Az endometriózis nemcsak a mindennapokat nehezítheti meg, hanem a munkavégzésre és a keresetre is komoly hatással lehet. Az érintett nők a menstruációs szabadságot és a rugalmas munkavégzést tartanák a legnagyobb segítségnek a fájdalommal és kimerültséggel járó napokon.
- Az endometriózissal élő nők számára a menstruációs szabadság és a rugalmas munkavégzés jelentené a legnagyobb segítséget.
- A betegség évente átlagosan 1757 euró jövedelemkiesést okoz a nőknek, főként a munkahelyi hiányzások miatt.
- Az érintettek 42 százaléka rossz munkaképességi kategóriába esik, ami jóval magasabb arány a kontrollcsoporthoz képest.
- A munkahelyek többsége nincs felkészülve az endometriózissal élők támogatására, sok munkáltató alig ismeri a betegséget.
- A rugalmas munkarend és a munkáltatók nagyobb tájékozottsága segítheti a nők munkaerőpiacon maradását; ezt a tanulmány is alátámasztja, amely az első átfogó közép-kelet-európai ilyen jellegű kutatás.
Mindez a Semmelweis Egyetem kutatóinak a Preventive Medicine Reports folyóiratban megjelent új tanulmányából derült ki. Az első nagyszabású közép-kelet-európai vizsgálat eredményei szerint az érintettek átlagosan évi 1757 euró jövedelemtől esnek el, ami nagyjából egyhavi magyar átlagkeresetnek felel meg. A becslés ráadásul csak a hiányzásokból eredő veszteséget veszi figyelembe; a csökkent munkateljesítményből és az egészségügyi kiadásokból fakadó költségeket nem.
Az endometriózis hatása nemcsak egészségügyi
A Semmelweis Egyetem kutatói 566 endometriózissal élő és 447 nem érintett nő adatait elemezték. Nemzetközileg elfogadott kérdőívek segítségével vizsgálták a munkateljesítményt, a munkából való hiányzást és a munkaképességet. Az eredmények szerint az endometriózissal élő nők négy hét alatt átlagosan 12,7 munkaórát veszítettek egészségügyi problémáik miatt, míg a kontrollcsoport tagjai csupán 5,7 órát. A kiesett munkaidő alapján a kutatók az érintettek éves jövedelemkiesését átlagosan 1757 euróra becsülték.
„Az endometriózis hatása nemcsak egészségügyi, hanem komoly társadalmi és gazdasági kérdés is. A betegség a nők életének egyik legaktívabb időszakában jelentkezik, ezért a munkavállalásra, a karrierépítésre és a hosszú távú anyagi biztonságra is hatással lehet” – mondta dr. Balogh Dóra, a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának adjunktusa, a tanulmány utolsó szerzője.
Az endometriózis világszerte a reproduktív korú nők mintegy 10 százalékát érinti. A krónikus nőgyógyászati betegség során a méhnyálkahártyához hasonló szövet a méhen kívül jelenik meg, ami krónikus kismedencei fájdalmat, fájdalmas menstruációt, kimerültséget és akár meddőséget is okozhat. A tünetek gyakran hosszú éveken át fennállnak, mielőtt megszületik a diagnózis.
A vizsgálat szerint az endometriózissal élő nők 42 százaléka tartozik a rossz munkaképességű kategóriába, míg a kontrollcsoportban ez az arány csupán 17,9 százalék.
A rossz munkaképesség azt jelenti, hogy az érintettek egészségi állapotuk miatt nehezebben tudják ellátni munkájukat, és nagyobb a kockázata annak, hogy később hosszabb időre munkaképtelenné válnak vagy kiszorulnak a munkaerőpiacról.
„A legmeglepőbb eredmény számunkra az volt, hogy az érintett nők csaknem fele ebbe a kategóriába került. Ez arra utal, hogy megfelelő támogatás hiányában az endometriózis nemcsak a mindennapi munkavégzést nehezítheti meg, hanem a későbbi munkában maradást is veszélyeztetheti” – emelte ki dr. Miklós Dominika, a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának rezidense, a tanulmány első szerzője.
A kutatás arra is rámutatott, hogy a munkahelyek többsége nincs felkészülve az endometriózissal élő munkavállalók támogatására. A válaszadók 54 százaléka szerint munkáltatója alig vagy egyáltalán nem ismeri a betegséget, miközben mindössze 17 százalékuk vélte úgy, hogy munkahelyén megfelelő ismeretekkel rendelkeznek róla.
Egy nagyobb kutatási program része
A mostani tanulmány a 2020-ban indult FEMaLe (Finding Endometriosis with Machine Learning) nemzetközi kutatási program keretében készült, amelyben a Semmelweis Egyetem dr. Bokor Attila, a Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika egyetemi docense vezetésével vett részt. A projekt célja az endometriózis jobb megértése, korábbi felismerésének elősegítése, valamint a betegség egészségügyi, társadalmi és gazdasági hatásainak vizsgálata.
A résztvevők leginkább menstruációs szabadságot, rugalmas munkarendet, otthoni vagy hibrid munkavégzési lehetőséget, valamint nagyobb megértést és támogatást várnának a munkáltatóktól. Néhány európai országban, például Spanyolországban és Portugáliában már léteznek olyan szabályozások, amelyek bizonyos esetekben lehetővé teszik a menstruációs szabadság igénybevételét.
A tanulmány nemzetközi jelentőségét növeli, hogy ez az első átfogó közép-kelet-európai vizsgálat, amely egyszerre elemezte az endometriózis munkateljesítményre, munkaképességre és munkahelyi támogatásra gyakorolt hatását. Az eredmények összhangban vannak a nyugat-európai és ausztrál kutatásokkal, ami arra utal, hogy az endometriózis munkaerőpiaci hatásai világszerte hasonlóak. A kutatás alapján a rugalmas munkavégzés és a munkáltatók nagyobb tájékozottsága segítheti az endometriózissal élő nők munkában maradását.
Amikor minden vizsgálat mást mutat: ezért diagnosztizálják félre sokszor az endometriózist
- Durva premenstruációs tünetektől szenvedek - mit tehetnék, hogy jobb legyen? Az orvos válaszol
- Az endometriózis évente több százezer forintnyi munkakiesést okozhat
- A magyar nők 48 százaléka küzd menstruációs fájdalommal – az nőgyógyász elárulja, mikor kell orvoshoz fordulni
- Fájdalmas együttlétek: nem csak a „fejben dől el”?
- Nem biztos, hogy normális női panasz a gyakori alhasi fájdalom
- Amikor minden vizsgálat mást mutat: ezért diagnosztizálják félre sokszor az endometriózist
Gyakori kérdések az endometriózisról
Mi az endometriózis?
Az endometriózis krónikus betegség, amelyben a méhnyálkahártyához hasonló szövet jelenik meg a méhen kívül. Leggyakrabban a kismedencében, például a petefészkeken, a petevezetékek környezetében vagy a hashártyán alakulnak ki elváltozások, de ritkábban más szerveket is érinthetnek. A betegség gyulladással, hegesedéssel és összenövésekkel járhat. Fontos, hogy az endometriózisos szövet nem egyszerűen „rossz helyre került méhnyálkahártya”: bár hasonlít hozzá, biológiai szempontból több tulajdonságában különbözik attól.
Milyen tünetek utalhatnak endometriózisra?
Az egyik legjellemzőbb panasz az erős menstruációs fájdalom, különösen akkor, ha az jelentősen megnehezíti a mindennapi életet. Előfordulhat krónikus kismedencei fájdalom, fájdalmas szexuális együttlét, fájdalmas székletürítés vagy vizelés, valamint erős menstruációs vérzés is. Egyeseknél puffadás, fáradtság és emésztőrendszeri panaszok jelentkeznek. A tünetek gyakran a menstruáció környékén erősödnek, de nem feltétlenül korlátozódnak erre az időszakra.
Normális, ha nagyon fáj a menstruáció?
A menstruáció járhat görcsökkel, de az olyan fájdalmat, amely rendszeresen akadályozza a munkát, a tanulást, az alvást vagy a hétköznapi tevékenységeket, nem érdemes egyszerűen a menstruáció természetes velejárójának tekinteni. Különösen indokolt nőgyógyászhoz fordulni, ha a fájdalom egyre erősebb, a hagyományos fájdalomcsillapítók mellett sem megfelelően kezelhető, vagy más panaszok – például fájdalmas együttlét vagy székelés – is társulnak hozzá.
Lehet endometriózisa annak is, akinek nem fáj a menstruációja?
Igen. Az endometriózis tünetei rendkívül változatosak, és az elváltozások kiterjedtsége sem feltétlenül áll arányban a fájdalom erősségével. Valakinek kiterjedtebb endometriózisa mellett is lehetnek enyhe panaszai, míg másnál kisebb elváltozások is komoly fájdalmat okozhatnak. Olykor a betegséget meddőségi kivizsgálás során fedezik fel.
Okozhat az endometriózis meddőséget?
Igen, az endometriózis összefügghet a termékenységi problémákkal, de a diagnózis egyáltalán nem jelenti automatikusan azt, hogy valaki nem eshet teherbe. A betegség többféle módon befolyásolhatja a fogamzóképességet: például gyulladásos folyamatok, összenövések, a petevezetékek működésének zavara vagy a petefészkeket érintő endometriómák révén. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az endometriózisban érintettek között gyakori a meddőség, ugyanakkor sok nő természetes úton is teherbe esik.
Mi okozza az endometriózist?
A pontos oka jelenleg sem ismert. Több elmélet létezik, és valószínű, hogy kialakulásában nem egyetlen tényező vesz részt. Genetikai, immunológiai és hormonális folyamatokat egyaránt vizsgálnak. Ismert az is, hogy családi halmozódás előfordulhat, vagyis nagyobb lehet a kockázat, ha közeli női rokonnál is diagnosztizálták a betegséget. Az endometriózis kialakulása tehát nem vezethető vissza egyszerűen egy életmódbeli hibára.
Hogyan állapítják meg, hogy valakinek endometriózisa van?
A kivizsgálás általában a tünetek és a kórelőzmény részletes átbeszélésével kezdődik, amelyet nőgyógyászati vizsgálat és képalkotó vizsgálat követhet. A hüvelyi ultrahang különösen fontos lehet például a petefészek-endometriómák és bizonyos mélyen infiltráló elváltozások felismerésében. Egyes esetekben MRI-re is szükség lehet. Fontos változás, hogy ma már nem minden esetben szükséges műtét ahhoz, hogy az orvos felállítsa az endometriózis klinikai diagnózisát és megkezdje a kezelést.
Mi az endometriózisos ciszta?
A petefészket érintő endometriózis következtében úgynevezett endometrioma alakulhat ki, amelyet a köznyelvben gyakran csokoládécisztának neveznek a benne felhalmozódó, régi vér barnás színe miatt. Mérete és az általa okozott panaszok változóak lehetnek. Az endometrioma kezelése mindig egyéni mérlegelést igényel, különösen gyermekvállalás előtt, mivel maga a betegség és bizonyos petefészekműtétek is hatással lehetnek a petefészek tartalékára.
Hogyan kezelhető az endometriózis?
A kezelés függ a panaszoktól, az életkortól, az elváltozások helyétől és kiterjedtségétől, valamint attól is, hogy az érintett tervez-e gyermeket. A kezelés része lehet fájdalomcsillapítás és hormonális terápia, amelynek célja többek között a menstruáció és az endometriózishoz kapcsolódó hormonális stimuláció visszaszorítása. Bizonyos esetekben műtéti kezelésre is szükség lehet. Meddőség esetén reprodukciós eljárások is szóba jöhetnek. Nincs tehát minden beteg számára egyformán megfelelő kezelési mód.
A műtét véglegesen megszünteti az endometriózist?
Nem feltétlenül. Műtéttel eltávolíthatók az endometriózisos elváltozások és oldhatók az összenövések, ami jelentősen csökkentheti a panaszokat, de a betegség később kiújulhat. Emiatt a műtét szükségességét és időzítését egyénileg kell mérlegelni. Bizonyos esetekben a műtét után hormonális kezelés is alkalmazható a tünetek és a kiújulás kockázatának csökkentésére.
Meggyógyulhat magától az endometriózis?
Az endometriózist jelenleg krónikus betegségnek tekintik, amelyre nincs minden esetben végleges gyógymód. A tünetek azonban idővel változhatnak, és megfelelő kezeléssel sokaknál jól kontrollálhatók. A menopauza után az ösztrogénszint csökkenésével a panaszok gyakran mérséklődnek, de ez sem jelenti azt, hogy mindenkinél automatikusan és teljesen megszűnnek.
Mikor érdemes orvoshoz fordulni?
Érdemes nőgyógyászati kivizsgálást kérni, ha a menstruációs fájdalom rendszeresen olyan erős, hogy megzavarja a hétköznapokat, ha fájdalmas a szexuális együttlét, menstruáció idején fájdalmas a székletürítés vagy a vizelés, tartós kismedencei fájdalom jelentkezik, illetve ha a gyermekvállalási próbálkozás hosszabb ideje sikertelen. Minél hamarabb felismerik a panaszok hátterét, annál hamarabb lehet személyre szabott kezelési tervet kialakítani.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
