Játékszenvedély

A játék az ember alapvető biológiai szükséglete, amely nélkülözhetetlen szerepet játszik számtalan készség elsajátításában és az idegrendszer megfelelő érési folyamatában. A kóros játékszenvedély esetében azonban már nem az elsődleges biológiai szükségletek kielégítése jelenik meg.

A játékszenvedély előfordulása

Napjainkig nem készült felmérés, arról, hogy Magyarországon milyen mértékű a kóros játékszenvedély jelensége, de az Amerikai Egyesült Államokban végzett felmérések alapján a teljes népesség körülbelül 2-5%-át érinti a kóros játékszenvedély, míg ez az arány a 14-18 évesek körében körülbelül 7%. A férfiak aránya nagyságrendileg kétszeres a nőkhöz képest.

A kóros játékszenvedélyről nehéz azonban előfordulási arányokat megadni, mivel rendkívül heterogén betegségcsoportról van szó, amelyben megtalálható a lottótól kezdve a sportfogadásokon és kártyajátékokon át a kaszinóig számos forma, sőt tágabb értelemben véve ide sorolhatók a számítógépes és internetes játékoktól függők is.

A játékszenvedély tünetei és lefolyása

A játékszenvedély (más néven szerencsejáték-függőség) egy olyan kóros állapot, melyben az egyén kontrollálhatatlan és túlzott vágyat érez a játék iránt, képes feláldozni érte idejét, pénzét, és ez súlyos anyagi, társadalmi problémákhoz vezet, ahol a nyeremény reménye hajtja, nem a szórakozás. Ez egy függőség, amelyben a kontroll elveszik, és az élet a játék köré szerveződik.

Forrás: Shutterstock

---

A betegség lefolyása négy fázisra bontható

1. 1 Az első fázis a nyerő időszak. A betegek egy részénél a játék jelentős nyereséggel indul, ami miatt gyorsan kialakul a tolerancia és kontrollvesztés állapota. A beteg erősnek, győztesnek, gazdagnak érzi magát, illetve a későbbi beszámolóiban így látja ezt az időszakot.
2. 2 A második fázis a veszteség időszaka. Nem várt veszteség, vagy a győzelem küszöbéről történő veszítés indítja be ezt a szakaszt. A szerencsejáték függő sorscsapásként éli meg ezt a szakaszt, és beindítja benne a veszteségek "hajszolását", azaz a kényszert a veszteségek visszanyerésére. A környezet elől titkolja veszteségeit, egyúttal állandóvá válik a kölcsönök felvétele.
3. 3 A harmadik fázis a kétségbeesés időszaka. Kifogynak a kölcsönök, teljes az anyagi csőd. Megjelennek az immorális ésvagy illegális cselekedetek – csalás, sikkasztás, tolvajlás. Ez a szerencsejátékos mélypontja, amely gyakran végződik letartóztatással.
4. 4 A negyedik fázis a feladás vagy reménytelenség szakasza. A játékos már nem kergeti tovább a "mindent visszanyerek" illúzióját, ugyanakkor a szerencsejáték továbbra is fennmaradhat, de már csak az "akcióban lét" miatt.

A játékszenvedély diagnózisa

Az Amerikai Pszichiátriai Társaság úgynevezett DSM-IV-TR kritériumrendszere szerint, az alábbi felsorolásból öt viselkedésforma megléte megadja a diagnózist, amennyiben a játékszenvedély nem magyarázható mániás epizóddal (mániás depresszió fennállása esetén).

• A szerencsejátékokkal való intenzív foglalkozás (tervezgetés, élmények).
• A kívánt izgalom eléréséhez egyre nagyobb összegű tétek megjátszása.
• Ismételt sikertelen erőfeszítések a játék feletti kontroll megtartására, a játék csökkentése vagy abbahagyása érdekében.
• Nyugtalanság, irritabilitás, ha megpróbálja a játékot csökkenteni vagy abbahagyni.
• A szerencsejáték folytatása a problémáitól vagy rossz hangulattól való megszabadulás módja.
• Miután szerencsejátékon pénzt veszít, gyakran visszatér másnap, hogy veszteségét kiegyenlítse.
• Hazudik a családjának, kezelőorvosának és másoknak, hogy eltitkolja a játékszenvedély mértékét.
• Illegális cselekményeket követ el, hogy finanszírozza szerencsejátékát.
• A játékszenvedély miatt veszélyeztet vagy elveszít fontos kapcsolatot, állást, továbbtanulási vagy karrierlehetőséget.
• Másokra támaszkodva gondoskodik a pénzről, hogy a játékszenvedély okozta reménytelen anyagi helyzetén könnyítsen.

