Radiológusok észlelték, hogy a koronavírus-oltások után a nyirokmirigyek duzzanata, esetleg csomók jelentkeznek a hónaljnál. A jelenség teljesen normális és ártalmatlan egy oltás után, ám a mellvizsgálatnál téves diagnózist eredményezhet.
Június 1-től újraindulnak a népegészségügyi célú szűrővizsgálatok, mutatjuk, mire lehet számítani.
Évente több százezer nőt érint a mellrák, és az összes, daganatos betegséggel összefüggő halálozási listát is az emlőrák vezeti.
A legtöbb nőnek sajnos fogalma sincs arról, hogyan kell az emlővizsgálatot végezni, holott havonta 5 percet erre mindenkinek rá kellene szánnia. Miért? Mert az emlőrák korai felfedezése életmentő lehet és ez bizony otthon, a fürdőszobában indul.
A minél pontosabb mammográfiai szűrések életet is menthetnek, így minden előrelépés, ami a mellrák-szűrés területén történik, nagy jelentőséggel bír.
Mi az a mesterséges intelligencia? Hogyan segíti az orvosokat a pontosabb diagnózis felállításában? Egyáltalán hogyan is kell elképzelni ezt az öntanuló fejlesztést?
Két vizsgálat van, ami a 40 év feletti nőknek életmentő lehet: az egyik a rendszeres nőgyógyászati rákteszt, a másik a mammográfia, ami azonban az emlőrák korai felfedezésében a legfontosabb vizsgálat.
A megfelelő kezelés kiválasztásakor számos tényezőt figyelembe kell venni. A biopsziával (vékonytű vagy vastagtű biopszia) nyert minták segítségével meghatározható, hogy a rákos sejtek rendelkeznek-e ösztrogén- és/vagy progeszteronreceptorokkal.