pszichoterápiás kezelés – ún kognitív viselkedésterápia lehetséges, ami megtanítja, hogy hogyan csökkentheti a személy a szorongást és közelítheti meg másként a pánikhelyzeteket.
• Másik lehetséges pszichoterápia a csoportterápia pánikbetegeknek, amely segíthet megérteni és kezelni a betegséget.
• Sok pszichológus ajánl stressz-menedzselő, időbeosztási vagy érzelmi egyensúly-tanfolyamokat, hogy segítsen a páciensnek elkerülni a szorongást a jövőben.
• Bizonyos esetekben a hagyományos pszichoanalízis segíthet feltárni a rohamok lelki hátterét és így segíthet megszabadulni a betegségtől.

• A pánikbetegség kezeléséhez hozzátartozhat akár gyógyszerek szedése is. A gyógyszer – és viselkedésterápia általában hatásos tüneti kezelés lehet.

  • Kezelés során alkalmazandó gyógyszerek közé tartoznak az antidepresszánsok és szorongás elleni gyógyszerek (pl. bezodiazepinek).

Az antidepresszánsok mindegyik fajtája - a triciklikusok (pl. imipramin), a monoamin oxidáz gátlók (pl. a fenelzin), és a szelektív szerotomin visszavételt gátló szerek (pl. a fluoxetin) – hatásosnak bizonyult.
Ha ezek valamelyike hatásosnak bizonyul, megelőzi a pánikrohamokat, vagy jelentősen csökkenti annak előfordulási gyakoriságát.

Egyéb nem gyógyszeres terápiák

• Amennyiben nincs egyéb kizáró tényező, a heti rendszerességgel végzett intenzív testmozgás, rossz állapotú betegeknél már a rendszeres kiadós séta is igen előnyös lehet. Az intenzív mozgás által felszabadult endorfin önmagában is jó hatású, de legalább ennyire fontos a pánikbetegeknél többnyire emelkedett kardiovaszkuláris rizikófaktorok csökkentése szempontjából, ugyanez vonatkozik az egészséges táplálkozásra és a testsúly normalizálására.

• A fényterápia is hasznos lehet. Olyan esetekben, ahol hangulati zavar is jelen van, kockázatmentesen kipróbálható. A beteg a lehetőségek szerint tartózkodjon napi egy-két órát napfényen, vagy erős és folyamatosan világító műfényen, a vibráló neonfény, a tévé és a monitornézés ebből a szempontból nem megfelelő.

• Mint a többi érzelmi zavarnál, a család és barátok támogatása szintén segíthet a gyógyulási folyamat felgyorsításában. Ebben az esetben sajnos kialakulhat a családtagoktól, de akár a kezelő orvostól való súlyos fokú függés is.

forrás: MSD Orvosi Kézikönyv a Családban, wikipedia

További tartalmak szorongás témában

További tartalmak pánikbetegség témában

Aktuális hírek

Mivel fordítható vissza az öregedés?

A szervezetünk minden pillanatban oxidálódik, ennek látható jele az öregedés. Antioxidánsokkal segíthetünk a szervezetnek lassítani a folyamatot. Sokszor halljuk manapság ezt a kifejezést, de...

Mit árul el rólunk a fanszőrzetünk?

Mindannyiunknak megvan a véleménye arról, hogy a fanszőrnek miként kell kinéznie. Az viszont már fontosabb kérdés, hogy külseje és állapota mit árul el egészségi állapotunkról.

Ki vehet részt és mennyiért gyógyszerkísérletben?

Sok tévhit kering az embereken végzett klinikai vizsgálatokról.  Ki vehet részt benne? Kell-e fizetni érte? Várható-e gyógyulás?

Ezekre ügyeljen, ha véralvadásgátlót szed

A vénás és az artériás trombózis elkerülése érdekében sokak számára javasol az orvos véralvadásgátló terápiát, megakadályozva ezzel az életveszélyes vérrögök kialakulását. Prof. Blaskó György, a...

Az örök fiatalság 7 titka

Lehet, hogy a test-lélek-szellem egységének megőrzése az "örök fiatalság" titka? Lássuk, mire figyeljünk fitalságunk megtartásáért!

 

Góc a betegség mögött: hogy találjuk meg?

Előfordul, hogy rendszeresen visszatérő vagy folyamatosan fennálló egészségügyi problémáinkból egyszerűen nem tudunk kigyógyulni, ugyanazt a betegséget újra és újra elkapjuk. A gondot általában az...

további cikkek >>