Jelenlegi hely

Hirdetés

Mióma tünetei és kezelése

A mióma a leggyakoribb jóindulatú méhdaganat. Milyen tünetekkel jelez és hogyan kezelhető?

Hasonlóan a fák törzséhez, a méhizomzat is rostnyalábokból áll, melyeket helyenként örvényszerű „görcs” szakít meg. Ezek az apró göbök szinte minden méhben jelen vannak. Mondhatnánk, hogy nincs is olyan méh, amelyikben ne lenne kisebb-nagyobb izomgöb, azaz mióma.

Gócok kockázata

A mióma kialakulásához és növekedéséhez elengedhetetlen a tüszőhormonok jelenléte. Nemcsak a tüszőhormonok  mennyisége, hanem a jelenlétüket érzékelő és hatásukat közvetítő tüszőhormonreceptorok mennyisége is arányosan növeli a mióma kialakulásának és növekedésének kockázatát. Genetikai hajlam, azaz a méhizom sejtjeinek tüszőhormon-receptor termelésén és a petefészkek aktivitásának mértékén múlik az, hogy kinél mekkorára nő meg egy mióma.

A méh megnagyobbodását többnyire nem egy góc idézi elő. Extrém esetben 20-30 góc is jelen lehet egy emberfőnyi miómás méhben. A problémát  ilyen esetekben az jelenti, hogy  a gócok egyenkénti eltávolítása során jelentkező vérveszteség olyan kritikussá teszi a beteg állapotát, ami csak a méh teljes eltávolításával  fordítható vissza. Fiatal, még nem szült nők esetében ez pszichésen katasztrofális veszteséget jelenthet. A legnagyobb miómagócok is valamikor mikroszkópikus méretűek voltak. Fontos tehát, hogy a  gócokról minél korábban tudomást szerezzünk.

mióma
Minél korábban felfedezik a miómát, annál könnyebb megszabadulni tőle

Változatos miómák

Nőgyógyászati vizsgálattal már 1-2 cm-es, ultrahangos vizsgálattal pedig már néhány mm-es miómagócok jelenléte is kimutatható.  A néhány cm-es gócnak sincs jelentősége akkor, ha panaszt nem okoz és  a megtermékenyülést sem akadályozza. Ilyenek a méhet borító hashártyához közel elhelyezkedő felszíni miómák. A másik véglet a méhnyálkahártyát a méh ürege felé előemelő nyálkahártya alatti mióma. Ez már milliméteres méretben is komoly menstruációs zavart okozhat.

Néhány centiméteres méretű, egyedül álló, nyálkahártya alatti góc méhtükrözéses eljárással eltávolítható. A méhnyálkahártya alatti és a felszíni hashártya alatt elhelyezkedő miómák közötti átmenetet a méh izomfalában ülő gócok jelentik. Akár a méhüreg felé, akár a hashártyafelszín felé is terjeszkedhetnek, menstruációs zavarokat és nyomási tüneteket egyaránt okozhatnak. A miómák tüszőhormon-függő daganatok, így gyermekkorban nem fordulnak elő, a változó kort követően pedig már nem növekednek.

Gyógyszer, műtét,  intervenciós radiológia

A méhnyálkahártya gyógyszerekkel kiváltott elvékonyodása csökkenti a menstruációs vérzés erősségét. A kombinált fogamzásgátlók rendszeressé tehetik   a szabálytalan havi vérzést. További gyógyszeres kezelési lehetőség a helyi véralvadási rendszer működését befolyásoló vérzéscsillapító készítmények alkalmazása menzeszek alatt. A mióma zsugorodását tartósan és specifikusan  kiváltó gyógyszer nem áll rendelkezésre, de konzervatív miómaműtétek előtt  alkalmazott agyalapimirigy-gátló szerekkel vagy újabban sárgatesthormon receptor moduláló szerrel jelentősen csökkenthető a műtéti vérveszteség és a  gócok mérete is.

A mióma a szexuális életünket is megzavarhatja. Olvasson tovább!

Szintén konzervatív lehetőség az intervenciós radiológiai kezelés. Célzott érkatéterezéssel felkereshetők a nagyobb mióma gócokat  ellátó méhartéria ágak, s az  azokba juttatott néhány tizedmilliméteres  méretű „gyöngyök” befecskendezésével jelentősen csökkenthető vagy megszüntethető a gócok vérellátása. Az érfestéses, illetve  érkatéterezéssel végzett mióma-embolizáció legfontosabb hátránya, hogy a miómát nem tünteti el. 

Mivel a miómák jelentős része  rostos daganat, és  ereket is csak  a felszínén  tartalmaz, az embolizáció  sokszor nem  hoz változást a mióma méretében. A góc  embolizációt követő oxigénhiányos szövetelhalása további problémát jelenthet. Családtervezését még be nem fejezett nő esetében a panaszokat okozó, illetve a teherbe esést és a  terhesség kiviselését akadályozó mióma klasszikus kezelési módja a műtéti kiágyazás.