Évek óta tartja magát az a nézet, hogy egy kis napfényre mindenkinek szüksége van, miközben egyre több figyelmeztetés szól a bőrrák és a korai bőröregedés kockázatáról. Joggal merül fel a kérdés: létezik egyáltalán olyan mennyiségű napozás, amely még nem károsítja a bőrt?
Az elmúlt években már nyár elején is erős napsütést tapasztalhattunk, így nem csoda, ha sokan a rövid, szabadban töltött idő után is azt látják, hogy kipirult az arcuk vagy az orruk. Ha azonban ez a jelenség tartósan fennmarad, érdemes orvossal ellenőriztetni, nem rozácea okozza-e a pirosságot.
A napsütéses hónapok nemcsak barnulást, hanem fokozott terhelést is jelentenek a bőr számára. Ha tavasszal egy kicsit tudatosabban ápoljuk, nyáron jóval ellenállóbb, hidratáltabb és egészségesebb lehet.
Itt jó idő, így ne feledkezzen el a fényvédelemről.
A menopauza egyik legismertebb és sokszor legkellemetlenebb tünete a hőhullám: az a hirtelen jelentkező, szinte a semmiből érkező forróságérzet, amit gyakran izzadás, szapora szívverés és akár szorongás is kísér. De vajon miért történik mindez? Utánajártunk, mi zajlik ilyenkor a szervezetben.
A hosszú, szürke téli hónapok után a tavaszi napsütés különösen csábító. Az első melegebb napokon sokan töltik idejüket a szabadban, gyakran kabát nélkül, napsütésben sétálva vagy teraszon ülve. Ilyenkor azonban sokan elfelejtik, hogy a napsugárzás nemcsak nyáron lehet erős.
Akár megfoghatatlannak tűnő gyengeség, hasmenés mögött is állhat fel nem ismert fémallergia. Ha valaki erre gyanakszik, már csak néhány hónapig tudja elvégeztetni a kimutatásra szolgáló epicután tesztet.
A jelenség látványos, néha kellemetlen, de a legtöbb esetben teljesen természetes élettani folyamat áll a háttérben.