Vannak emberek, akik nem szívesen találkoznak gyerekkoruk szereplőivel. De vajon miért?
Ősszel egyre később világosodik és egyre hamarabb sötétedik, sokan pedig ezzel együtt fáradtabbnak, kedvetlenebbnek vagy aluszékonyabbnak érezhetik magukat. Ilyenkor nem feltétlenül arról van szó, hogy hiányoljuk a nyarat: a kevesebb természetes fény a belső óránkra, az alvásunkra és a hangulatunkat befolyásoló biológiai folyamatokra is hathat.
A kézremegésnek számos oka lehet, és nem mindig betegség állhat mögötte.
Közel hét év után tértek vissza egy férfi emlékei – egy munkahelyváltás hozta el a fordulatot.
Szeptember 15-e a Limfóma Világnapja. A Magyar Rákellenes Liga idén is biciklis felvonulással hívja fel a figyelmet a betegség megelőzésére, a daganatos betegségek általános tüneteinek fontosságára, valamint az onkoszorongás jelenségére. Ez utóbbira reflektál a Világnap idei szlogenje is: Nem vagy egyedül!
Egy újonnan jelentkező fájdalom, furcsa szívdobbanás vagy apró bőrelváltozás aggodalmat kelthet, és teljesen normális, ha ilyenkor figyelni kezdünk a testünkre. Más a helyzet azonban, ha a betegségtől való félelem akkor sem enyhül, amikor az orvosi vizsgálatok nem mutatnak komoly problémát, és az egészséggel kapcsolatos gondolatok egyre több időt vesznek el a mindennapokból.
Olyan, mintha rovarok másznának a bőrén, vagy egy vízcsepp folyna végig az arcán, miközben valójában semmi sincs ott? A nyugtalanító érzés hátterében egy különös idegrendszeri tünet állhat, amelynek számos kiváltó oka lehet.
Mások érzéseit szinte a sajátjaként éli meg, nehezen mond nemet, és gyakran teljesen kimerül? Ezek azok a lelki terhek, amelyekkel az empaták a leggyakrabban fordulnak terapeutához.