Vajon miért tesszük a kezünket a hátunk mögé járás közben? Érdekes oka lehet
Ön is sokszor bizonytalanodik el abban, hogy bezárta-e az ajtót?
Van, aki már egy apró karcolástól is ideges lesz, más viszont hónapokig használja a telefonját akkor is, ha a kijelzőjét repedések borítják. Első pillantásra azt gondolhatnánk, hogy mindez egyszerűen igényesség kérdése, a pszichológiai magyarázat azonban ennél jóval érdekesebb. A sérült telefonhoz való hozzáállásunk ugyanis arról is árulkodhat, hogyan kezeljük a mindennapi kellemetlenségeket, és mi alapján hozzuk meg a döntéseinket.
Egy első találkozás előtt könnyű azon gondolkodni, mit vegyen fel, hogyan viselkedjen, vagy mit mondjon, hogy jó benyomást keltsen. A vonzerő azonban jóval kevésbé múlhat a külsőségeken, mint gondolnánk: sokkal fontosabb lehet az az érzés, amelyet a másik emberben hagyunk magunk után.
Nem a nagy gesztusok árulják el, ki igazán kedves.
Negyvenéves kor felett sokan különös változást vesznek észre magukon. Már nem vágynak annyira a társasági életre, kevésbé tolerálják a felesleges konfliktusokat, hamarabb elfáradnak a zajtól, és olyan dolgok is zavarni kezdik őket, amelyeket korábban észre sem vettek. Könnyű azt gondolni, hogy megváltozott a személyiségük, pedig a háttérben az agy természetes, életkorral összefüggő átalakulása is állhat.
Az empátia jó dolog - de csak akkor, ha jóra használjuk.
Ön milyen pózban ül a leggyakrabban?