Fiuk elvesztése után egy régen lefagyasztott embrió adott lehetőséget az újabb gyermekvállalásra egy görög házaspárnak. Kislányuk története az orvostudomány különleges lehetőségeire és a késői gyermekvállalás kérdéseire is ráirányítja a figyelmet.
- Egy görög házaspár egy 22 éve fagyasztott embrió felhasználásával született egészséges kislánynak örülhet, miután elvesztették korábbi gyermeküket.
- A szülők számára a gyermek érkezése szorosan összefonódott fia elvesztésével, Georgia nevét is az ő emlékére választották.
- A lombikprogram felhasználásának felső korhatára Görögországban 54 év, ezért az anyának a kezeléssel gyorsan kellett döntenie.
- A több évtizedes embriófagyasztás sikeres alkalmazása különleges, de nem egyedülálló eset, bár a hosszú tárolás hatásairól még kevés adat van.
- A történet rávilágít a késői gyermekvállalás orvosi és jogi kérdéseire, illetve arra, hogy az anyai életkor komoly kockázatokat jelenthet a várandósságban.
Rózsaszín léggömbök és virágok díszítették azt az athéni kórházi szobát, ahol Cristina Rapti-Tzelepi és férje, Constantinos Raptis újszülött lányukat köszöntötték. Az 54 éves édesanya egy magánklinikán adott életet az egészséges, 3490 grammos Georgiának.
A szülők számára a baba érkezése mélyen összefonódott egy korábbi veszteséggel. Egyetlen fiuk, Giorgos 21 évesen, egy októberi közúti balesetben meghalt. Lányuk nevét az ő emlékére választották.
A tragédia után döntöttek az újabb kezelésről
A házaspár néhány hónappal fia halála után határozta el, hogy ismét megpróbálkozik a gyermekvállalással. A lombikeljárás nem volt ismeretlen számukra, hiszen első gyermekük is ennek segítségével fogant.
Ezúttal egy több mint 22 éve fagyasztva tárolt embrió felhasználása kínált lehetőséget a családbővítésre. Cristina arról beszélt, hogy szeretnének új életet hozni az otthonukba, és folytatni családjuk történetét. Az elhatározást azonban gyorsan kellett cselekvésnek követnie: az édesanya közeledett a kezelésre vonatkozó életkori határhoz.
Két és fél hónapjuk maradt
A történetről szóló beszámoló szerint Görögországban a nők az illetékes hatóság engedélyével 54 éves korukig vehetnek részt lombikprogramban. Cristina számára emiatt különösen sürgetővé vált az idő.
- Csak két és fél hónapom volt. Stresszes volt, de a belső erőnknek és az orvosunk, valamint az egész csapata támogatásának köszönhetően minden akadályt legyőztünk – idézte fel.
Visszaemlékezésében az orvosi csapat támogatása éppúgy hangsúlyt kapott, mint saját elszántságuk. A kezelésre való felkészülést a szoros határidő mellett a gyász is megterhelte.
Hogyan maradhat felhasználható egy embrió évtizedeken át?
A hosszú tárolás megértéséhez érdemes tudnia, hogy a fagyasztás során az embrió fejlődése szünetel. Nem ugyanazok a folyamatok zajlanak benne, mint a méhben fejlődő embrióban: a tárolás évei nem jelentenek ugyanennyi évnyi biológiai fejlődést.
A brit termékenységi hatóság, a HFEA tájékoztatója szerint a fagyasztás előtt speciális védőanyagokkal kezelik az embriókat. Ezek segítenek megóvni a sejteket a jégkristályok okozta károsodástól. Az embriókat ezután folyékony nitrogénben, ellenőrzött körülmények között tárolják.
Napjainkban többnyire az úgynevezett vitrifikációt alkalmazzák, amely rendkívül gyors hűtéssel jár. A görög család esetéről szóló beszámolóból ugyanakkor nem derül ki, milyen eljárást használtak annak idején, ezért ezt nem lehet utólag biztosan megállapítani.
A több évtizedes tárolást követő születések igazolják, hogy ilyen hosszú idő után is lehetséges sikeres kezelés. Ebből azonban nem következik, hogy minden embrió korlátlan ideig, változatlan eséllyel felhasználható marad: a rendkívül hosszú tárolás következményeiről továbbra is korlátozottak az adatok.
A felolvasztás még nem garantálja a terhességet
A fagyasztott embrió lehetőséget jelent egy későbbi kezelésre, de önmagában nem biztosítja a gyermek születését. Nem minden embrió éli túl a fagyasztás és felolvasztás folyamatát; a laboratóriumi szakemberek ezért a felolvasztás után ellenőrzik az állapotát, és megítélik, alkalmas-e a beültetésre.
A HFEA összefoglalója arra is kitér, hogy egyes embriók elveszíthetnek néhány sejtet, mégis képesek lehetnek tovább fejlődni. A sikeres felolvasztás és az embriótranszfer azonban külön lépés a terhesség létrejöttéhez képest: a beágyazódás és a várandósság további alakulása ezt követően dől el.
Georgia születése tehát egy sikeresen végigjárt folyamat eredménye. A család történetéből más párok egyéni esélyeire nem lehet következtetni.
Különleges születés, de nem világrekord
A több mint két évtizedes tárolás szokatlan, a beszámoló azonban ennél hosszabb idő után felhasznált embriót is említ. Egy ohiói kisfiú 2025-ben több mint harminc évig fagyasztva őrzött embrióból született; az esetet a Guinness Rekordok Könyve is elismerte.