A játékszenvedély terápiája

A kezelésben mind gyógyszeres, mind pszichoterápiás eljárások szerepet kapnak. Kutatások alapján eredményesen alkalmazható az opiát ellenes (antagonista) nalmefen, vagy a kedélybetegségekben alkalmazott paroxetine. A pszichoterápiás módszerek közül elsősorban az önsegítő csoportoknak van szerepe, de elterjedtek a kognitív, illetve a kognitív-behaviorista terápiák is. Ezen terápiák hatékonysága azonban egyelőre nem igazolt.

Hogyan alakul ki a játékszenvedély?

A kóros játékszenvedély megértéséhez érdemes kicsit közelebbről megvizsgálni azt is, hogyan alakul ki az a sajátos pszichológiai állapot, amelyben a szerencsejáték már nem élmény, hanem kényszer. A legtöbb beteg arról számol be, hogy kezdetben a játék csupán izgalmat, feszültségoldást vagy menekülést kínált a mindennapi gondok elől. Idővel azonban a „nyerhetek” belső hajtóereje a gondolkodás központi elemévé válik. A gondolatok beszűkülnek, a döntések torzulnak, a korábbi határok elmosódnak. A játék úgy épül rá az életre, mint egy finoman szövődő háló, amelyben az érintett észrevétlenül reked meg.

A modern pszichológiai kutatások szerint a játékszenvedély kialakulásában több tényező is közreműködik

A genetikai hajlam és az agyi jutalmazórendszer érzékenysége mellett jelentős szerepe van a korai életélményeknek, a stresszkezelési mintáknak, a szociális környezet hatásának és az életvezetési szokásoknak.

Különösen azok vannak veszélyben, akiknek életében eleve erősebb a kockázatvállalási hajlam, az impulzivitás vagy a feszültségcsökkentés nehezített. A szerencsejáték-ipar gyors növekedése és az online játékplatformok elérhetősége tovább erősíti a kockázatot: a játék bármikor elérhető, gyakran jutalmazó hangulatot kínál, és sokszor úgy épül fel, hogy az agy dopaminrendszerét maximálisan stimulálja.

Érdemes megjegyezni, hogy a digitális korszakban megjelent egy sajátos, új jelenség is: az online játékszenvedély, amely részben különbözik a klasszikus kaszinó- és fogadási típusoktól. Az interneten futó játékok, loot boxok, in-app vásárlások — különösen serdülők és fiatal felnőttek körében — gyakran ugyanolyan függőségi mechanizmust mozgatnak meg, mint a hagyományos szerencsejáték. Sok érintett nem is tekinti „valódi játéknak”, hiszen nem fizikai kaszinóban történik, mégis ugyanúgy jelen van a kontrollvesztés, a túlzások és a pénzügyi következmények.

A játékszenvedély során a viselkedés jellegzetesen ciklikussá válik

A játék okozta izgalom nő, a veszteség pedig nem elrettent, hanem éppen ellenkezőleg – újabb játékra sarkall. A kutatások ezt a jelenséget „veszteség utáni üldözésnek” (loss chasing) nevezik. Ebben a szakaszban a játékos már nem a sikerélményért játszik, hanem hogy megszabaduljon a tehetetlenségtől, a szégyentől és a veszteség okozta szorongástól. Ez azonban olyan spirált indít el, amelyből szakmai segítség nélkül nagyon nehéz kitörni.

