A megfelelő hidratálás nemcsak a folyadék mennyiségéről szól, hanem arról is, hogy a szervezet az elveszített ásványi anyagokat és elektrolitokat is pótolni tudja.
A nyári hőségben gyakran halljuk a hőguta, a hősokk és a hőkimerülés kifejezéseket, sokan azonban ugyanazt értik alattuk, pedig nem ugyanarról van szó!
A nyári hőségben a szervezetünk sokkal több folyadékot veszít, mint általában. Ha ezt nem pótoljuk időben, könnyen kiszáradhatunk, ami nemcsak kellemetlen tüneteket okozhat, hanem súlyosabb esetben orvosi ellátást is igényelhet. Éppen ezért fontos felismerni a dehidratáció korai jeleit, amikor még egyszerűen orvosolható a probléma.
Az idei nyárra is rendkívüli meleget ígérnek az előrejelzések de lehet, hogy a közeljövőben már ez lesz az átlagos – folyamatosak a rekordhőmérsékletek, éjszaka sincs enyhülés és az UV-sugárzás is extrém erős. Egyre fontosabb, hogy mi is alkalmazkodjunk a megváltozott körülményekhez, hogy biztonságosan élvezhessük a napozást.
Mit tegyünk, ha magányos gyereket, kutyát látunk az autóban? Betörhetjük-e az üveget, van-e ennek bármilyen jogi következménye? Hogyan lehet segíteni?
A tikkasztó hőségben lényegesen nehezebb bármilyen fizikai és szellemi megterhelést végezni. A munkavállalók védelmét törvény írja elő, ezt azonban sok helyen mégsem veszik olyan komolyan.
A hőguta (hőártalom, hősokk) a szervezet túlhevülésének életveszélyes állap, amikor a test hőháztartása összeomlik, és a testhőmérséklet 39-40°C fölé emelkedik, ami azonnali orvosi beavatkozást igényel, mert halálos is lehet.