A cukorbetegségről legtöbbször a fokozott szomjúság, a gyakori vizelés, a fáradtság vagy a lassabban gyógyuló sebek jutnak eszünkbe. Kevésbé ismert, hogy a betegség a mozgásszerveket is érintheti: a fájdalmasan merevvé váló, úgynevezett befagyott váll például jóval gyakrabban fordul elő cukorbetegeknél, mint azoknál, akiknek nincs diabéteszük.
Létezik a tüdőráknak egy ritka típusa, amely éppen makacs vállfájdalommal hívhatja fel magára a figyelmet, miközben a közismertebb tünetek, például a köhögés vagy a légszomj akár hiányozhatnak is. A Pancoast-tumor elhelyezkedése miatt a környező idegeket és szöveteket érintheti, ezért a fájdalom a karba, a lapockába vagy akár a kéz ujjaiba is kisugározhat.
Népbetegséggé vált a vállfájás: ezek a leggyakoribb kiváltó okok és a gyógyulás útjai.
Mi mutatható ki ultrahanggal és mi nem? Radiológus specialista mondja el.
A tüdőrákról a legtöbb embernek a makacs köhögés, a nehézlégzés vagy a mellkasi fájdalom jut eszébe. A betegség azonban egészen máshol is okozhat panaszokat: a tartós hát- vagy vállfájdalomtól kezdve a fejfájáson át akár a lábak gyengeségéig.
Az emeléskor jelentkező vállfájdalomnak sokféle oka lehet - az enyhe túlterheléstől egészen az ín- vagy ízületi sérülésekig. A fájdalom helye, jellege és az, hogy milyen mozdulat váltja ki, sokat segít az ok szűkítésében.
Sokan csak akkor mennek fogorvoshoz, amikor már fáj a foguk, pedig egy fogászati probléma komoly panaszokat okozhat a testünk más részein is.
A vállfájdalmat sokan azonnal valamilyen fizikai okkal hozzák összefüggésbe: rossz testtartással, túlterheléssel vagy sérüléssel. Bár ezek valóban gyakori kiváltó tényezők, egyre több kutatás és orvosi tapasztalat utal arra, hogy a tartós vállfájdalom hátterében sok esetben a strssz áll.