A játékszenvedély nem csupán az érintettre ró terheket

A családtagok, a partner, a gyerekek is komoly veszélybe kerülnek: a titkolózás, a rendszeres hazugság, a pénzügyi bizonytalanság vagy adósságok miatt kialakuló feszültség könnyen vezet párkapcsolati krízishez, családi széthulláshoz. Sokszor csak akkor derül fény a függőségre, amikor a játékos teljes anyagi csődbe kerül. A környezet számára ez gyakran sokkhatás, mert a függőség hosszú ideig rejtve marad – jellemzően akkor is, ha a személy súlyos érzelmi krízisben van.

Társbetegségek

A diagnózis felállítása ugyan a felsorolt DSM-kritériumok alapján történik, de a szakember számára fontos a függőség mögött meghúzódó érzelmi, pszichés és életvezetési tényezők feltárása is. Gyakran társul ehhez depresszió, szorongás, impulzivitási zavar vagy korábbi traumák hatása. A kezelés ezért akkor megfelelő, ha nemcsak a viselkedés megváltoztatására törekszik, hanem a függőség mögötti gyökereket is feltárja.

A terápia egyik kulcsa a motiváció kibontakoztatása

Nehéz felismerni, hogy valami, ami eleinte örömforrás volt, mára rombolja az életet. A betegekkel való munka során gyakran apró lépésekkel haladnak, és először azt kell megerősíteni, hogy a változás lehetséges, sőt elérhető. A pszichoterápiás eszközök – mint a kognitív viselkedésterápia – segítenek feltárni a gondolkodási torzításokat, amelyek fenntartják a játékot: például a „majd a következő körben nyerek”, „ezt most vissza kell szereznem”, „nem akarok vesztesként kiszállni”. A beteg fokozatosan megtanulja ezek felismerését, valamint alternatív megküzdési stratégiákat sajátít el.

A gyógyszeres kezelés kiegészítő szerepet játszhat, de önmagában ritkán elegendő. A depressziós és szorongásos tünetek csökkentése, az impulzivitás mérséklése azonban segítheti a változás fenntartását. Egyre fontosabbá válik a társbetegségek felismerése is, hiszen a kezeletlen hangulati zavarok sokszor a játékba menekülés mozgatórugói.

A játékszenvedély terápiájában – néha még a pszichoterápiánál is – kiemelten fontosak a csoportos módszerek és az önsegítő közösségek. Itt a betegek megélhetik azt, hogy nincsenek egyedül, és olyanokkal beszélhetnek, akik pontosan értik, min mennek keresztül. Az élmény gyakran felszabadító: sok játékos első alkalommal meri kimondani, hogy segítségre van szüksége.

A felépülés hosszú folyamat

A visszaesések nem feltétlenül a kezelés kudarcát jelzik, hanem a függőség természetéhez tartoznak. Fontos, hogy a beteg és környezete is értse: a cél nem csupán a játék abbahagyása, hanem egy egészségesebb, kiegyensúlyozottabb életvitel kialakítása, amelyben kevesebb a feszültség, és több a stabil, pozitív érzelmi támasz.

Egyre több országban alkalmaznak prevenciós programokat is, amelyek célja a veszélyeztetett csoportok – különösen a fiatalok – tudatosságának növelése. A játék természete, a kockázatok felismerése, a pénzügyi tudatosság fejlesztése mind olyan terület, amely segíthet abban, hogy kevesebb ember kerüljön a függőség csapdájába.

Összegezve

A kóros játékszenvedély tehát nem pusztán anyagilag veszélyes állapot, hanem komplex, sokrétű mentális betegség, amely a személyiségben, az érzelmekben és a társas kapcsolatokban egyaránt mély nyomot hagy. A gyógyulás azonban lehetséges – szakmai segítséggel, szeretetteljes családi támogatással és azzal a felismeréssel, hogy az élet értékesebb, mint bármilyen kockázatos tét.

Gyakori kérdések a játékszenvedélyről

Miből vehetem észre, hogy valaki játékszenvedéllyel küzd?

A legfontosabb jelek közé tartozik a titkolózás, a hirtelen pénzügyi nehézségek, a gyakori kölcsönkérés vagy pénz eltűnése, az időérzék elvesztése játék közben, valamint az, hogy az érintett egyre több időt és pénzt fordít a játékra. Jellemző az ígérgetés, majd a sorozatos ígéretszegés is: „holnaptól abbahagyom”, „most csak visszanyerem, amit elvesztettem”.

