Nem veszélyes, az oltóanyag nem tud fertőzést okozni. Azonban, ha az immunrendszer elnyomás alatt áll, előfordulhat, hogy nem alakul ki kellő mértékű immunválasz az oltóanyagra, így nem alakul ki az elvárt védettség.
Általánosságban igen, ha a betegség megfelelően kezelve van, és épp nincs aktív fázisban.
Ahogy ezt kicsit kifiguráztuk, mostanság 2 dolog aggasztja a magyar embereket az oltás után: ha van reakció, vagy ha nincs.
Jóllehet valóban megemelkedik a D-dimer szint trombózis esetén, önmagában ez a laboreredmény még semmit nem jelent.
Az oltást immár világszerte több száz millió ember megkapta, ez tény. Az is tény, hogy minden nap halnak meg emberek, trombózisban, embóliában, stroke-ban, infarktusban, szívritmuszavarban, stb. Így logikus, hogy ahogy egyre nő az oltások száma, nyilván egyre több olyan ember lesz, aki esetleg az oltás után lelte halálát.
A beadott oltóanyag önmagában és szigorúan véve semmi jelentőset nem csinál a szervezettel.
A koronavírus elleni védettség igazolásáról szóló 60/2021. (II. 12.) Korm. rendelet szabályozza a védettségi igazolvány megszerzési lehetőségeit.
Várandós nőknél nagyobb a COVID-megbetegedés súlyosabb lefolyásának kockázata, mint az azonos életkorú, de nem terhes nők esetében, és a fennálló krónikus betegségek (pl. cukorbetegség, terhességi cukorbetegség, elhízás) még inkább növelik a súlyos kórlefolyás valószínűségét.