Az ilyen történetek különösen látványosan mutatják meg, mekkora időbeli távolság lehet egy embrió létrehozása és egy gyermek megszületése között.
A korábbi embrió nem szünteti meg az anya életkorából eredő kockázatokat
A késői gyermekvállalásnál két külön kérdést kell mérlegelni: az embrió fejlődési lehetőségét és azt, hogyan viseli az anya szervezete a várandósságot. Egy fiatalabb életkorban létrehozott embrió felhasználása mellett is számít a nő aktuális egészségi állapota.
Az Amerikai Reproduktív Orvostudományi Társaság szakmai állásfoglalása szerint előrehaladottabb anyai életkorban gyakoribbak a terhességi magasvérnyomás-betegségek, a terhességi cukorbetegség és a császármetszéssel végződő szülések. Emiatt a kezelés előtt különösen fontos a szív- és érrendszeri, valamint az anyagcsere-állapot alapos felmérése.
Az orvosi mérlegelés tehát túlmutat azon, hogy rendelkezésre áll-e beültethető embrió. Azt is értékelni kell, milyen terhelést jelenthet a terhesség, és milyen gondozásra lehet szükség. Cristina várandósságának részletes lefolyásáról a beszámoló nem közöl adatokat, ezért az általános kockázatokból nem következik, hogy nála bármelyik szövődmény jelentkezett.
Az orvos felülvizsgálná a korhatárt
Cristina nőgyógyásza, dr. Kostas Pantos, a Görög Reproduktív Orvostudományi Társaság elnöke az eset kapcsán a szabályozás újragondolását sürgette. Túl merevnek tartja, hogy az életkori határ elérése után egyetlen nap eltérésre sincs lehetőség.
Érvelésében az ország születésszámának jelentős csökkenésére is hivatkozott. Véleménye szerint több lehetőséget kellene biztosítani azoknak, akik később szeretnének gyermeket vállalni. Ez az ő álláspontja; a beszámoló nem említ elfogadott változtatást.
A család már a közös jövőt tervezi
A 60 éves Constantinos számára lánya érkezése ismét reményt adott. Kezelőorvosuk szerepéről személyes szavakkal beszélt.
- Az orvos kézen fogott minket, és kivezetett a legmélyebb sötétségből. Sikerült kijutnunk belőle, és hiszem, hogy még sok minden vár ránk az életben – mondta.
Cristina azt szeretné, hogy Georgia egészségben, boldogan nőjön fel. Amikor erről beszélt, felidézte azt az örömöt is, amelyet Giorgos nevetése jelentett az otthonukban.
A házaspár az újabb családbővítés lehetőségét sem zárta ki. Ha a görög életkori előírások miatt már nem vehetnének részt további kezelésben, külföldi lehetőségeket is fontolóra vennének.
Gyakori kérdések a fagyasztott embrióval történő gyermekvállalásról
Mi a különbség a petesejt és az embrió fagyasztása között?
Petesejtfagyasztáskor még meg nem termékenyített petesejteket tárolnak, amelyeket későbbi felhasználáskor, a felolvasztás után termékenyítenek meg. Embriófagyasztás esetén a megtermékenyítés már megtörtént, és a fejlődésnek indult embriót őrzik meg. A két eljárás tehát a lombikkezelés eltérő szakaszához kapcsolódik.
Szükség van újabb petesejtleszívásra a fagyasztott embrió beültetése előtt?
Ha a kezeléshez már rendelkezésre áll fagyasztott embrió, annak felhasználásához nem kell újabb petesejteket nyerni. A felkészülés ilyenkor elsősorban a méhnyálkahártya megfelelő állapotának kialakítására és a beültetés időzítésére irányul. Ez az egyik lényeges különbség egy teljesen új lombikciklushoz képest.
Mindenképpen hormonkezelés előzi meg a fagyasztott embrió beültetését?
Nem feltétlenül. Rendszeres menstruáció és megfelelő peteérés esetén természetes ciklusban is történhet embriótranszfer, ultrahangvizsgálatokkal és szükség szerint hormonellenőrzéssel időzítve. Más esetekben gyógyszeres előkészítéssel teszik alkalmassá a méhnyálkahártyát az embrió befogadására. A megfelelő eljárást a kezelőorvos az egyéni körülmények alapján választja ki.
Menopauza után is lehetséges embrióbeültetéssel teherbe esni?
Bizonyos esetekben igen, akár menopauza után is van erre lehetőség. A petefészek működésének megszűnése nem jelenti automatikusan azt, hogy a méh sem képes terhességet kihordani. Megfelelő hormonális előkészítéssel korábban létrehozott saját embrió vagy adományozott embrió beültetése is szóba jöhet. Az eljárás lehetősége azonban mindig egyéni orvosi elbírálástól és az adott ország szabályozásától függ.
Ikreket szült, mégsem ugyanazok a szüleik – egészen különleges terhesség történt Ausztráliában
- Véres vizelet miatt került kórházba, de egy 36 milliméteres varrótűt találtak a szívében
- Forró vízzel próbálta leégetni magáról a koszt – ilyen volt a nő élete a kényszerbetegséggel
- Ártalmatlannak tűnő panasszal kezdődött: szélütést kapott a hétéves kisfiú, akit először hazaküldtek az orvosok
- Szürkehályog-műtétre készült, de az orvosok egészen mást találtak a szemében: 27 kontaktlencse lapult benne
- Kilenc szervét távolították el a 42 éves nőnek, miután kiderült, mi is okozza a panaszait
- Öt év teljes vakság után újra láthat: egy különleges szemműtét adta vissza a 67 éves nő látását
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
