Kire vigyázzunk jobban? Hajléktalanok - és otthonukban élő idősek
Nem a hajléktalanok, hanem az otthonukban élő idősek a legveszélyeztetettebbek a kihűlés szempontjából!
A BMSZKI (www.bmszki.hu) és a Hajléktalan-ellátás Regionális Módszertani Intézményeinek Munkacsoportjának felkérésében Fehér Boróka (BMSZKI), Gurály Zoltán (NCSSZI) és Koltai Luca (NCSSZI) elkészítették az "Ajánlások a kihűlés megelőzésével kapcsolatban" c. tanulmányt, ami arra keresi a választ, hogy kik számítanak a kihűlés szempontjából veszélyeztetettnek ma Magyarországon, illetve milyen jó gyakorlatok léteznek hazánkban és külföldön a kihűlés veszélyének csökkentésére?
A szakirodalom, statisztikai adatok és egy, a szociális alapellátó intézmények munkatársainak megküldött online kutatás válaszai alapján elmondható, hogy a látókörünkbe kerülő kihűléses eseteknek csak mintegy egyharmada végződik halálesettel - azonban ez a szám is riasztóan magas (2009-ben 250 fő), továbbá több mint tízszerese a más fejlett országok hasonló arányszámainak. Bár a köztudatban a fagyhalált gyakran a hajléktalan emberek problémájaként említik, a valóságban a kihűléses haláleseteknek kevesebb, mint egyötöde következik be közterületen, a szabadban - az esetek kétharmadában az illető otthonában fagy meg.
A legveszélyeztetettebbek a kistelepülésen élő, 50 év feletti emberek, közülük is elsősorban az alacsony jövedelműek, alacsony iskolázottságúak és a férfiak. Ugyanakkor a kihűlés mégsem egyszerűsíthető le pusztán szegénységi kérdéssé: a kutatás alapján úgy tűnik, hogy a társadalmi elszigeteltség, a társas, és különösen a családi kapcsolatok hiánya, valamint a rossz egészségügyi állapot is közrejátszik a testhőmérséklet kóros csökkenésében. Különösen veszélyeztetettek a magányos, gyermektelen idős emberek.
A kihűlés megelőzésében fontos szerepet játszanak a személyes szolgáltatást nyújtó alapellátások, a megfelelő jelzőrendszer (ami magában foglalja a különböző egészségügyi és szociális ellátást nyújtó intézményeken túl az egymásra odafigyelő lakosságot is), a rendszeres családlátogatás, valamint a megfelelően célzott, hatékony pénzügyi támogatás (akár tüzelőtámogatás, akár lakásfenntartási támogatás formájában).
A nemzetközi példák közül kiemelnénk azokat, amelyek bizonyos, a kihűlés szempontjából különösen veszélyeztetett célcsoportoknak (időseknek) a lakását térítésmentesen (más rászoruló csoportoknak pedig kedvezményesen) korszerűsítik az energiafelhasználás szempontjából. Vannak országok, ahol az életben maradáshoz szükséges energiahordozót közüzemi díjtartozás esetén sem lehet kikapcsolni. Angliában telefonos segélyszolgálatot működtetnek, ahol a fűtést nehezen megoldók kaphatnak ingyenes tájékoztatást, továbbá aggódó polgárok szomszédjukat, ismerősüket is a telefonos vonal figyelmébe ajánlhatják.
Úgy tűnik, hogy a hazai és külföldi tapasztalatokat ötvözve kicsiny forrással is csökkenthető a kihűléses halálesetek száma, s javítható a kihűlés veszélyében élők létbiztonsága. Ez által elérhető lenne, hogy Magyarországon a fagyhalál európai méretűvé zsugorodjon, s ne legyen a tél szükséges velejárója.
Kiadó: Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei
