Terheléses vércukorvizsgálat: mi a menete, mit figyelnek a vizsgálaton?
Hogyan készüljünk fel egy terheléses vércukorvizsgálatra, és mit jelentenek a terheléses cukorvizsgálaton mért magasabb értékek? Mutatjuk!
A terheléses vércukor vizsgálat, vagy más néven OGTT egy minimum 2 órán át zajló vizsgálati eljárás. Célja, hogy fény derüljön a cukorbetegség, prediabétesz, vagy inzulinrezisztencia meglétére. A vizsgálat során 75 gramm cukor oldatot kell meginni, majd éhgyomorra és a megadott időközönként következnek a vérvételek. Leggyakoribb formája a 3 pontos terheléses cukorvizsgálat.
Mi az OGTT?
Az OGTT teszt tulajdonképpen egy terheléses vércukorvizsgálat, amely a cukorbetegség és az inzulinrezisztencia megállapítására szolgál. A vizsgálat során nem csak éhomi vércukorszintet mérnek, hanem 75 gramm glükózoldat elfogyasztása után az orvos által előre meghatározott időközönként ismétlik a vizsgálatot (30-60-90-120 perc). A leggyakrabban úgynevezett 3 pontos cukorterhelést kérnek az orvosaink (éhgyomorra, majd az első és a második óra végén történik a vérvétel). Ezt a vizsgálatot kiegészítheti egy inzulinszint mérés, ilyenkor a kiértékelő labor nem csak a vércukor szinteket méri a levett vérből, hanem a vér inzulin szintjét is.
„A terheléses vércukorvizsgálat (Oral Glucose Tolerance Test, OGTT) segítségével azt vizsgáljuk, hogy a beteg cukor- (szénhidrát) anyagcseréje egészséges értékek között van-e, vagy cukorbetegségre utaló kóros értékeket ér el – azaz megállapítjuk róla, hogy cukorbeteg vagy a szénhidrát anyagcseréje már nem teljesen ép. A vizsgálat célja tehát a cukorbetegség (diabétesz) és a prediabétesz fennállásának kimutatása." - mondta el Prof. Dr. Somogyi Anikót, a Cukorbetegközpont diabetológusa, endokrinológus és lipidológus szakembere.
OGTT-vizsgálat: ezek a legfontosabb tudnivalók
A meghatározott körülmények között elvégzett OGTT a cukorbetegség diagnosztizálásának arany standardja. Fontos, hogy a mérést a beteg nyugalmi állapotában, legalább 10 órás éhezést követően, a reggeli órákban (7-8 óra között) kezdjék el, lehetőleg gyógyszerszedés mentes állapotban.
"Előző napokban a páciensnek legalább 150 gramm szénhidrátot kell fogyasztania. A vizsgálat két órája alatt szénhidrátot nem szabad ennie, és ülve kell maradnia" – magyarázza Prof. Dr. Somogyi Anikó. "A vizsgálatot ujjbegyből vett éhomi vércukorméréssel kezdjük. Amennyiben az ekkor mért érték 7,1 mmol/l-nél magasabb, nem kerül sor az OGTT elvégzésére, mert ez már igazolja, hogy a vizsgált személy cukorbeteg. Bár ezt legalább két kóros vércukor érték, azaz két mérés alapján szabad-lehet kimondani."
A terhelés során vénás vérből éhomi vércukor meghatározás történik, majd ezt követően a vizsgálandó személy 75 g cukrot fogyaszt el 2,5 dl vízben feloldva, és meghatározott időpontokban ismételt vércukorszint vizsgálatot végzünk vénás vér segítségével. A szénhidrát-anyagcsere megítéléséhez a jelenlegi ajánlás szerint elégséges a terheléses vizsgálat 0. és 120. percében mért értéket figyelembe venni. Amennyiben az éhomi érték 6.1 mmol/l alatti, a kétórás terhelés után pedig 7,8 mmol/l alatti értéket mérünk, akkor normál glükoztoleranciáról beszélhetünk.
Magasabb OGTT-értékek
Emelkedett éhomi vércukorszint (IFG- impared fasting glycaemia) akkor véleményezhető, ha az éhomi vércukorszint 6,1-6,9 mmol/l közötti értéket mutat. Ez a prediabétesz egyik típusa, ami nem okoz jellegzetes panaszokat, de mindenképpen kontrollt, odafigyelést igényel, mert kezeletlenül cukorbetegség alakulhat ki.
Jóllehet ekkor egy viszonylag enyhe cukoranyagcsere-zavarról van szó, ez az állapot azért is érdemel figyelmet, mert növeli a szív-és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát. Az IFG esetében nincs szükség gyógyszeres kezelésre, a testsúly normalizálására, az életmód megváltoztatására (rendszeres testmozgás, egészséges étrend) azonban igen, hogy elkerüljük a későbbi szövődményeket.
A prediabétesz másik típusa a csökkent glükóztolerancia (IGT-impaired glucose tolerance)
Ennek a diagnózisa akkor mondható ki, ha a normális éhomi cukorérték mellett a 120 perces vizsgálat 7,8-11,0 mmol/l közötti értéket eredményez. Az IGT szintén nem okoz jellegzetes panaszt vagy tüneteket, ám felismerése rendkívül fontos, hiszen életmódbeli változtatás nélkül az érintettek harmadánál kialakul cukorbetegség, és a keringési kockázat is jelentős.
"Amennyiben az OGTT során IFG, vagy IGT igazolódik, akkor évente kell ellenőrizni a cukoranyagcserét" – hívja fel a figyelmet Prof. Dr. Somogyi Anikó.
Ezek a cukorbetegség legjellemzőbb tünete
A cukorbetegség a szénhidrátanyagcsere legsúlyosabb formája, melyről akkor beszélhetünk, ha 7,0 mmol/l-nél nagyobb éhomi cukorértéket, valamint a kétórás OGTT-n 11,1 mmol/l feletti vércukorértéket mérünk.
A betegségre fokozott szomjúság, gyakori vizelési inger, éhség-rohamok, koncentrációzavar és nagyfokú fáradékonyság, homályos látás, száraz, hámló bőr és nehezen gyógyuló sebek hívják fel a figyelmet.
"Diabétesz esetén diabetológus és dietetikus szakember mielőbbi felkeresése javasolt, akik személyre szabott terápiát biztosítanak az érintett betegeknek, és segítséget nyújtanak a cukorbetegség okozta szövődmények (látásromlás, vesebántantalom, neuropátia, diabéteszes láb, szív-és érrendszeri betegségek) kockázatának csökkentésében" – hangsúlyozta Prof. Dr. Somogyi Anikó, a Cukorbetegközpont orvosa.
Szapora szívverés, nyirkos bőr: így ismerheti fel, ha az elgyengült érfalak okozzák
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
