Cukorbetegség

A cukorbetegség (diabetes mellitus) egy krónikus anyagcsere-betegség, amelyet a vérben lévő magas glükózszint (vércukorszint) jellemez. Ez a szervezet inzulinhormon-termelésének hiányából vagy az inzulin hatásának csökkenéséből adódik. A betegség megfelelő kezelés nélkül hosszú távon súlyos szövődményekhez vezethet, például szív- és érrendszeri betegségekhez, veseelégtelenséghez, látásvesztéshez vagy idegkárosodáshoz.

A cukorbetegség típusai

A cukorbetegségnek több típusa létezik, de a leggyakoribbak a következők:

1-es típusú cukorbetegség

• Autoimmun betegség, amelyben a szervezet immunrendszere elpusztítja az inzulintermelő hasnyálmirigy-sejteket.
• Általában gyermek- vagy fiatal felnőttkorban jelentkezik.
• Inzulinpótlás szükséges a vércukorszint szabályozásához.

2-es típusú cukorbetegség

• Az inzulinrezisztencia és az inzulinelválasztás csökkenése jellemzi.
• Gyakran életmódbeli tényezők, például elhízás és mozgásszegény életmód váltják ki.
• Elsősorban felnőtteknél fordul elő, de egyre gyakrabban diagnosztizálják fiataloknál is.
• Kezelése életmódváltással, gyógyszerekkel és súlyosabb esetben inzulinnal történik.

Terhességi cukorbetegség (gesztációs diabétesz)

• A terhesség alatt kialakuló magas vércukorszint.
• Megfelelő étrenddel és mozgással gyakran kezelhető, de súlyos esetben inzulinkezelés is szükséges lehet.
• A szülés után általában megszűnik, de növeli a későbbi 2-es típusú cukorbetegség kockázatát.

Másodlagos cukorbetegség

• Egyéb betegségek (pl. hasnyálmirigy-betegségek, hormonális zavarok) vagy gyógyszerek (pl. szteroidok) okozzák.

A cukorbetegség tünetei

A cukorbetegség tünetei a betegség típusától és előrehaladottságától függően eltérhetnek. A leggyakoribb figyelmeztető jelek a következők:

• Gyakori és nagy mennyiségű vizeletürítés (poliuria)
• Állandó szomjúságérzet (polidipszia)
• Fokozott éhségérzet (polifágia)
• Emésztési gondok (hasmenés, székrekedés)
• Fáradtság, gyengeség
• Homályos látás (látászavar)
• Lassú sebgyógyulás
• Viszketés
• Visszatérő fertőzések (pl. húgyúti, bőrgombásodás)
• Megmagyarázhatatlan fogyás (1-es típusú cukorbetegségnél)

A 2-es típusú cukorbetegség gyakran hosszú ideig tünetmentes marad, és csak véletlenszerű laborvizsgálatok során derül ki.

A cukorbetegség diagnosztizálása

A cukorbetegség felismerése laboratóriumi vizsgálatokkal (vérévétel) történik, amelyek közé tartozik:

• Éhgyomri vércukorszint: ≥ 7,0 mmol/l esetén cukorbetegség gyanúja áll fenn.
• OGTT (orális glükóztolerancia-teszt): 75 g glükóz elfogyasztása után mért 2 órás vércukorszint ≥ 11,1 mmol/l esetén cukorbetegségről beszélünk.
• HbA1c (glikált hemoglobin) szint: 6,5% (48 mmol/mol) feletti érték cukorbetegségre utal.
• Véletlenszerű vércukorszint: ≥ 11,1 mmol/l és tünetek jelenléte esetén cukorbetegség igazolható.

A cukorbetegség kezelése

A kezelés célja a vércukorszint normalizálása és a szövődmények megelőzése. A terápiás lehetőségek a következők:

Életmódváltás

• Egészséges étrend: alacsony glikémiás indexű ételek fogyasztása, cukor- és szénhidrátbevitel csökkentése.
• Rendszeres testmozgás: napi legalább 30 perc mérsékelt intenzitású mozgás (pl. séta, úszás, gyógytorna).
• Testsúlykontroll: az elhízás megelőzése vagy kezelése.

Gyógyszeres kezelés

• Orális antidiabetikumok: például metformin, amely csökkenti a máj glükóztermelését és javítja az inzulinérzékenységet.
• Inzulin: 1-es típusú cukorbetegség esetén mindig szükséges, 2-es típusnál előrehaladott állapotban alkalmazzák.

Rendszeres orvosi ellenőrzés

• Vércukorszint és HbA1c rendszeres ellenőrzése.
• Évente szemészeti, vesefunkciós és idegrendszeri vizsgálatok a szövődmények kiszűrésére.

Lehetséges szövődmények

A kezeletlen vagy rosszul kontrollált cukorbetegség súlyos szövődményeket okozhat:

Akut szövődmények:

• diabéteszes ketoacidózis (DKA),
• hipoglikémia (túl alacsony vércukorszint).

Krónikus szövődmények:

• Szív- és érrendszeri betegségek (infarktus, stroke). Magas triglicerid és koleszterinszinttel társulva fokozottabb a rizikó.
• Diabéteszes nefropátia (veseelégtelenség), mely gyakran csak dialízissel kezelhető.
• Diabéteszes retinopátia (látásromlás, vakság).
• Diabéteszes neuropátia (idegkárosodás, zsibbadás, fájdalom).
• Diabéteszes láb (fekélyek, amputáció kockázata).

Gyakori kérdések és válaszok a cukorbetegségről

A cukorbetegségre utaló tünetek között elsőként a fokozott folyadékvesztést érdemes megemlíteni, mivel a viszonylag hirtelen kialakuló cukorbetegségnek ez lehet az egyik első tünete. A gyakori vizeletürítés oka is ehhez kapcsolódik, az oka az, hogy a vizeletbe kiválasztódó cukor nagyon sok vizet köt meg. ilyenkor a nagymértékű folyadékvesztésből adódóan jelentős szomjúságérzet is társul.

Milyen jelek utalhatnak cukorbetegségre?

A leggyakoribb tünetek közé tartozik a fokozott szomjúság, fokozott izzadás, gyakori vizeletürítés, fáradtság és a homályos látás. Az 1-es típusú cukorbetegség esetén gyors fogyás is előfordulhat. A 2-es típusú cukorbetegség sokáig tünetmentes lehet, így érdemes rendszeresen ellenőriztetni a vércukorszintet.

Meg lehet előzni a cukorbetegséget?

Az 1-es típusú cukorbetegség nem előzhető meg, mivel autoimmun eredetű. A 2-es típusú cukorbetegség azonban életmódváltással (egészséges táplálkozás, testmozgás, testsúlykontroll) jelentősen csökkenthető.

Mit tehetünk a cukorbetegség szövődményeinek elkerülése érdekében?

Fontos a vércukorszint rendszeres ellenőrzése, az orvosi előírások betartása, valamint a dohányzás és az alkoholfogyasztás kerülése. Az egészséges életmód és a megfelelő gyógyszeres kezelés segít a szövődmények megelőzésében.

Milyen étrendet kell követni cukorbetegség esetén?

A cukorbetegek számára a kiegyensúlyozott, alacsony szénhidráttartalmú étrend ajánlott. A teljes kiőrlésű gabonák, zöldségek, sovány fehérjék és egészséges zsírok fogyasztása előnyös. A megfelelő étrend kialakításában egy dietetikus szakember segíthet.

A cukorbetegség legyengíti az immunrendszert?

Igen, a cukorbetegség legyengítheti az immunrendszert, különösen akkor, ha a vércukorszint tartósan magas. Ez a gyengülés nem az immunrendszer teljes összeomlását jelenti, hanem azt, hogy a szervezet lassabban és kevésbé hatékonyan reagál a fertőzésekre (pl: bakteriális szőrtüszőgyulladás, nyelőcső-candidiasis is gyakori), paraziták, élősködők okozta fertőzésekre (pl kullancs, rüh) és sérülésekre.

A cukorbetegség és mikrobiom összetétele között van kapcsolat?

