Amikor gyermekünk egészségéről van szó, nemcsak az orvosi, hanem a jogi kérdéseink száma is megnő. Egy friss, országos kutatás rávilágít: a magyar lakosság jelentős része nem rendelkezik megfelelő ismeretekkel a gyermekeket megillető betegjogokról, miközben egyre nagyobb az igény az érthető és hiteles tájékoztatásra.
- Egy országos kutatás szerint a magyar lakosság jelentős része nem ismeri kellően a gyermekeket megillető betegjogokat.
- A megkérdezettek csupán negyede érzi magát jól tájékozottnak ezen a területen, míg a többség tudáshiányról számolt be.
- Csak 31% tudta helyesen, hogy bizonyos egészségügyi ellátásokról már 14 éves kortól dönthetnek a gyermekek.
- A legtöbben az orvosoktól várják a jogi és orvosi tájékoztatást, őket tartják a leghitelesebb információforrásnak.
- Az EESZT portált és Egészségablak alkalmazást a gyermeket nevelők közül sokan még nem használják ki teljes mértékben információszerzésre.
A felmérés azt vizsgálta, mennyire vannak tisztában a szülők és a felnőtt lakosság ezekkel a jogokkal, és mely területeken a legnagyobb a tudáshiány. A kutatást a Szinapszis Piackutató és Tanácsadó Kft. végezte 1000 fő megkérdezésével, az Egészség Joga Alapítvány megbízásából. Az adatfelvétel 2026 januárjában zajlott, online adatfelvétel módszerével.
Mihez van joga a gyerekeknek?
Saját megítélése szerint a felnőtt magyar lakosság negyede érzi úgy, hogy teljesen vagy többnyire tájékozott a gyermeket megillető jogokról és ezek gyakorlásáról. Ugyanennyien vannak, akik szerint teljes mértékben vagy többnyire hiányosak az ismereteik, a legnagyobb csoportot azonban azok alkotják, akik saját tájékozottságukat közepesre értékelik, azaz bizonyos ismeretekkel rendelkeznek, de ugyanennyi kérdésben nem érzik magukat kellőképpen felkészültnek. Csak kisebb különbség mutatkozott a gyermekeket nevelő és nem nevelő felnőttek válaszai között.
A kutatás kíváncsi volt arra is, hogy a szubjektív benyomáson túl a konkrét ismeretekből lemérhető módon mennyire vagyunk tájékozottak, illetve helyesek-e az ismereteink.
A válaszadók 31%-a adott helyes választ arra a kérdésre, hogy hány éves kortól dönthet egy gyermek önállóan az őt érintő bizonyos egészségügyi ellátásokról. Bár teljes körűen csak 18 éves korától, cselekvőképes nagykorúvá válásától, bizonyos egyszerűbb –írásbeli nyilatkozathoz nem kötött – ellátásokat már 14 éves korától szülei nélkül is igénybe vehet.
A kötelező gyermekkori védőoltások kapcsán a válaszadók 18%-a gondolta úgy tévesen, hogy a szülő kizárólagos joga annak eldöntése, hogy beadatja-e a védőoltást gyermeke számára. Valójában ennek megtagadására csak különleges esetekben van lehetőség (45% jelölte meg a helyes választ), megfelelő szakmai indokok nélkül a kötelező oltások nem tagadhatóak meg, hiszen a jogszabályok alapelve az, hogy nem csorbítható ezzel a gyermek egészséghez fűződő joga.
A lakosság többsége osztja azt a jogszabályokban is tükröződő alapelvet, hogy a kiskorú gyermek önmaga is kapjon tájékoztatást a saját állapotáról és ellátásáról, az életkorának megfelelő szinten. A kutatásban résztvevők 69%-a szerint ez „nagyon fontos”, 28%-a szerint inkább „fontos”. A válaszadók több mint fele elvárja, hogy már 14 év alatti gyermekekkel is kommunikáljon orvosa, bő egyharmaduk szerint ennek 14 és 18 év közötti életkorban jön el az ideje, 12% csak 18 év felett érzi ezt szükségesnek.
A megkérdezettek többsége az eddigi tapasztalataik alapján elégedett volt az egészségügyi dolgozók által nyújtott tájékoztatással önmaga és gyermeke ellátása során is, a válaszadók 10%-a (saját ellátása esetén), illetve 14%-a (gyermeke ellátása esetén) volt egyáltalán vagy inkább nem elégedett a biztosított információkkal.
Tájékozódási szokások és elvárások
A megkérdezettek többsége orvosától vagy az ellátást végző intézmény más egészségügyi dolgozójától várja elsősorban az orvosi mellett a jogi tájékoztatást is. A legfontosabbnak tekintett információforrások között a második helyen a hivatalos állami oldalak tájékoztatói állnak, a legfontosabbként harmadik leggyakrabban említett információforrás pedig az internetes cikkek és blogok. Jelentős a közösségi média és az ismerősök, családtagok szerepe is a tájékozódásban.
Érdekesség, hogy az orvosokat tartja a leghitelesebb információforrásnak az emberek többsége egészségügyi jogi témában is. Az erre vonatkozó kérdésben a legtöbben az orvosokat jelölték meg (34%), megelőzve az egészségügyi joggal foglalkozó jogászokat (21%) vagy az egészségügyi intézmények tájékoztatóit (20%).
Sokan vannak, akik még mindig nem használják ki az egyik legegyszerűbb információs és ügyintézési szolgáltatás nyújtotta lehetőséget, az EESZT lakossági portálját, illetve az Egészségablak alkalmazást. A 18 év alatti gyermeket nevelők 43%-a fér hozzá gyermeke egészségügyi dokumentumaihoz ezen a szolgáltatáson keresztül.
Alapelvek a gyermekek jogainak képviseletében
Az egészségügyi ellátás során a betegeket megillető alapvető jogok nem életkorfüggőek, azaz a gyermekeket éppúgy megilletik, mint a felnőttkorúakat. A jogok gyakorlása azonban gyermekek esetében – az érintettek életkorából, döntési képességeiből adódóan –összetettebb, a felnőttekéhez képest sokszor komplexebb kérdés.
A gyermekek betegjogainak gyakorlásában fokozott felelősség hárul mind a szülőkre, gondviselőkre, mind az egészségügyi ellátórendszerre és az egyéb (oktatási, nevelési, gyermekvédelmi) intézményekre. A legfontosabb alapelv, hogy a gyermekek jogainak érvényre juttatása és a gyermek érdekeinek képviselete nemcsak jog, hanem felelősség és kötelezettség is, ezért mind a szülőt, mind az intézményt a nemzetközi egyezményekkel összhangban speciális szabályok is korlátozzák. Mindezt a fő cél: gyermekeink egészségének védelme érdekében.
Mikor lehet indokolt gyermeknél a laborvizsgálat?
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
