A visszeresség nem csupán esztétikai probléma: a kitágult, kanyargós vénák fájdalmat, lábdagadást, nehézláb-érzést és kellemetlen feszülést is okozhatnak. A panaszok gyakran estére erősödnek, különösen akkor, ha valaki egész nap ül vagy áll. Bár a visszérbetegség kialakulásában az öröklött hajlamnak is fontos szerepe van, bizonyos mindennapi szokások tovább ronthatják a tüneteket.
Az egyik lába hirtelen megduzzad, feszül vagy fájni kezd, pedig nem ütötte meg, és különösebb megerőltetés sem érte? Ezek a panaszok akár mélyvénás trombózisra is utalhatnak. A vérrög kialakulása azért veszélyes, mert ha annak egy darabja leszakad, a tüdőbe juthat, és életveszélyes tüdőembóliát okozhat.
Hosszú repülőút esetén érdemes aszpirint szedni?
Nem csak a látványosan bedagadt, fájó láb figyelmeztethet trombózisra. Az egyik végtag szokatlan melegsége, enyhe elszíneződése vagy feszülése is jelezheti, hogy vérrög alakult ki egy mélyen futó vénában – ráadásul a trombózis olykor alig okoz panaszt, miközben súlyos szövődményhez vezethet.
Mélyvénás trombózis esetén az érintett végtag bőre feltűnően melegebbé is válhat, és ezt a tünetet különösen akkor érdemes komolyan venni, ha csak az egyik lábon jelentkezik.
A láb kékes elszíneződése olykor csupán a hideg ártalmatlan következménye, máskor azonban komoly keringési, szív- vagy tüdőbetegségre figyelmeztethet.
Ha az egyik láb hirtelen megduzzad, feszülni kezd, esetleg melegebbé válik, mint a másik, akkor a tüneteket nem érdemes egyszerű izomfájdalomként vagy vizesedésként elkönyvelni. Mélyvénás trombózis is állhat a háttérben, amely azért különösen veszélyes, mert a vérrög egy része leszakadhat, a tüdőbe juthat, és életveszélyes tüdőembóliát okozhat.
Egy látszólag indokolatlan lábfájdalom vagy vádligörcs mögött ritkán mélyvénás trombózis is állhat. A vérrög ráadásul nem minden esetben okoz látványos duzzanatot, ezért fontos ismerni azokat a kevésbé feltűnő jeleket is, amelyek figyelmeztethetnek rá.