Nátrium (Na+): szerepe, normál értékei és eltérései.
A nátrium (Na⁺) egy létfontosságú elektrolit, amely kulcsszerepet játszik a szervezet folyadék- és elektrolitegyensúlyának fenntartásában. A sejtek közötti folyadéktér fő kationja, és elengedhetetlen az idegrendszeri jelek továbbításához, az izomműködéshez, valamint a vérnyomás szabályozásához. A nátriumszintet a vesék szigorúan szabályozzák a hormonok – például az antidiuretikus hormon (ADH), az aldoszteron és a natriuretikus peptidek – segítségével.
A szérum nátrium koncentrációjának normál tartománya felnőtteknél és gyermekeknél 135–145 mmol/l között van. Ennek az értéknek a jelentős eltérései súlyos következményekkel járhatnak.
A szérum nátriumion koncentráció mérése fontos információt szolgáltathat a folyadékháztartásról, hormonális hatásokról, számos betegségben az alkalmazott kezelés hatásosságáról.
A hiponatrémia azt jelenti, hogy a vérben a nátriumszint csökken, ami sejtszintű duzzanatot és az agyi funkciók károsodását okozhatja.
A hipernatrémia a nátriumszint kóros emelkedését jelenti, ami sejtszintű kiszáradáshoz és neurológiai tünetekhez vezethet.
A szérum nátriumszintet vérvizsgálattal határozzák meg, általában rutin laborvizsgálat részeként. A vizelet nátriumszintjét is mérhetik, ha az orvos a nátriumháztartás szabályozásának zavarát gyanítja.
Az alacsony nátriumszint viselkedészavarokat, lehangoltságot, zavartságot okoz. 120 mmol/l alatti nátriumszint esetén agynyomás fokozódás jelei mutatkozhatnak: fejfájás, hányinger, hányás, tudatzavar, görcsök. A magas nátriumszint zavartságot, görcsöket, a vizelet mennyiségének emelkedését okozhatja. A magas nátriumszint szomjúságot, zavartságot, görcsöket, a vizelet mennyiségének növekedését okozhatja.
A nátrium fő forrásai a sózott és feldolgozott élelmiszerek, például a felvágottak, konzervek, sós rágcsálnivalók, füstölt húsok és egyes sajtok. A gyorsételek és a készételek is magas nátriumtartalommal rendelkeznek.
A nátriumszint csökkentéséhez érdemes mérsékelni a sófogyasztást, kerülni a feldolgozott ételeket, valamint növelni a káliumban gazdag ételek (banán, narancs, spenót) bevitelét. Emellett megfelelő folyadékfogyasztás is segíthet fenntartani az elektrolitegyensúlyt.
A hiponatrémia ödémát okozhat az agyszövetben, ami zavartsághoz, tudatzavarhoz, görcsrohamokhoz és akár halálhoz is vezethet. Ezért fontos a nátriumegyensúly fenntartása és az esetleges rendellenességek időben történő kezelése.
Igen, a túlzott nátriumbevitel megnövelheti a vérnyomást, mivel a szervezet több vizet tart vissza, ami növeli a keringő vér mennyiségét és az erekre nehezedő nyomást. Magas vérnyomás esetén ajánlott csökkenteni a sófogyasztást.
A nátriumszint vizsgálata indokolt, ha hosszan tartó hányás, hasmenés, kiszáradás, szív- vagy vesebetegség, hormonális problémák vagy tudatzavaros állapotok jelentkeznek. Rutin laborvizsgálatok során is ellenőrizhető az elektrolitszint.
Felhasznált források: