Vörösvértest-térfogat

A vérképvizsgálat során gyakran találkozhatunk az MCV, MCH és MCHC értékekkel, amelyek a vörösvérsejtek (eritrociták) méretével és hemoglobintartalmával kapcsolatos paraméterek. Ezek az adatok segítenek a vérszegénység (anémia) típusának meghatározásában, illetve más hematológiai betegségek felismerésében.

MCV (Mean Corpuscular Volume) – átlagos vörösvérsejt-térfogat

Az MCV az egyes vörösvérsejtek átlagos térfogatát jelzi. Mértékegysége femtoliter (fL). Normál értékei általában 80-100 fL között mozognak.

• Alacsony MCV (<80 fL): mikrociter (kisebb) vörösvérsejtek jelenlétét jelzi, amely vashiányos vérszegénységre vagy thalassemiára utalhat.
• Normál MCV (80-100 fL): normociter vörösvérsejtek, ami krónikus betegségekkel összefüggő vérszegénységre vagy akut vérvesztés utáni regenerációra utalhat.
• Magas MCV (>100 fL): makrociter (nagyobb) vörösvérsejtek jelenlétét mutatja, amelyet B12-vitamin- vagy folsavhiány okozhat.

MCH (Mean Corpuscular Hemoglobin) – átlagos vörösvérsejt-hemoglobintartalom

Az MCH érték azt mutatja meg, hogy egy vörösvérsejt átlagosan mennyi hemoglobint tartalmaz. Mértékegysége pikogramm (pg). Normál tartománya 27-33 pg között van.

• Alacsony MCH: vashiányos vérszegénység vagy thalassemia lehetősége merül fel.
• Magas MCH: B12-vitamin- vagy folsavhiányos vérszegénység esetén jellemző.

MCHC (Mean Corpuscular Hemoglobin Concentration) – átlagos vörösvérsejt-hemoglobin-koncentráció

Az MCHC a vörösvérsejtek hemoglobinkoncentrációját fejezi ki grammban literenként (g/L vagy g/dL). Normál értékei 310-360 g/L között mozognak.

• Alacsony MCHC (<310 g/L): hipokróm (halványabb) vörösvérsejteket jelezhet, amely leggyakrabban vashiány esetén fordul elő.
• Magas MCHC (>360 g/L): spherocytosisra utalhat, amely egy öröklött vörösvérsejt-rendellenesség.

Miért fontosak ezek az értékek?

Ezek a paraméterek fontos információt adnak a vérkép eltéréseinek okairól, és segítenek az orvosnak a megfelelő diagnózis felállításában. Ha a laborleletben eltérések mutatkoznak, mindig javasolt a további vizsgálatok és orvosi konzultáció elvégzése.

Gyakori kérdések a vörösvértest-térfogat értékről

Az MCV- és MCH-érték leginkább a vérszegénység diagnosztikájábanfontos. Segítségükkel elkülöníthető a macrocytás (MCV>95 fl) és microcytás (MCV<80 fl) anaemia, illetve ezek MCH értéke alapján a hyper-; normo- és hypochrom vérszegénység típusok, ahol a hemoglobin koncentráció magasabb, normális vagy alacsonyabb.

Mit jelent, ha az MCV alacsony a laborleletben?

Az alacsony MCV-érték arra utalhat, hogy a vörösvérsejtek kisebbek a normálisnál (mikrocitózis). Ennek leggyakoribb oka a vashiányos vérszegénység, de lehet thalassemia vagy krónikus betegségekhez társuló anémia is. Pontos diagnózis érdekében további laborvizsgálatok, például a vas-, ferritin- és transzferrinszint mérése is szükséges lehet.

Magas MCH értékem van – mit jelent ez?

A magas MCH azt jelzi, hogy a vörösvérsejtek több hemoglobint tartalmaznak az átlagosnál. Ez leggyakrabban B12-vitamin- vagy folsavhiányos vérszegénység esetén fordul elő, amelynek hátterében étrendi hiány, felszívódási zavarok vagy bizonyos betegségek (pl. perniciosa anémia) állhatnak. Érdemes megnézetni a B12-vitamin- és folsavszintet.

Az MCHC mit mutat meg, és miért fontos?

Az MCHC a vörösvérsejtek hemoglobintartalmának koncentrációját jelzi. Ha alacsony, az azt jelentheti, hogy a sejtek halványabbak a szokásosnál (hipokrómia), amely gyakran vashiány következménye. Ha magas, az spherocytosis vagy egyéb hemolitikus betegségek gyanúját veti fel.

Milyen tünetek esetén érdemes ellenőrizni ezeket az értékeket?

Ha fáradékonyságot, sápadtságot, szédülést, fejfájást, légszomjat, gyengeséget vagy egyéb vérszegénységre utaló tüneteket tapasztal, érdemes laborvizsgálatot kérni. A pontos diagnózis érdekében az orvos egyéb paramétereket is figyelembe vesz.

Hogyan lehet befolyásolni ezeket az értékeket?

Az eltérések kezelése attól függ, hogy mi áll a háttérben. Vashiány esetén a vasban gazdag étrend (pl. vörös húsok, spenót, hüvelyesek) és vaspótlás segíthet. B12-vitamin- vagy folsavhiány esetén az étrendi kiegészítés vagy injekciós kezelés lehet szükséges. Krónikus betegségekhez társuló vérszegénység esetén az alapbetegség kezelése az elsődleges.

Felhasznált források:

• Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI)
• National Institutes of Health (NIH)
• Mayo Clinic
• MedlinePlus