Autoimmun betegségek

Az autoimmun betegségek olyan kórképek, amelyekben az immunrendszer hibás működése miatt a szervezet saját sejtjeit és szöveteit támadja meg. Normál esetben az immunrendszer védelmet nyújt a kórokozók, például baktériumok és vírusok ellen, azonban autoimmun betegségek esetén a saját sejtek és fehérjék idegenként való felismerése kóros immunválaszt vált ki.

Ezek a betegségek számos szervet és szervrendszert érinthetnek, és több mint 80 különböző típusuk ismert. Az autoimmun kórképek egy része egy adott szervre vagy szervcsoportra korlátozódik, míg mások az egész szervezetet érintik.

Az autoimmun betegségek típusai

Az autoimmun betegségek két fő kategóriába sorolhatók:

1. Szervspecifikus autoimmun betegségek: az immunrendszer egy adott szervet támad meg.

• 1-es típusú cukorbetegség (hasnyálmirigy érintettsége)
• A pajzsmirigy betegségeinek egy csoportját az autoimmun zavarok alkotják, melyek pajzsmirigy alulműködéssel illetve túlműködéssel is járhatnak.
• Hashimoto-thyreoiditis (pajzsmirigy autoimmun gyulladása)
• Graves-Basedow-kór (pajzsmirigy túlműködést okozó autoimmun betegség)
• Addison-kór (mellékvese érintettsége)
• Coeliakia (glutén által kiváltott vékonybél-érintettség)

2. Szisztémás autoimmun betegségek: az immunválasz az egész szervezetet érinti, több szervet is károsíthat.

• Rheumatoid arthritis (ízületi fájdalommal és gyulladással járó autoimmun betegség)
• Lupus erythematosus (számos szervet érintő autoimmun betegség)
• Sjögren-szindróma (nyál- és könnymirigyek autoimmun betegsége)
• Szkleroderma (bőr és belső szervek kötőszöveteinek érintettsége)
• Dermatomyositis és polymyositis (izomgyulladással és izomfájdalommal járó autoimmun betegségek)

Az autoimmun betegségek okai és kiváltó tényezői

Az autoimmun betegségek pontos oka nem minden esetben ismert, de számos tényező hozzájárulhat a kialakulásukhoz:

• Genetikai hajlam: bizonyos gének növelhetik az autoimmun betegségek kialakulásának esélyét.
• Hormonális hatások: egyes autoimmun betegségek gyakoribbak nőknél, ami hormonális összefüggésekre utalhat.
• Környezeti tényezők: fertőzések, stressz, toxinok vagy bizonyos gyógyszerek kiválthatják az immunrendszer rendellenes működését.
• Táplálkozás és életmód: a nyugati típusú étrend, a bélflóra egyensúlyának felborulása (mikrobiom vizsgálat hasznos lehet), a D-vitamin hiánya, a dohányzás és a mozgásszegény életmód hozzájárulhatnak a betegségek kialakulásához.

Tünetek és diagnózis

Az autoimmun betegségek tünetei igen változatosak, és a konkrét betegségtől függően eltérőek lehetnek. Általános tünetek közé tartoznak:

• Krónikus fáradtság
• Izom- és ízületi fájdalom
• Gyakori gyulladások, fertőzések
• Kiütések (bőrpír), csalánkiütések, pigmentációs eltérések, szájüregi fekélyek/afták
• Emésztési problémák (pl. Chron-betegségnél és colitis ulcerosanál.)
• Láz, hőemelkedés
• Száraz szem és száj
• Látásromlás (Pl. a Sjögren-szindróma esetén. A szemfenékvizsgálat fontos szerepet játszik ezek felismerésében, mivel kimutathatja a gyulladásos elváltozásokat)
• Idegrendszeri panaszok (zsibbadás, koncentrációs zavarok)

A diagnózis felállításához az orvos részletes anamnézist vesz fel, fizikális vizsgálatot végez, és laboratóriumi, valamint képalkotó vizsgálatokra is szükség lehet. Gyakran alkalmazott diagnosztikai eszközök:

