Ha a szexuális aktivitás mindent elsöprően, ellenállhatatlanul, és már kényszeresen tölti be valaki minden gondolatát, elvonva figyelmét az élet egyéb területeiről, jó esély van rá, hogy kényszeres, függő viszony alakult ki benne a szexualitással kapcsolatban.
A fokozott szexuális vágy, más néven hyperlibido, olyan állapot, amelyben az egyén szokatlanul intenzív vagy kényszeres szexuális késztetést tapasztal. Ez a jelenség eltér a normál libidótól, és jelentős hatással lehet az érintett személy mindennapi életére, társas kapcsolataira és pszichés állapotára. Bár a magas szexuális vágy önmagában nem tekinthető betegségnek, bizonyos esetekben mentális vagy neurológiai rendellenességek, hormonális egyensúlyhiány vagy pszichoaktív szerek hatása állhat a háttérben.
A hiperszexualitást a klinikusok rendszerint a függőségek közé sorolják, azon belül is obcesszív-kompulzív zavarok közé, habár számos forrás nem tartja patologikusnak a jelenséget.
A hiperszexualitás leggyakoribb tünetei közé sorolják a sok partnerrel létesített szexuális viszonyt, a szexualitás során hiányzó érzelmi kötődést, a pornográf és egyéb szexuális tartalmak túlzott használatát, valamint a túlzásba vitt önkielégítést is. A zavar gyakran jár együtt különféle perverziókkal és parafíliákkal is, hiszen az átlagos és hagyományos szex már nem hozhat az egyén számára valódi kielégülést. Jellemző tünetei:
A diagnózis felállításához orvos vagy pszichológus felméri a beteg állapotát, és kizárja a hormonális, neurológiai vagy pszichiátriai betegségeket. Gyakran pszichiátriai teszteket, laborvizsgálatokat (hormonprofil) és neurológiai kivizsgálást is végeznek.
A kezelés attól függ, hogy mi áll a hyperlibido hátterében:
A szűnni nem akaró túlzott szexuális vágy az egyén mindennapjait negatívan befolyásolja, így fontos, hogy megfelelő segítséggel vissza tudjanak térni a normál életvitelükhöz.
Nem feltétlenül. Egyes embereknél természetes módon magasabb a libidó, és ez nem jelent problémát, ha nem befolyásolja hátrányosan az életüket vagy kapcsolataikat. Azonban, ha a szexuális késztetés kényszeressé válik, és az érintett személy nem tudja kontrollálni, akkor már érdemes szakemberhez fordulni.
A szexuális függőség esetén az érintett személy elveszíti a kontrollt a szexuális viselkedése felett, és a szexuális tevékenység negatívan befolyásolja az életminőségét. Ha a fokozott libidó nem vezet kényszeres vagy problémás viselkedéshez, akkor nem beszélhetünk függőségről.
A tesztoszteron, az ösztrogén és a dopamin szintje közvetlenül befolyásolja a libidót. A magas tesztoszteronszint például fokozhatja a szexuális vágyat, míg az alacsony ösztrogénszint nőknél csökkentheti azt. A dopamin túlműködése is okozhat hyperlibidót, például bizonyos gyógyszerek mellékhatásaként.
Egyes antidepresszánsok (pl. SSRI-k), antipszichotikumok és hormonális gyógyszerek alkalmazhatók a hyperlibido kezelésére. Azonban ezek használata mindig orvosi felügyelet mellett történik, mert mellékhatásaik lehetnek.
Igen, az egészséges életmód (pl. rendszeres testmozgás, stresszkezelés, kiegyensúlyozott táplálkozás) segíthet a libidó természetes szabályozásában. A mindfulness és relaxációs technikák szintén hatékonyak lehetnek a kényszeres szexuális gondolatok vagy viselkedés kontrollálásában.
Felhasznált források: