Meglepő felfedezéssel rukkoltak elő a University of Virginia kutatói a közelmúltban: kiderítették ugyanis, hogy agyunk közvetlen módon áll kapcsolatban az immunrendszerrel, egy korábban nem feltételezett nyirokérhálózaton át. A kutatásnak fontos következményei lehetnek néhány betegség esetén, mint pl. az autizmus, az Alzheimer-betegség vagy a sclerosis multiplex.
A sclerosis multiplex (SM) betegség költségeit és a betegek életminőségét vizsgáló nemzetközi kutatás indul Magyarországon is. Erről B. Papp László, a Magyar Sclerosis Multiplex Társaság szóvivője beszélt az M1 aktuális csatornán.
Fiatalabb korban főként a férfiak horkolnak, majd az idő előrehaladtával, a menopauza környékén a nemek közti arány kiegyenlítődik. A zajos alvótárs miatt külön szobában töltött éjszakákat nemcsak a párkapcsolat sínyli meg, de a kezeletlen horkolás az egészséget is veszélyezteti: következménye napközbeni álmosság, fejfájás, idegesség, a koncentráció csökkenése lehet. Hosszú távon szerepet játszik az elhízás, diabétesz, szív- és magasvérnyomás betegség kialakulásában is. A JóAlvás Központ orvosainak segítségével megismerheti a horkolás kivizsgálásának és műtéti kezelésének lépéseit.
Alvajárás: többeket érint, mint gondolnánk! Bár számos film komikus részeként bukkannak fel az alvajárók, kevesen gondolnák, milyen gyakori ez a jelenség a valóságban is.
A sciencedaily.com kanadai és kínai kutatók munkáját ismerteti, amely a hosszú évtizedek óta megoldatlan fülzúgás, fülcsengés problémájában jelenthet komolyabb előrelépést. A fülzúgás, orvosi néven tinnitus még ma is rejtély, olyan hanghallás, amely aktuális, valódi hang jelenléte nélkül áll fenn. A betegek (nem hallucináció!) hangokat hallanak, egészen pontosan csengő, zúgó, sziszegéshez hasonló hangokat szinte folyamatosan. Ez hasonló az amputáltak fantomfájdalmához, a levágott láb helyén… Tulajdonképpen tünet, nem betegség, kiválthatja a túlzott zajártalom, de itt általában nem erről van szó.
A Parkinson-kórral élő betegekért szerveznek közösségi sétát a lezárt Lánchídon április 11-én, a Parkinson-betegek világnapján.
A világon először a Magyar Tudományos Akadémia tudósai fényképezték a kannabisz agyi hatását: a rekreációs, tehát nem orvosi célú kannabiszfogyasztás hetekre elhangolja az agyat - olvasható az MTI-nek eljuttatott közleményben.
A Magyar Tudományos Akadémia Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének (MTA KOKI) kutatói és brit kollégáik kulcsfontosságú gyulladásos szenzorokat azonosítottak, amelyek jelentős szerepet játszanak a stroke-ot követően jelentkező idegrendszeri károsodás kialakulásában. Eredményük új utakat jelölhet ki a stroke kezelésében.