A legfrissebb kutatások szerint a bélmikrobiom összetétele szoros kapcsolatban áll a cukoranyagcsere szabályozásával, és szerepet játszhat a cukorbetegség kialakulásában. 2-es típusú diabéteszes betegeknél gyakran megfigyelhető a bélflóra diverzitásának csökkenése és bizonyos, gyulladást fokozó baktériumtörzsek túlsúlya. A mikrobiom befolyásolja a bélfal áteresztőképességét, az inzulinrezisztenciát és az alacsony fokú krónikus gyulladást is, amelyek mind hozzájárulnak a cukorbetegség patomechanizmusához. A mikrobiom vizsgálat segíthet a rizikóbecslésben, egyéni étrendi vagy probiotikus intervenciók kialakításában. Bár még nem része a rutindiagnosztikának, a mikrobiom célzott módosítása ígéretes jövőbeli terápiás irány a diabétesz kezelésében.

A vizeletvizsgálat hasznos lehet a diagnózishoz?

Igen, a cukorbetegség gyakran kimutatható vizeletvizsgálattal, mivel magas vércukorszint esetén a felesleges glükóz megjelenhet a vizeletben. Egészséges szervezetben a vesék visszatartják a cukrot, de ha a vércukorszint túllépi a veseküszöböt, a glükóz kiválasztódik a vizelettel. A vizelet glükóztartalmának vizsgálata segíthet a cukorbetegség felismerésében, nyomon követésében és a kezelés hatékonyságának ellenőrzésében. Emellett a vizelet fehérjetartalma is fontos, mert a vese károsodását jelezheti, ami a cukorbetegség gyakori szövődménye. Így a vizeletvizsgálat nemcsak diagnosztikai, hanem prognosztikai értékkel is bír cukorbetegeknél.

Cukorbetegség járhat kiütésekkel?

Igen, a cukorbetegség járhat kiütésekkel, mivel a tartósan magas vércukorszint különféle bőrproblémák kialakulásához vezethet. A leggyakoribb bőrtünetek közé tartozik a diabéteszes dermopathia, amely barnásvörös, kerek vagy ovális foltok formájában jelenik meg a lábakon. Egy másik típusos elváltozás a necrobiosis lipoidica, amely sárgás szélű, középen elvékonyodó, kiemelkedő bőrelváltozás, leggyakrabban a lábszáron. A viszketés, gombás fertőzések (pl. Candida) és bakteriális bőrfertőzések (pl. szőrtüszőgyulladás) szintén gyakoribbak diabéteszeseknél.

Cukorbetegség járhat felfekvéssel?

Igen, a cukorbetegség jelentősen növeli a felfekvés kialakulásának kockázatát. A tartósan magas vércukorszint károsítja az ereket és az idegeket, rontva ezzel a bőr vérellátását és érzékelését. Emiatt a beteg kevésbé észleli a nyomás okozta kellemetlenséget, így később változtat testhelyzetet. Emellett a sebgyógyulás is lassabb, ami megnehezíti a kezdődő felfekvések gyógyulását.

A cukorbetegség és az inzulinóma között van kapcsolat?

Igen, van kapcsolat a cukorbetegség és az inzulinóma között, bár eltérő módon érintik a vércukorszint szabályozását. Az inzulinóma egy ritka, általában jóindulatú hasnyálmirigy-daganat, amely túlzott mennyiségben termel inzulint, ez pedig kórosan alacsony vércukorszintet okoz. A cukorbetegség ezzel szemben a vércukorszint krónikusan magas voltával jár, legtöbbször az inzulin hiánya vagy hatástalansága miatt. Előfordulhat, hogy az inzulinóma diagnosztikája során tévesen cukorbetegségre gyanakszanak a vércukorszint-ingadozások miatt.

Ha cukorbetegségem van könnyebben lehet övsömöröm is?

Igen, a cukorbetegség növelheti az övsömör (herpes zoster) kialakulásának kockázatát. A cukorbetegség miatt a szervezet immunrendszere gyengébb, így a varicella-zoster vírus könnyebben újraaktiválódhat a szervezetben. Emellett a cukorbetegséghez gyakran társulnak keringési és idegi problémák, amelyek szintén kedvezhetnek a fertőzés súlyosabb lefolyásának.

Ha cukorbetegségem van könnyebben lehet atlétalábam?