• Vérvizsgálatok: autoantitestek kimutatása (pl. ANA, anti-CCP, RF, TPO-antitestek), gyulladásos faktorok kimutatása (CRP, We)
• Képalkotó vizsgálatok: röntgen, ultrahang, MRI (az érintett szerv állapotának felmérésére)
• Szövettani vizsgálatok: biopszia, ha szükséges (pl. coeliakia vagy szkleroderma esetén)

Kezelési lehetőségek

Az autoimmun betegségek jelenleg nem gyógyíthatók, de kezelhetők. A kezelés célja az immunválasz szabályozása és a tünetek enyhítése.

Gyógyszeres kezelés

• Gyulladáscsökkentők és fájdalomcsillapítók (pl. NSAID-ok, kortikoszteroidok)
• Immunterápia: immunszuppresszív szerekkel történik (az immunrendszer túlműködésének csökkentésére)
• Biológiai terápiák (célzott immunmoduláló kezelések)
• Citosztatikumok: ezek kemoterápiához hasonló hatású gyógyszerek, melyeket immunszupresszív hatásuk miatt használnak. (pl. Metotrexát)
• Hormonterápia (pl. pajzsmirigybetegségeknél hormonpótlás, cukorbetegségnél inzulinkezelés)

Életmódbeli változtatások

• Gyulladáscsökkentő étrend (több zöldség, gyümölcs, omega-3 zsírsav, kevesebb cukor és feldolgozott élelmiszer)
• D-vitamin pótlás (az immunrendszer egyensúlyának támogatása)
• Rendszeres testmozgás (mérsékelt intenzitású mozgás segíthet csökkenteni a gyulladást)
• Stresszkezelés (jóga, meditáció, relaxációs technikák)
• Megfelelő alvás és pihenés (az immunrendszer regenerálódásához elengedhetetlen)

Gyakran ismételt kérdések az autoimmunbetegségekről

Jelenleg több mint 80 autoimmun betegséget ismerünk. Az autoimmun betegségek kezdeti tünetei hasonlók lehetnek, és szinte valamennyi autoimmun betegség rendelkezik specifikus tünetekkel is. Az autoimmun betegségek lappangva kezdődnek, a tünetek gyakran váltogatják egymást, tartós hőemelkedés csatlakozhat hozzájuk.

Gyógyítható-e az autoimmun betegség?

Jelenleg nincs végleges gyógymód az autoimmun betegségekre, de megfelelő kezeléssel és életmódbeli változtatásokkal a tünetek kontrollálhatók, és a betegek életminősége jelentősen javítható.

Öröklődnek-e az autoimmun betegségek?

Bár az autoimmun betegségek kialakulásában genetikai tényezők is szerepet játszanak, nem minden esetben öröklődnek közvetlenül. A családi halmozódás növelheti a kockázatot, de a környezeti tényezők is jelentős szerepet játszanak.

Lehetséges-e több autoimmun betegség egyszerre?

Igen, az autoimmun betegségek hajlamosak együtt járni, például a lupus és a Sjögren-szindróma gyakran együtt fordul elő. Egyes embereknél több autoimmun betegség is kialakulhat.

Milyen étrendet érdemes követni autoimmun betegség esetén?

A gyulladáscsökkentő étrend, amely kevés finomított szénhidrátot, cukrot és feldolgozott élelmiszert tartalmaz, segíthet csökkenteni a tüneteket. A mediterrán diéta, amely gazdag zöldségekben, gyümölcsökben, egészséges zsírokban és halakban, jó választás lehet.

Befolyásolja-e a stressz az autoimmun betegségeket?

Igen, a stressz fokozhatja az immunrendszer túlműködését, és fellobbanthatja az autoimmun betegségeket. Éppen ezért a stresszkezelés fontos része a kezelésnek.

A szklerózis multiplex betegség autoimmun eredetű vagy idegrendszeri?

