D-dimer

A D-dimer egy vérvizsgálat során mérhető biomarker. Ez a a véralvadás és vérrögképződés során keletkező anyag a vérrögképződés során keletkezik ezáltal a szervezetben zajló véralvadási folyamatokra utal.

Mi a D-dimer?

A D-dimer egy olyan fehérjetöredék, amely a véralvadási folyamat során keletkezik, amikor a szervezet lebontja a vérrögöket. Az alvadási rendszer aktiválásakor fibrinháló képződik, amelyet a szervezet fibrinolízis útján lebont, és ennek során szabadul fel a D-dimer. Ezért a D-dimer szintje a vérben megnövekedhet, ha fokozott vérrögképződés és -lebontás zajlik a szervezetben.

Mikor és miért mérik a D-dimer szintjét?

A D-dimer tesztet leggyakrabban a következő állapotok diagnosztizálásában és kizárásában használják:

• Mélyvénás trombózis (MVT): vérrögök alakulhatnak ki a mélyvénákban, leggyakrabban a lábakban.
• Tüdőembólia (TE): a vérrög a tüdőbe jutva elzárhatja az ereket, ami életveszélyes állapot.
• Disszeminált intravaszkuláris koaguláció (DIC): olyan kóros állapot, amelyben a véralvadás szabályozása súlyosan felborul.
• Stroke vagy szívinfarktus: a D-dimer emelkedett lehet ezekben az állapotokban is, de önmagában nem elég a diagnózishoz.
• Terhességi komplikációk: a D-dimer szintje természetesen megemelkedhet terhesség alatt, de kórosan magas értékek vérrögképződéssel kapcsolatos problémákra utalhatnak.

Hogyan történik a D-dimer vizsgálat?

A D-dimer szintjét vérvizsgálattal határozzák meg. Az eredményt nanogramm per milliliter (ng/mL) vagy mikrogramm per liter (µg/L) mértékegységben adják meg.

Fontos tudni: Az emelkedett D-dimer szint nem specifikus, vagyis nem bizonyítja egyértelműen a trombózist vagy embóliát, mivel sok más állapot is okozhat magas értéket, például fertőzések, gyulladásos betegségek vagy akár terhesség. Ezért az eredményt mindig a klinikai tünetekkel és más diagnosztikai módszerekkel (pl. ultrahang, CT) együtt kell értékelni.

Mik a normál D-dimer értékek?

A normál D-dimer szint laboratóriumtól és mérési módszertől függően változhat, de általában:

• Felnőttek esetében: 0-500 ng/mL FEU (Fibrinogen Equivalent Units)
• Terhesség alatt: az értékek természetesen magasabbak lehetnek, a trimesztertől függően

Figyelem! A normál referenciaértékek laboronként eltérhetnek, ezért mindig a kezelőorvossal kell egyeztetni az eredmények értelmezéséről.

Milyen tényezők befolyásolhatják a D-dimer szintet?

• Terhesség: természetes emelkedés tapasztalható.
• Sebészeti beavatkozások vagy traumák: fokozott alvadási és lebontási folyamatok miatt a D-dimer szint nőhet.
• Gyulladásos betegségek: például fertőzések, daganatos megbetegedések vagy autoimmun betegségek.
• Idős kor: az életkor előrehaladtával a D-dimer szint természetesen növekedhet.

Gyakori kérdések a D-dimer értékről

A D-dimer szint önmagában nem ad pontos diagnózist, de segít további irányba terelni a vizsgálatokat és az esetleges kezelést. Az eredményeket mindig más klinikai és laboratóriumi adatokkal együtt kell értelmezni.

Ha a D-dimer szintem magas, az biztosan trombózist jelez?

Nem feltétlenül. A D-dimer teszt érzékeny, de nem specifikus. Ez azt jelenti, hogy a magas értékek utalhatnak vérrögképződésre, de más állapotok is okozhatják az emelkedést, például fertőzés, gyulladás vagy terhesség. A pontos diagnózishoz további vizsgálatokra van szükség.

Mit jelent, ha a D-dimer eredményem negatív?

Ha a D-dimer szint normál vagy alacsony, akkor nagyon valószínűtlen, hogy jelentős trombózis vagy embólia áll fenn. Ezért a negatív D-dimer eredmény segíthet kizárni ezeket a betegségeket.

Milyen tünetek esetén kell D-dimer tesztet végezni?

Ha olyan tünetei vannak, mint hirtelen fellépő lábduzzanat, fájdalom, légszomj, mellkasi fájdalom vagy gyors szívverés, akkor orvosa kérheti a D-dimer vizsgálatot trombózis vagy embólia gyanúja esetén.

Éhgyomorral kell-e érkezni a D-dimer vizsgálatra?

Nem, a D-dimer vérvizsgálathoz nem szükséges éhgyomorra lenni. A teszt bármikor elvégezhető a nap folyamán.

Hogyan csökkenthető a magas D-dimer szint?

A D-dimer szint önmagában nem egy betegség, hanem egy jelzőérték. A csökkentése az alapbetegség kezelésével történik. Ha az emelkedett szintet például trombózis okozza, akkor véralvadásgátló kezelésre lehet szükség. Ha fertőzés vagy gyulladás áll a háttérben, akkor ezek kezelése segíthet a D-dimer normalizálásában.

Felhasznált források:

• Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI)
• Cleveland Clinic
• MedlinePlus
• Cochrane Library