Távollátás: közeli tárgyak elmosódott látása | Egészségkalauz

Távollátás

Távollátás tünetei, vizsgálata és kezelése

A távollátó emberek csak távolra látnak élesen, a közeli tárgyakat homályosak látják. Ennek oka, hogy a szem a beérkező fényt nem a retinára, azaz a látóhártyára vetíti, hanem a látóhártya mögé.

A retinára a közeli tárgyak elmosódott képei kerülnek. A távollátás fokát dioptriában lehet kifejezni. Távollátást hoz létre, ha a szem tengelye rövidebb, vagy ha a szemlencse fénytörő ereje kisebb a normálisnál. A távollátás (szembetegség) gyakorisága a 20-30 éves kor között körülbelül 20%.

A távollátás tünetei

A távollátás, más néven túllátás (hypermetropia) látászavar, amiben a szem alkalmazkodása nélkül a közeli tárgyakról nem keletkezik éles kép az ideghártyán. A szem fénytörő képessége elmarad az egészséges 66 dioptriától, mert a szemgolyó túl rövid a törőképességéhez képest, a lencse laposabb, vagy hiányzik.

A távollátás, más néven túllátás (hypermetropia) látászavar, amiben a szem alkalmazkodása nélkül a közeli tárgyakról nem keletkezik éles kép az ideghártyán. A szem fénytörő képessége elmarad az egészséges 66 dioptriától, mert a szemgolyó túl rövid a törőképességéhez képest, a lencse laposabb, vagy hiányzik.

Forrás: shuttertock.com


A hipermetrópia sok esetben, különösképp fiataloknál nem okoz problémát, mivel a szemlencse automatikusan kijavítja a hibát. Súlyos távollátás esetén azonban más a helyzet. A túllátó szem alkalmazkodással próbálja a távoli tárgyak képét a retinára vetíteni. A közeli tárgyak retinára vetítése azonban több alkalmazkodást igényel, mely miatt a szem gyorsan elfárad. Ha sokáig erőltetjük a szemet, a látás homályossá válik, az érintett személy elfáradhat vagy fejfájás jelentkezhet nála. A távollátás befolyásolja az iskolai teljesítményt és kancsalságot is okozhat.

A távollátás diagnózisa

A látóélességet a két szemen külön-külön kell meghatározni. Egy speciális látásvizsgáló tábla segítségével meg lehet határozni, hogy a beteg fix távolságból milyen méretű betűket, számokat, vagy nagyon pici gyerekek esetén jeleket képes az illető felismerni. A távollátás megállapításához speciális tesztre van szükség. Ez a teszt előbb azt vizsgálja, hogy milyen a látásélesség alaphelyzetben, ill. van-e látászavar. Ezután a szembe cseppentenek egy olyan anyagot, mely akadályozza a közelre nézéshez való alkalmazkodást. A két különböző helyzetben mért adatokat vetik össze és így állapítják meg a diagnózist.

A távollátás kezelése

A távollátást konvex szemüveglencsével, kontaktlencsével vagy műtétekkel lehet javítani. A konvex lencsék gyűjtőlencsék, és pozitív törőerejűek, dioptriájuk pozitív. Az alulkorrigált távollátás gyermekkorban kancsalsághoz vezethet, ezért fontos a megfelelő törőerejű szemüveg kiválasztása.

A legerősebb olyan lencsét írják fel, amivel a távollátó a sugárizmok bénításával még végig tudja olvasni a táblát.

Az időskori távollátás korrekciójára többféle módszer is létezik. Az ideális korrekció mértéke a különböző tevékenységektől függ. A módszerek között megtalálhatók az egyszerű olvasószemüveg, a bi- és trifokális lencsék és a folytonos átmenetet biztosító lencsék.

A távollátás kialakulásának okai és kockázati tényezői

A távollátás általában már születéskor jelen van, de nem feltétlenül okoz azonnal észrevehető panaszokat. Ennek oka, hogy a gyermekek szemlencséje rendkívül rugalmas, így képes jelentős mértékben alkalmazkodni, és a fénytörési hibát részben vagy akár teljesen ellensúlyozni. Ezt a folyamatot akkomodációnak nevezzük. Az életkor előrehaladtával azonban a szem alkalmazkodóképessége fokozatosan csökkenhet, ezért a korábban tünetmentes távollátás is egyre több panaszt okozhat.

A kialakulásában elsősorban a szem anatómiai adottságai játszanak szerepet. A leggyakoribb ok a szemgolyó átlagosnál rövidebb tengelyhossza, de a szaruhártya vagy a szemlencse kisebb fénytörő képessége is hozzájárulhat. Ritkább esetben a szemlencse hiánya vagy rendellenes fejlődése áll a háttérben.

A genetikai hajlam szintén fontos tényező. Ha valamelyik szülő távollátó, nagyobb lehet az esélye annak, hogy gyermekénél is kialakul ez a fénytörési hiba. A távollátás tehát nem feltétlenül a helytelen olvasási szokások, a túlzott képernyőhasználat vagy a gyenge megvilágítás következménye.

Távollátás gyermekkorban: miért fontos a korai felismerés?

A gyermekek távollátása különös figyelmet érdemel, mert a fejlődő látórendszer számára a megfelelően éles kép alapvető fontosságú. Az enyhe fokú távollátás kisgyermekkorban gyakori, és sok esetben nem igényel szemüveges korrekciót. A jelentősebb fénytörési hiba azonban már befolyásolhatja a látás fejlődését.

Az egyik lehetséges következmény az alkalmazkodási kancsalság. Ilyenkor a gyermek a közeli tárgyak éles látásához fokozottan használja a szem alkalmazkodóképességét, ami a szemek befelé fordulásával járó izomműködést is kiválthatja. A jelenség különösen olvasás, rajzolás vagy más közeli tevékenység közben válhat észrevehetővé.

Kezeletlen, jelentős távollátás esetén tompalátás (amblyopia) is kialakulhat. Ez azt jelenti, hogy az egyik vagy mindkét szem látása nem fejlődik megfelelően, és a probléma később sem feltétlenül korrigálható teljes mértékben egyszerű szemüveggel.

A szülőknek érdemes figyelniük az alábbi jelekre:

  • A gyermek gyakran hunyorog, vagy közelről nézi a könyveket, játékokat.
  • Olvasás vagy rajzolás közben hamar elfárad.
  • Gyakran panaszkodik fejfájásra, különösen a homlok vagy a szem környékén.
  • Nehezen tartja fenn a figyelmét közeli feladatoknál.
  • Időnként befelé fordul az egyik szeme.
  • Kerüli az olvasást, rajzolást vagy más, látást igénylő tevékenységeket.

Fontos, hogy a gyermekek nem mindig tudják megfogalmazni, ha rosszabbul látnak. A kisebbek számára az elmosódott látás akár természetesnek is tűnhet, hiszen nincs összehasonlítási alapjuk.

Mi a különbség a távollátás és az időskori látásromlás között?

A távollátást gyakran összekeverik az időskori látásromlással, azaz a presbiópiával. Bár mindkét állapot elsősorban a közeli látást nehezíti, kialakulásuk hátterében eltérő folyamatok állnak.

A távollátás fénytörési hiba, amely rendszerint már fiatalabb életkorban is jelen van. A presbiópia ezzel szemben az öregedés természetes következménye: a szemlencse fokozatosan veszít rugalmasságából, ezért egyre nehezebben tudja a közeli tárgyakra fókuszálni a fényt.

A két állapot egyszerre is fennállhat. Egy távollátó embernél az életkor előrehaladtával a szem alkalmazkodóképességének csökkenése tovább ronthatja a közeli látást. Emiatt előfordulhat, hogy a korábban elegendő szemüveg már nem biztosít megfelelő látáskomfortot.

A különbség azért is lényeges, mert a megfelelő korrekció kiválasztásakor figyelembe kell venni a fénytörési hibát, az életkort és a mindennapi látási igényeket is.

Milyen vizsgálatokkal állapítható meg pontosan a távollátás?

A távollátás felismeréséhez nem elegendő kizárólag a látóélesség ellenőrzése. A szemészeti vizsgálat során a szakember a szem fénytörését, az alkalmazkodóképességet, a szemmozgásokat és szükség esetén a szemfenék állapotát is ellenőrzi.

Különösen gyermekeknél fontos a pupillatágító, illetve alkalmazkodást átmenetileg gátló szemcseppek alkalmazása. Ezek segítségével a szemlencse alkalmazkodása ellazítható, így a vizsgálat pontosabban feltárhatja a tényleges fénytörési hibát. Ezt cikloplégiás fénytörésvizsgálatnak nevezik.

A módszer azért lényeges, mert a gyermekek erős alkalmazkodóképessége miatt a távollátás egy része rejtve maradhat a hagyományos látásvizsgálat során.

A vizsgálat során az is kiderülhet, hogy a két szem fénytörése eltér-e egymástól. Ez különösen fontos, mert az egyik szemen jelentősebb távollátás esetén a gyermek észrevétlenül inkább a másik szemét használhatja, ami növelheti a tompalátás kialakulásának kockázatát.

Milyen lehetőségek vannak a távollátás korrigálására?

A távollátás kezelésének alapja a megfelelő optikai korrekció. A pozitív dioptriás, gyűjtőlencsés szemüveg segít abban, hogy a fénysugarak megfelelően a retinára fókuszálódjanak.

A szemüveg mellett megfelelően illesztett kontaktlencse is alkalmazható. Ennek kiválasztásakor figyelembe kell venni a szem állapotát, a könnyfilm minőségét, az életkort és a viselési szokásokat. A kontaktlencse használata különösen fontos higiénés szabályok betartását igényli, mert helytelen alkalmazása szemfertőzésekhez és szaruhártya-károsodáshoz vezethet.

Felnőtteknél bizonyos esetekben refraktív sebészeti beavatkozás is szóba jöhet. A lézeres kezelések, például a LASIK vagy a PRK, a szaruhártya alakjának módosításával változtatják meg a szem fénytörő képességét. Nagyobb fokú távollátásnál, illetve bizonyos életkori és anatómiai adottságok mellett más műtéti megoldások, például a szemlencse cseréje is mérlegelhető.

Nem minden távollátó alkalmas azonban lézeres látásjavításra. A döntéshez részletes szemészeti vizsgálat szükséges, amely során a szaruhártya vastagságát, alakját, a fénytörési hiba mértékét és a szem általános állapotát is ellenőrzik.

Miért fontos a rendszeres szemészeti kontroll?

A távollátás mértéke az életkorral változhat, ezért a korábban megfelelő szemüveg idővel már nem feltétlenül biztosít optimális látást. Gyermekkorban a rendszeres kontroll különösen fontos a látás fejlődésének követése és a tompalátás, illetve a kancsalság megelőzése érdekében.

Felnőtteknél az újonnan jelentkező vagy fokozódó közeli látási nehézség indokolhatja a fénytörés újbóli ellenőrzését. Ha a szemüveg viselése mellett is rendszeresen jelentkezik fejfájás, szemfáradtság vagy homályos látás, érdemes szemészeti vizsgálatot kérni.

A hirtelen kialakuló látásromlás, a kettős látás, a szemfájdalom vagy a látótérben megjelenő új zavarok ugyanakkor nem tekinthetők a távollátás szokványos tüneteinek. Ilyen esetekben mielőbbi szemészeti kivizsgálás szükséges.

A megfelelő korrekcióval a távollátók többsége teljes értékű látás mellett végezheti mindennapi tevékenységeit. A korai felismerés és az egyénre szabott szemüveg vagy kontaktlencse kiválasztása különösen gyermekkorban jelentős, amikor a látórendszer még fejlődésben van.

Gyakori kérdések a távollátásról

Mi az a távollátás?

A távollátás (hipermetrópia vagy hypermetropia) olyan fénytörési hiba, amelynél a szem a közeli tárgyakról nem tud megfelelően éles képet alkotni a retinán, ezért a közeli látás homályossá válhat.

A távollátó ember valóban jobban lát távolra?

Nem feltétlenül. Enyhe távollátás esetén a szem alkalmazkodóképessége a távoli látást is kompenzálhatja, jelentősebb fénytörési hiba esetén azonban a távoli tárgyak is homályosnak tűnhetnek.

Milyen tünetek utalhatnak távollátásra?

Jellemző tünet a közeli látás homályossága, a szemfáradtság, a fejfájás, az olvasás közbeni koncentrációs nehézség és a szem környékén jelentkező kellemetlen érzés.

Mi okozza a távollátást?

Leggyakrabban az átlagosnál rövidebb szemgolyó vagy a szem fénytörő képességének csökkenése okozza. A genetikai hajlam is szerepet játszhat a kialakulásában.

Örökölhető a távollátás?

Igen, a távollátás kialakulásában örökletes tényezők is szerepet játszhatnak. Ha valamelyik szülő távollátó, gyermekénél is nagyobb lehet a fénytörési hiba kialakulásának esélye.

Gyermekkorban is kialakulhat távollátás?

Igen, a távollátás gyakran már születéskor jelen van. Enyhe formája gyermekkorban sokszor nem okoz panaszt, a jelentősebb eltérés azonban befolyásolhatja a látás fejlődését.

Okozhat fejfájást a távollátás?

Igen. A szem folyamatos alkalmazkodási kényszere miatt különösen olvasás, tanulás vagy képernyőhasználat közben fejfájás és szemfáradtság jelentkezhet.

Okozhat kancsalságot a távollátás?

Igen, különösen gyermekkorban. A jelentősebb távollátás miatt szükséges fokozott alkalmazkodás a szemek befelé fordulását válthatja ki. Ezt alkalmazkodási kancsalságnak nevezik.

Mi az a tompalátás, és hogyan függ össze a távollátással?

A tompalátás olyan látásfejlődési zavar, amelyben az egyik vagy mindkét szem látása nem fejlődik megfelelően. Gyermekkorban a kezeletlen, jelentős távollátás növelheti a kialakulásának kockázatát.

Hogyan állapítják meg a távollátást?

Szemészeti vagy optometrista által végzett látásvizsgálattal, amely során meghatározzák a szem fénytörési hibáját és a látásélességet. Gyermekeknél gyakran pupillatágító, az alkalmazkodást átmenetileg gátló szemcseppet is alkalmaznak a pontos méréshez.

Hány dioptriától számít valaki távollátónak?

A távollátás pozitív dioptriás értékkel fejezhető ki. Már kisfokú pozitív fénytörési eltérés is távollátásnak számíthat, de a panaszok és a kezelés szükségessége az életkortól, az alkalmazkodóképességtől és az eltérés mértékétől is függ.

Hogyan kezelhető a távollátás?

A leggyakoribb megoldás a pozitív dioptriás szemüveg vagy a megfelelő kontaktlencse. Bizonyos felnőtteknél lézeres látásjavító műtét vagy más refraktív sebészeti eljárás is szóba jöhet.

Meg lehet gyógyítani a távollátást szemüveggel?

A szemüveg nem szünteti meg a szem anatómiai fénytörési eltérését, hanem optikailag korrigálja azt. Viselésével a látás élessége megfelelővé tehető, a szem terhelése pedig csökkenthető.

Elmúlhat magától a távollátás?

Gyermekkorban a szem növekedésével a távollátás mértéke csökkenhet, különösen az enyhébb esetekben. Ez azonban nem mindenkinél következik be, ezért fontos a rendszeres szemészeti ellenőrzés.

Mi a különbség a távollátás és az öregszeműség között?

A távollátás a szem fénytörési hibája, amely gyakran már gyermekkorban jelen van. Az öregszeműség (presbiópia) ezzel szemben az életkorral járó természetes folyamat, amely során a szemlencse fokozatosan veszít rugalmasságából, és egyre nehezebbé válik a közeli fókuszálás.

A távollátás és a rövidlátás ugyanaz?

Nem. Rövidlátásnál a távoli tárgyak látszanak homályosan, mert a kép a retina előtt keletkezik. Távollátásnál a szem a fényt a retina mögé fókuszálná, ezért elsősorban a közeli látás válhat nehézzé.

Ronthatja a távollátást a számítógép és a telefon használata?

A képernyőhasználat önmagában nem okozza a távollátást, de a tartós közeli fókuszálás fokozhatja a már meglévő fénytörési hiba okozta szemfáradtságot, fejfájást és homályos látást.

Mikor szükséges szemészhez fordulni?

Ha rendszeresen jelentkezik közeli látási nehézség, fejfájás, szemfáradtság vagy homályos látás, érdemes szemészeti vizsgálatot kérni. Gyermekeknél a kancsalság vagy az olvasási nehézség is indokolja az ellenőrzést. Hirtelen látásromlás vagy szemfájdalom esetén sürgős kivizsgálás szükséges.

Hasznos tudnivalók, cikkek távollátás témában