Igen, a cukorbetegség (diabétesz) növeli az atlétaláb (és a gombás bőrkiütések és szájpenész) kialakulásának kockázatát. A magas vércukorszint kedvez a gombák szaporodásának, mivel a bőr és a környező szövetek tápanyagban gazdagok. Emellett a diabétesz gyakran okoz keringési és idegi problémákat, amelyek csökkentik a láb védekező képességét, és lassítják a bőr regenerációját. A fokozott izzadás, a lábujjak közötti nedvesség és a sérült bőr kombinációja ideális környezetet teremt a dermatophyta gombák számára.

Ha cukorbetegségem van könnyebben lehet körömgombám?

Igen, a cukorbetegség hajlamosíthat a körömgomba kialakulására. Ennek oka, hogy a magasabb vércukorszint és a romló mikrokeringés miatt a bőr és a köröm vérellátása gyengül, így a védekező mechanizmusok kevésbé hatékonyak. A cukorbetegeknél gyakran csökken az immunrendszer helyi védekezőképessége is, ami kedvez a gombák elszaporodásának. Emellett a cukorbetegségben gyakoribb a láb deformitása és a neuropátia, ami miatt a köröm sérülékenyebb és könnyebben fertőződik.

Ha cukorbetegségem van könnyebben lehet bélelzáródásom?

A cukorbetegség önmagában nem közvetlen oka a bélelzáródásnak, de bizonyos szövődményei növelhetik a kockázatot. A tartósan magas vércukorszint károsíthatja az idegeket (diabéteszes neuropátia), ami lassíthatja a bélmozgást, és krónikus székrekedést okozhat. A csökkent bélmotilitás és a bélizomzat gyengülése miatt paralytikus ileus könnyebben kialakulhat, különösen súlyos anyagcserezavar vagy fertőzés esetén.

A cukorbetegség okozhat metabolikus szindrómát?

Nem, a cukorbetegség önmagában nem okoz metabolikus szindrómát. A metabolikus szindróma több kockázati tényező együttese, mint például az elhízás, az inzulinrezisztencia, a magas vérnyomás és a kóros vérzsírszintek. Ezek az eltérések előidézhetik a 2-es típusú cukorbetegség kialakulását. Ha valakinél már fennáll a cukorbetegség, gyakran teljesülnek a metabolikus szindróma egyéb feltételei is. Emiatt a két állapot szoros kapcsolatban áll, és gyakran együtt fordul elő.

A cukorbetegség összefügghet méhtestrákkal?

Igen, a cukorbetegség (különösen a 2-es típusú) összefüggésbe hozható a méhtestrákkal (endometriumrákkal). Epidemiológiai vizsgálatok szerint a cukorbeteg nők körében nagyobb a méhtestrák kialakulásának kockázata, különösen akkor, ha elhízottak és inzulinrezisztensek.

A cukorbetegség összefügghet a májkárosodással?

Igen, a cukorbetegség (különösen a 2-es típusú) szorosan összefügg a májkárosodással, mivel az anyagcsere-zavarok mindkét szerv működését befolyásolják, és kölcsönösen súlyosbíthatják egymást.

A cukorbetegség összefügghet a cisztás fibrózissal?

Igen, a cukorbetegség összefügghet a cisztás fibrózissal, mivel a cisztás fibrózisban szenvedő betegek egyik gyakori szövődménye az ún. cisztás fibrózishoz társuló diabétesz.

A cukorbetegség társulhat szájzug-gyulladással?

Igen, a cukorbetegség gyakran társulhat szájzug-gyulladással. A magas vércukorszint kedvez a gombák (pl. Candida) és baktériumok szaporodásának, ami növeli a szájzugok gyulladásának kockázatát. Emellett a cukorbetegeknél gyakori a nyálkahártya szárazsága és a lassabb sebgyógyulás, ami szintén hajlamosít a berepedések és gyulladások kialakulására.

A cukorbetegség esetén megjelenhetnek Beau-féle vonalak a körmön?