Csak a kaszinójátékok okoznak függőséget?

Egyáltalán nem. A játékszenvedély ma már sokkal szélesebb körben jelenik meg. Ide tartoznak a sportfogadások, a lottó, a kaparós sorsjegyek, a póker, az online kaszinók, valamint a videojátékok bizonyos elemei is (például a loot box rendszer). A lényeg nem a játék típusa, hanem az, hogy kontrollvesztés jelenik-e meg.

Miért olyan nehéz abbahagyni a szerencsejátékot?

A játék erős dopaminválaszt vált ki az agy jutalmazórendszerében, hasonlóan más függőségekhez. A nyerés ígérete – még akkor is, ha ritkán következik be – fenntartja a vágyakozást. A veszteség pedig paradox módon fokozza a játék késztetését, mert az érintett úgy érzi, vissza kell szereznie, amit elvesztett. Ez egy olyan pszichológiai spirált indít el, amelyből szakmai segítség nélkül nagyon nehéz kilépni.

A játékszenvedély betegség vagy „gyengeség”?

Betegség. Az Amerikai Pszichiátriai Társaság diagnosztikus kézikönyve (DSM) a játékszenvedélyt addiktív viselkedési zavarként sorolja be, tehát ugyanolyan függőség, mint az alkoholfüggőség vagy bizonyos szerhasználati problémák. Nem jellem- vagy akarathiány kérdése.

Hogyan lehet segítséget kérni?

Leggyakrabban háziorvos, pszichiáter vagy pszichológus jelenti az első biztonságos pontot. Az önsegítő csoportok (például Gamblers Anonymous jellegű közösségek) szintén nagy támogatást jelenthetnek. Sok esetben a családtagok bevonása is része a terápiának, mert a játék következményei gyakran az egész családot érintik.

Van hatékony gyógyszer a játékszenvedélyre?

Nincs „speciális” tabletta, amely önmagában megoldaná a problémát, de bizonyos gyógyszerek segíthetnek a kísérő tünetek, például a szorongás, a depresszió vagy az impulzivitás csökkentésében. A nalmefen és néhány antidepresszáns (például paroxetin) egyes betegeknél csökkentheti a késztetést a játékra, de ezek mindig egy komplex terápiás program részei.

Ki lehet gyógyulni a játékszenvedélyből?

Igen, de a folyamat hosszú. A felépülés nemcsak a játék abbahagyását jelenti, hanem új életvezetési szokások kialakítását, stabil érzelmi háttér megteremtését, a stresszkezelési minták javítását és sokszor a kapcsolatok rendezését is. A visszaesés a gyógyulási folyamat része lehet, de megfelelő támogatással hosszú távú változás érhető el.

Hogyan segíthetek egy családtagomnak, ha játékfüggő?

A legfontosabb, hogy ne hibáztassa, és ne próbálja „kimenteni” minden következményből. Ehelyett érdemes támogató, de határozott határokat kialakítani. Bátorítsa szakember felkeresésére, és ha lehet, kísérje el. A családi rendszer stabilizálása kulcsfontosságú, mivel a függőség gyakran az egész család működését átalakítja.

A játékszenvedély megelőzhető?

Bizonyos szintig igen. A pénzügyi tudatosság fejlesztése, a stresszkezelési készségek erősítése, a korai figyelmeztető jelek felismerése mind sokat számítanak. Serdülők esetében különösen fontos az online játékok működésének megismertetése, és az impulzív döntések következményeiről való beszélgetés.

Hogyan ismerhető fel a visszaesés?

A visszaesés általában nem egyetlen nap alatt történik. Jellemző hozzá a fokozódó feszültség, ingerlékenység, félrevonulás, titkolózás, régi szokások visszatérése, valamint az, hogy az érintett újra intenzíven fantáziál a játékról. A korai felismerés sokat segít a további romlás megelőzésében.

Felhasznált irodalom: Demetrovics Zsolt: Az addiktológia alapjai, ELTE Eötvös Kiadó, 2007.