A nyár a gondtalan kikapcsolódásról szól, ám akik átestek már trombózison fontos, hogy gondoljanak állapotukra és tartsanak be néhány fontos előírást.
NE!! Az ország aktuálisan kedvenc gyógyszere, az acetilszalicilsav tartalmú Aspirin csak az artériás vérrögképződés esélyét csökkenti valamelyest, az AstaZeneca-val összefüggésbe hozott vénás trombózis kialakulásának esélyét NEM CSÖKKENTI!
Fontos, hogy tisztában legyünk az esetleges gyógyszer kölcsönhatások rizikójával, ugyanis sokszor nem mindegy, mit veszünk be a meglévő gyógyszerünk mellé!
Egyre több pár küzd a meddőség problémakörével, és kénytelen orvosi segítséget kérni a baba érkezéséhez. A meddőség okainak feltárása gyakran csak nőgyógyászati szervi kivizsgálásra és a partner andrológiai vizsgálatára terjed ki. Még a lombik program megkezdése előtt is gyakran elmaradnak a véralvadás, a trombózis-készség vagy autoimmun betegség feltárására irányuló vizsgálatok, pedig gyakori, hogy ilyen eltérések késleltetik a baba érkezését
Visszérbetegségben a hazai lakosság több mint fele szenved, de sajnos közülük csak minden harmadik érintett fordul orvoshoz, mert tart a műtéttől, a hosszú felépülési időtől, pedig nagyon fontos a betegség időbeni kezelése, amelynek számos megoldása létezik.
Fontos tudni, hogy mit is gátol: a K-vitamin hatását vagy a vérlemezkék összecsapódását? És vajon mit tudnak az új típusú, szájon át szedhető NOAC/DOAC szerek?
Azokban, akik véralvadásgátló terápiában részesülnek, felmerülhet a kérdés, hogy vajon mikor érdemes más készítményre váltaniuk, és hogy egyáltalán kell-e. Természetesen gyakori, amikor az illetőnek a kezelés időtartama alatt – akár élete végéig- ugyanazt a szert javasolja a szakember, ám vannak olyan állapotok, amikor szükséges vagy javasolt egy másik antikoagulánsra való áttérés. De mégis mikor?
A heparinok a véralvadásgátló terápia és a vérrögök kialakulásának prevenciós részét képezik a kumarin-származékok és az új típusú antikoagulánsok (NOAC) mellett. Hogy pontosan mit érdemes tudni róluk, kiderül a cikkből!