Igen, cukorbetegség esetén is megjelenhetnek Beau-féle vonalak a körmön. A diabétesz befolyásolja a köröm növekedését és a perifériás keringést, ami a köröm mátrix működésének átmeneti zavarához vezethet. Ha a vércukorszint hirtelen megemelkedik vagy leesik, az a köröm növekedését lelassíthatja vagy átmenetileg megállíthatja, így vízszintes bemélyedések, azaz Beau-féle vonalak alakulhatnak ki. Emellett a cukorbetegeknél gyakori fertőzések és anyagcsere-ingadozások tovább fokozhatják ennek a jelenségnek a kialakulását.

A cukorbetegség összefügghet a műfogsor-stomatitissel?

Igen, a cukorbetegség összefügghet a műfogsor-stomatitissel (műfogsor alatti nyálkahártya-gyulladással). A cukorbetegeknél gyakori a nyálkahártya vérellátásának romlása és a csökkent immunválasz, ami kedvez a fertőzések, főként a Candida gombák elszaporodásának. Mivel a műfogsor viselése önmagában is meleg, nedves, zárt környezetet teremt a szájban, a Candida-fertőzés könnyebben kialakul, ami stomatitis protetica formájában jelentkezhet. Emellett a magas vércukorszint elősegíti a gombák és baktériumok növekedését, így a gyulladás tartósabbá és nehezebben kezelhetővé válhat.

A cukorbetegség összefügghet a potenciazavarral?

Igen, a cukorbetegség összefügghet a potenciazavarral, mivel a hosszú távon magas vércukorszint károsíthatja az idegeket és az ereket. A perifériás neuropátia miatt a pénisz beidegzése sérülhet, ami csökkenti az erekció kialakulásának képességét. Emellett a cukorbetegség érkárosító hatása miatt a pénisz artériái is beszűkülhetnek, ami gyengíti a véráramlást. Gyakori a kombinált mechanizmus, amikor mind idegi, mind érrendszeri problémák hozzájárulnak a zavaráshoz.

Cukorbetegség járhat hemokromatózissal?

Igen, a diabetes mellitus (cukorbetegség) és a hemokromatózis között szoros összefüggés mutatható ki, mivel a vastúlterhelés a szekunder diabetes mellitus egyik potenciális, de jól ismert oka. A hemokromatózisban felgyülemlett felesleges vas lerakódik a belső elválasztású mirigyekben, kiemelten a hasnyálmirigyben, ahol toxikus hatást fejt ki az inzulint termelő béta-sejtekre. Ennek eredményeként a béta-sejtek károsodása csökkenti az inzulintermelést és szekréciót, ami súlyos és kezelést igénylő inzulinhiányos cukorbetegség kialakulását eredményezi.

Cukorbetegség járhat gombás hüvelygyulladással?

Igen, a diabetes mellitus és a recidiváló gombás hüvelygyulladás között szoros összefüggés áll fenn, különösen azokban a nőkben, akiknél a vércukorszint kontrollja nem megfelelő. A tartósan magas vércukorszint, azaz a hiperglikémia a hüvelyváladékban is megnöveli a cukorkoncentrációt, ideális táptalajt biztosítva a Candida gombák, leginkább a Candida albicans számára. Ez a glükózban gazdag környezet elősegíti a gomba túlszaporodását, ami a hüvely természetes flórájának felborulásához és makacs, kellemetlen gyulladásos tünetek megjelenéséhez vezet.

Cukorbetegség járhat mangánhiánnyal?

A cukorbetegség és a mangánhiány között nincs egyértelműen igazolt ok-okozati kapcsolat, de bizonyos összefüggések lehetségesek. Egyes kutatások szerint a mangán fontos szerepet játszik a glükózanyagcserében, így alacsony szintje befolyásolhatja az inzulin hatékonyságát. Cukorbetegeknél gyakran előfordulnak mikroelem-eltérések, részben az anyagcsere megváltozása, részben a diétás megszorítások miatt. Bár a mangánhiány nem tipikus következménye a cukorbetegségnek, egyes vizsgálatok alacsonyabb mangánszintet találtak 2-es típusú diabéteszben szenvedőkben.

Cukorbetegség járhat magnéziumhiánnyal?

A cukorbetegség valóban járhat magnéziumhiánnyal, mivel a magas vércukorszint fokozza a magnézium ürülését a vizelettel. A szervezet ilyenkor nem tudja megfelelően visszatartani ezt az ásványi anyagot, ami hosszú távon hiányállapotot okozhat. A magnéziumhiány tovább ronthatja az inzulinérzékenységet, így egy ördögi kör alakulhat ki. Emellett a hiány tünetei, például izomgörcsök, fáradtság vagy szívritmuszavarok. A megfelelő étrend és szükség esetén a kiegészítők segíthetnek a magnéziumszint rendezésében.

Petefészek elégtelenség járhat cukorbetegséggel?

Igen, a petefészek elégtelenség (korai menopauza) növeli a cukorbetegség (főként a 2-es típusú diabetes mellitus) kialakulásának kockázatát, vagy társulhat már meglévő cukorbetegséggel. A fő ok az, hogy a hirtelen fellépő ösztrogénhiány negatívan befolyásolja az anyagcserét és a vércukor szabályozását. Az ösztrogén normális esetben javítja az inzulinérzékenységet, így hiányában a sejtek kevésbé reagálnak az inzulinra, ami inzulinrezisztenciához vezet. Ez az inzulinrezisztencia a hasnyálmirigy kimerülésével és a vércukorszint tartós emelkedésével járhat, ami cukorbetegséghez vezet.

Cukorbetegség járhat húgyhólyagfertőzéssel?

Igen, a cukorbetegség (diabetes mellitus) szoros összefüggésben áll a húgyhólyagfertőzés (cystitis) és általában a húgyúti fertőzések gyakoribb és súlyosabb előfordulásával. A cukorbetegség esetén a magas vércukorszint (hyperglykaemia) két fő mechanizmuson keresztül is növeli a húgyhólyagfertőzés kockázatát. Először is, a magas vércukorszint hatására a vizeletben is megnő a cukorkoncentráció (glucosuria), ami ideális táptalajt biztosít a baktériumok számára a szaporodáshoz. Másodszor, a cukorbetegség gyengítheti az immunrendszert, ezzel csökkentve a szervezet természetes védekezőképességét a kórokozókkal szemben.

Cukorbetegség okozhat inkontinenciát?

Igen, a cukorbetegség okozhat inkontinenciát, több mechanizmuson keresztül. A magas vércukorszint fokozza a vizelettermelést (polyuria), ami gyakori vizeléshez és sürgető ingerhez vezethet. Emellett a krónikus cukorbetegség idegi károsodást (diabéteszes neuropátia) okozhat, ami érintheti a hólyag beidegzését, csökkentve a vizelettartás képességét. A cukorbetegséggel gyakrabban előforduló húgyúti fertőzések is hozzájárulhatnak az inkontinencia kialakulásához.

Az Alzheimer-kór járhat cukorbetegséggel?

Az Alzheimer-kór és a 2-es típusú cukorbetegség között olyan szoros és kétirányú az összefüggés, hogy a tudományos közösségben gyakran „3-as típusú diabéteszként” is emlegetik a demenciát. A tartósan magas vércukorszint károsítja az agyi ereket, ami rontja az idegsejtek oxigénellátását, miközben a szervezetben kialakuló inzulinrezisztencia közvetlenül is akadályozza az agysejtek energiafelhasználását. Ez az anyagcserezavar elősegíti az Alzheimer-kórra jellemző káros fehérjék, az amiloid-plakkok felhalmozódását, amelyek tovább pusztítják a kognitív funkciókért felelős területeket. Ugyanakkor az agyi gyulladásos folyamatok maguk is ronthatják az inzulinjelzést, így a két betegség gyakran egymást súlyosbító ördögi kört alkot.

A cukorbetegség összefügghet a termékenységi zavarokkal?

Igen, a cukorbetegség (diabétesz) és a termékenységi zavarok között szoros és közvetlen összefüggés áll fenn mindkét nem esetében, mivel a tartósan magas vércukorszint és az inzulin anyagcseréjének zavarai alapjaiban forgatják fel a reproduktív rendszer működését. Nők esetében az 1-es és a 2-es típusú cukorbetegség egyaránt zavart okozhat a hormonális szabályozásban. A 2-es típusú diabétesz gyakori kísérőjelensége az inzulinrezisztencia, amely megemeli az inzulinszintet a vérben. Ez az állapot serkenti a petefészkek tesztoszterontermelését, ami gátolja a peteérést, rendszertelen ciklusokat okoz, és gyakran vezet a policisztás ovárium szindróma (PCOS) kialakulásához.

