A fogorvosok ellátmánya töredéke annak, mint amennyit a háziorvosokra fordít az állam - emiatt sztrájkolni fognak.
A Debreceni Egyetem hazai és a külföldi diákok körében is közkedvelt Fogorvostudományi Karán a leendő fogorvosok pontos útmutatást kapnak arra, hogy milyen esetekben lehet amalgámot használni.
Leggyakrabban fogzás, de bizonyos logopédiai vagy akár műtéti kezelést igénylő betegségek is okozhatják a túlzott nyálképződést.
A teljes magánegészségügyi szektor kifehérítését kéri a kormánytól a PRIMUS Egyesület.
Ön tudja, mikor kellene fogat mosni, s hogy honnan kell elindítani a fogmosást?
A bölcsességfogak kibújása általában kamaszkor után történik az alsó és a felső fogsor leghátsó részén. Méretüknél és elhelyezkedésüknél fogva, valamint azért, mert az emberek állkapocsmérete csökkenő tendenciát mutat, ezekkel a fogakkal több probléma adódik, mint bármely másikkal. A bölcsességfogak közül is az alsó fogsorbeliek okoznak több gondot.
Az allergia a szervezet védekező rendszerének (immunrendszer) túlzott válaszreakciója egyébként ártalmatlan ingerekre. A fogászati gyakorlatban alkalmazott bizonyos anyagokkal (fémek, műanyagok, amalgámtömés összetevői) szemben is kialakulhat túlérzékenységi reakció. Allergiás tünetek jelentkezésekor allergiavizsgálat javasolt annak megállapítására, hogy mely anyag váltja ki a panaszokat.
Napjaink egyik leggyakrabban előforduló fogászati problémája a fogínygyulladás és az ennek következményeként kialakuló fogágybetegség, orvosi szóhasználattal élve a parodontitis. Ez a fog tartószerkezetének baktériumok által okozott gyulladásos megbetegedése, melyet köznapi néven ínysorvadásnak hívnak. Ez az elnevezés azonban pontatlan, hiszen az íny „visszahúzódásán” kívül csontlebontó folyamatok is zajlanak. A hazai felnőtt lakosság közel 85 százaléka szenved valamilyen ínyproblémától.