A szklerózis multiplex (SM) egyszerre autoimmun eredetű és idegrendszeri betegség. Az immunrendszer tévesen megtámadja a központi idegrendszer (agy és gerincvelő) idegrostjainak védőburkát, a myelint. Emiatt gyulladás és idegi károsodás alakul ki. Tehát az SM autoimmun folyamat révén okoz idegrendszeri tüneteket.

Szükség lehet bőrbiopsziára autoimmun betegségeknél?

Igen, autoimmun bőrbetegségek esetén gyakran szükség lehet bőrbiopsziára a pontos diagnózis felállításához. Olyan kórképeknél, mint például a lupus erythematosus, dermatomyositis, vasculitis, lichen planus vagy autoimmun hólyagos betegségek (pl. pemphigus vulgaris, bullous pemphigoid), a bőrtünetek hasonlóak lehetnek más betegségekéhez, ezért a biopszia segít elkülöníteni azokat. A mintavétel lehetővé teszi a szövettani és gyakran a direkt immunfestéses (immunfluoreszcens) vizsgálatot is, amely kimutatja az immunrendszer által lerakódott ellenanyagokat a bőrben.

Használható plazmaferezis autoimmun betegségek esetén?

Igen, a plazmaferezis alkalmazható autoimmun betegségek kezelésében, különösen olyan esetekben, amikor a kóros ellenanyagok vagy immunkomplexek károsítják a szervezetet. Ez a módszer a vérplazma eltávolítását és megtisztítását jelenti, így csökkentve a kóros immunanyagok mennyiségét a vérben. Gyakran használják például súlyos lupus erythematosus, myasthenia gravis, Guillain-Barré szindróma vagy bizonyos vasculitisek esetén. A plazmaferezis segíthet gyorsan enyhíteni a tüneteket és támogatni a szervezet gyógyulását, különösen akkor, ha a gyógyszeres kezelés önmagában nem elég hatékony.

Autoimmun betegségre utahat a hidegrázás is?

Igen, a hidegrázás autoimmun betegség tünete is lehet, különösen, ha más általános tünetekkel – például lázzal, fáradtsággal, ízületi fájdalommal vagy bőrkiütéssel – társul. Az autoimmun betegségek, mint például a lupus (SLE) vagy a reumatoid artritisz, a szervezet immunrendszerének túlzott aktivitásával járnak, ami gyulladáshoz és hőmérséklet-ingadozáshoz vezethet. A fellángolások során előfordulhat hőemelkedés vagy láz, amelyet hidegrázás kísérhet. Emellett egyes autoimmun betegségek szövődményként fertőzésekre is hajlamosíthatnak, amelyek szintén hidegrázással járhatnak.

Ha autoimmun betegségem van, könnyebben alakulhat ki nálam Lipschütz-fekély?

Igen, autoimmun betegség fennállása növelheti a Lipschütz-fekély kialakulásának esélyét, mivel a fekély kialakulásában szerepet játszhat a rendellenes immunválasz. Az autoimmun állapotokban a szervezet immunrendszere fokozottan vagy szabálytalanul reagálhat különböző fertőzésekre vagy gyulladásos ingerekre, ami előidézheti a hirtelen, fájdalmas nemi szervi fekélyek kialakulását. Bár a fekély kiváltó okai gyakran vírusos fertőzésekhez (például Epstein–Barr vírus) kapcsolódnak, az autoimmun hajlam megkönnyítheti a súlyosabb immunreakció kialakulását.

Ha autoimmun betegségem van, könnyebben alakulhat ki nálam nemi szemölcs?

Igen, autoimmun betegség esetén valóban nagyobb eséllyel alakulhat ki nemi szemölcs. Ennek oka, hogy az autoimmun betegségekben vagy azok kezelése során a szervezet immunrendszere legyengül vagy megváltozik, így kevésbé képes hatékonyan elpusztítani a HPV-vírust, amely a nemi szemölcsök kialakulásáért felelős.

Felhasznált források:

• PubMed
• OGYÉI
• CDC
• Healthline