A cukorbetegség összefügghet a kóros alvászavarokkal?

A cukorbetegség és a kóros alvászavarok, különösen az alvási apnoé között rendkívül szoros, kétirányú kapcsolat áll fenn, amelyet a tudomány gyakran „ördögi körként” ír le. Az alvás közbeni légzéskimaradások miatt fellépő oxigénhiány és a gyakori ébredések stresszreakciót váltanak ki, ami fokozza a kortizol és az adrenalin termelődését, ezek a hormonok pedig közvetlenül emelik a vércukorszintet. A tartós kialvatlanság jelentősen rontja az inzulinérzékenységet, ami azt jelenti, hogy a szervezet sejtjei kevésbé hatékonyan tudják felvenni a cukrot a vérből, elősegítve a kettes típusú diabétesz kialakulását. Fordított esetben a magas vércukorszint okozta éjszakai vizelési inger vagy a diabéteszes neuropátiával járó fájdalom tovább rontja az alvásminőséget, szaggatottá téve az éjszakai pihenést.

A cukorbetegség összefügghet a perifériás neuropátiával?

Igen, a cukorbetegség szoros összefüggésben áll a perifériás neuropátia kialakulásával. A tartósan magas vércukorszint károsítja az idegeket és az őket ellátó kis ereket, ami érzészavarokhoz vezethet. Leggyakrabban a lábakban és a kezekben jelentkezik zsibbadás, bizsergés, fájdalom vagy égő érzés formájában. A diabéteszes perifériás neuropátia kockázata nő a betegség fennállásának idejével és a nem megfelelő vércukorkontrollal.

A foszfát szintje változhat a cukorbetegség miatt?

Igen, a foszfátszint változhat cukorbetegség esetén. Súlyos vagy rosszul kezelt diabéteszben, például diabéteszes ketoacidózis során, a vér foszfátszintje gyakran csökken (hipofoszfatémia). Ennek oka, hogy a magas vércukorszint és a fokozott vizeletürítés miatt a foszfát nagy mennyiségben ürül a vizelettel. Az inzulin-kezelés is átmenetileg csökkentheti a vérfoszfátot, mivel a foszfát gyorsan visszakerül a sejtekbe.

A cukorbetegség okozhat Korsakoff-szindrómát?

Nem, a cukorbetegség önmagában nem okoz Korsakoff-szindrómát. A Korsakoff-szindróma leggyakrabban tiamin (B1-vitamin) hiány következtében alakul ki, ami leginkább krónikus alkoholizmushoz vagy súlyos táplálkozási hiányállapotokhoz kötődik. Ugyanakkor a cukorbetegség és a vitaminhiány együtt fennállhat, például ha a beteg rosszul táplálkozik vagy felszívódási problémái vannak, de a diabetes önmagában nem indítja el a szindrómát.

A cukorbetegség okozhat ájulást?

Igen, a cukorbetegség okozhat ájulást, de a mechanizmus a vércukorszint szélsőséges eltéréseiben rejlik. Hipoglikémia (túl alacsony vércukor) esetén az agy nem kap elegendő energiát, ami hirtelen tudatvesztéshez, azaz ájuláshoz vezethet. Ezzel szemben súlyos hiperglikémia (nagyon magas vércukor) is okozhat kiszáradást, elektrolit-zavart és vérnyomásesést, ami szintén ájuláshoz vezethet.

A cukorbetegség okozhat ingadozó vérnyomást?

Igen, a cukorbetegség okozhat ingadozó vérnyomást. A tartósan magas vércukorszint károsíthatja az érfalakat és az idegeket, ami az autonóm idegrendszer működését is befolyásolhatja, és ez vérnyomás-ingadozáshoz vezethet.

Felhasznált források:

• Egészségvonal – Cukorbetegség
• Cochrane Library – Diabetes
• OGYÉI – Gyógyszertájékoztatók