A sclerosis multiplex (SM) betegség költségeit és a betegek életminőségét vizsgáló nemzetközi kutatás indul Magyarországon is. Erről B. Papp László, a Magyar Sclerosis Multiplex Társaság szóvivője beszélt az M1 aktuális csatornán.
Fiatalabb korban főként a férfiak horkolnak, majd az idő előrehaladtával, a menopauza környékén a nemek közti arány kiegyenlítődik. A zajos alvótárs miatt külön szobában töltött éjszakákat nemcsak a párkapcsolat sínyli meg, de a kezeletlen horkolás az egészséget is veszélyezteti: következménye napközbeni álmosság, fejfájás, idegesség, a koncentráció csökkenése lehet. Hosszú távon szerepet játszik az elhízás, diabétesz, szív- és magasvérnyomás betegség kialakulásában is. A JóAlvás Központ orvosainak segítségével megismerheti a horkolás kivizsgálásának és műtéti kezelésének lépéseit.
Alvajárás: többeket érint, mint gondolnánk! Bár számos film komikus részeként bukkannak fel az alvajárók, kevesen gondolnák, milyen gyakori ez a jelenség a valóságban is.
A sciencedaily.com kanadai és kínai kutatók munkáját ismerteti, amely a hosszú évtizedek óta megoldatlan fülzúgás, fülcsengés problémájában jelenthet komolyabb előrelépést. A fülzúgás, orvosi néven tinnitus még ma is rejtély, olyan hanghallás, amely aktuális, valódi hang jelenléte nélkül áll fenn. A betegek (nem hallucináció!) hangokat hallanak, egészen pontosan csengő, zúgó, sziszegéshez hasonló hangokat szinte folyamatosan. Ez hasonló az amputáltak fantomfájdalmához, a levágott láb helyén… Tulajdonképpen tünet, nem betegség, kiválthatja a túlzott zajártalom, de itt általában nem erről van szó.
A Parkinson-kórral élő betegekért szerveznek közösségi sétát a lezárt Lánchídon április 11-én, a Parkinson-betegek világnapján.
A világon először a Magyar Tudományos Akadémia tudósai fényképezték a kannabisz agyi hatását: a rekreációs, tehát nem orvosi célú kannabiszfogyasztás hetekre elhangolja az agyat - olvasható az MTI-nek eljuttatott közleményben.
A Magyar Tudományos Akadémia Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének (MTA KOKI) kutatói és brit kollégáik kulcsfontosságú gyulladásos szenzorokat azonosítottak, amelyek jelentős szerepet játszanak a stroke-ot követően jelentkező idegrendszeri károsodás kialakulásában. Eredményük új utakat jelölhet ki a stroke kezelésében.
A naphosszat az ágyban ejtőző kamaszokról kialakult képpel szemben úgy tűnik, a korosztály tagjai mégsem alszanak eleget. A legfrissebb kutatás szerint valójában épp ellenkezőleg, súlyos alváshiányban szenvednek, ami viszont kedvezőtlenül hat a fejlődésükre. A Pediatrics folyóiratban megjelent kutatás szerint az Egyesült Államokban, az elmúlt húsz év alatt jelentősen lecsökkent a tinédzserek alvásideje. Az 1991 és 2012 közt zajló kutatásban vizsgált 272,077 fiatal közül, a legjelentősebb visszaesés a 15 évesek körében történt. 1991-ben még a csoport 72%-a állította, hogy napi 7 órát, vagy többet alszik. 2012-ben ez már csak 63% esetében volt igaz, elsősorban a lányok, illetve az alacsonyabb társadalmi-gazdasági háttérrel rendelkezők körében.