Jelenlegi hely

Hirdetés

Leukémia, limfóma: mi folyik az ereinkben?

Nem az onkológiai, hanem a hematológiai osztályokon kezelik, ám ugyanúgy rákbetegségnek számítanak a vérképzőrendszer és a nyirokrendszer daganatai, mint a tüdőrák vagy a mellrák. A leukémia és a limfóma nem egy-egy betegség, e kóroknak mintegy száz formáját különböztetik meg az orvosok, s ennek megfelelően a kezelések is sokfélék lehetnek. 

 

A hematológiában jó eredményeket érnek el a kemoterápiával, sok beteg visszakapta már egészségét a célzott terápiás gyógyszeres kezelések révén. Vannak ugyanakkor betegek, akiknél ma is csak a csontvelő-transzplantáció hoz eredmény, de — a daganatos betegségek között egyedülálló módon — az is előfordul, hogy hosszú évekig az ellenőrző vizsgálatokon túl semmiféle kezelést nem tartanak indokoltnak az orvosok.

"Csak" limfóma...

Örüljek annak, hogy limfómám van...! Ezt mondta az orvos a hematológián. Ám én nem értettem, miért kellene ettől olyan nagyon boldognak lennem. Igazság szerint nem is tudtam a betegségről semmit, csak az derengett, hogy Antall József miniszterelnöknek is limfómája volt, s hiába vitték Németországba kezelni, mégis meghalt – eleveníti fel a rosszindulatú nyirokdaganat diagnózisával való szembesülését a szolnoki Belukács Magdolna.

Az akkor 48 éves asszonynak a sebészeten a terjedő tumor miatt kivették a gyomra kétharmadát, majd az onkológiára irányították, onnan küldték tovább a hematológiára. Ekkor még mindig abban a hiszemben élt, hogy súlyos gyomorrákja van. Ehhez képest tartotta jó hírnek a hematológus, hogy egy olyan típusú non-Hodgkin limfóma igazolódott nála, amely gyógyszerrel igen jól kezelhető.

– Elkezdődött a kemoterápiás kezelésem, de én nemigen hittem benne. Halni készültem: állandóan figyeltem a nálam rosszabb állapotban lévőket, hogy mi várhat rám. Kezdetben dühöngtem, hogy miért történik velem mindez, majd sikerült átértékelnem magamban az életet, s arra jutottam: ha már egyszer úgyis meghalok, addig már ne állandó sírással keljek és feküdjek, s keserítsem meg ezzel a magam és a családom életét. Az esélytelenek nyugalmával jártam a kezelésekre – emlékezik vissza Belukács Magdolna.

Limfóma, leukémia
A nyirokcsomók megnagyobbodása lehet az első jel limfóma esetén

Az asszony olyannyira nem halt meg, hogy teljesen meggyógyult. A történteknek lassan 8 éve már, s ismerősei ma mint az egyik legaktívabb gyógyult rákbeteget emlegetik. Mivel a vasútnál dolgozott, s leszázalékolása után megmaradt az ingyenjegye, rendszeresen ott van a fővárosi rendezvényeken: részt vett a Tűzmadár Alapítvány pszcihológiai tréningjén, tagja a Limfóma Klubnak, daganatos betegeknek szervezett főzőtanfolyamra jár. Elvégzett egy önkéntes segítő tanfolyamot, s rendszeresen bejár a szolnoki kórházba, ahol a sorstársak támasza, gyámolítója. Szabadidejében sokat kerékpározik, úszni jár, élvezi az életét.

Amikor az agresszív rák kezelhetőbb

– A limfómák nagyon sokfélék, számos felosztásuk lehetséges. Egy 19. századi kutatóorvos után Hodgkin és non-Hodgkin kórokat különböztetünk meg. Két alapkategória a lassan előrehaladó, krónikus típus, amely akár hosszú évek alatt sem okoz panaszokat, a másik az agresszív forma, amely gyorsan rohanja le a szervezetet. Utóbbi kórforma ijesztőbb és azonnali orvosi beavatkozást kíván, ám sokkal jobb eredményességgel kezelhető, mint a szelídebb típus, arra ugyanis kevésbé hatnak a gyógyszerek, illetve nagyobb a valószínűsége a kiújulásnak is. Ha egy agresszív megjelenésű betegséget sikerül visszaszorítanunk, érdekes módon nagyobb az esély arra, hogy a beteg végleg maga mögött tudhatja a limfómát – ismerteti az egyes betegségfajták közötti alapvető különbségeket prof. dr. Masszi Tamás, a fővárosi Egyesített Szent István és Szent László Kórház Hematológiai és Őssejt-transzplantációs Osztályának vezető főorvosa.

A limfómák egy jelentős részének kezelésére ma már olyan célzott gyógyszeres terápiák állnak rendelkezésre, amelyek kifejezetten a daganatos nyiroksejteket képesek elpusztítani, így kevesebb mellékhatással és eredményesebben tudnak fellépni a betegség ellen. Ugyan a gyógyulási arány sokat javult, kétségtelen, hogy ma is vannak gyógyíthatatlan limfómák. Előrelépés viszont itt is van: a korszerűbb kezelésekkel a korábbinál hosszabb távon tudják biztosítani a betegség tünetmentességét.

A hematológiai daganatok sokféleségét jelzi, hogy vannak olyan esetek is (indolens limfómák, egyes leukémiák), amikor a kezelést nem kezdik meg azonnal: mivel e betegségeket meggyógyítani úgysem tudják, amíg az nyugalmi állapotban van a szervezetben, addig csak rendszeres kontrollt tartanak indokoltnak. Amint a főorvos fogalmaz, akár 5-10 évig is "békében el lehet élni" az adott kórral, mielőtt gyógyszerre lenne szükség.

– A betegeket nemcsak a kezelések esetleges mellékhatásai viselik meg, olykor épp az okoz feszültséget, netán konfliktust az orvossal, ha nem javasol semmilyen gyógyszert. Ezekben az esetekben nem arról van szó, hogy a hematológus spórolni akar a betegen, hanem egyszerűen vannak olyan állapotok, amikor még felesleges a szervezetet a terápiákkal terhelni, mert azzal nem érhető el jobb eredmény ahhoz képest, mintha csak akkor kezdjük meg a kezelést, amikor azt a betegség előrehaladása már indokolja – magyarázza Masszi Tamás. A főorvos ugyanakkor elfogadja az érintett betegek aggodalmát, hiszen mindenhol azt hallani, hogy a rákot azonnal kezelni kell. Ez a rosszindulatú folyamatok elsöprő többségére így igaz, de vannak kivételek.