A legjobb felhasználói élmény nyújtása érdekében weboldalunkon cookie-kat használunk.

ELFOGADOM
Hirdetés

Együnk úgy, mint a vikingek: miért jó az északi étrend?

#északi étrend #skandináv étrend #viking #mediterrán diéta
2019.01.28.
Hirdetés

A méltán híres és a legegészségesebbnek tartott mediterrán diéta vetélytársának tartják az északi étrendet, mely a skandináv országok gasztronómiai hagyományaira épül. Mit érdemes tudni róla? Mennyire könnyű követni? Milyen pozitív hatásai vannak az egészségünkre?

Hirdetés

Az északi vagy skandináv diétát a szakemberek is egészségesnek, kiegyensúlyozottnak és könnyen követhetőnek tartják. Igaz, nem ígér villámgyors eredményeket, de nem is kell semmit megvonnunk magunktól és éhezéstől sem kell tartanunk. Közeli „rokonságban” áll a mediterrán étrenddel, melyet sokan a legegészségesebbnek tartanak, de sokak szerint olcsóbb és elérhetőbb annál.

Skandináv gasztronómia

Az északi országok, vagyis Dánia, Finnország, Svédország, Norvégia és Izland ételeit kevésbé ismerjük, mint a világhírű olasz, spanyol, francia vagy görög gasztronómiát, pedig a skandináv ételek legalább olyan változatosak, különlegesek és ízletesek, mint délebbi társaik. A skandinávok rendkívül fontosnak tartják az egyszerű, tápláló és a hosszú, hideg hónapokban is energiát adó ételeket. A hagyományos alapanyagok között találjuk a halakat, elsősorban a heringet, a lazacot és a makrélát, a húsételek között pedig a disznóhúst, de olyan különlegességeket is, mint amilyen a rénszarvas. A gabonafélék közül a rozs a legfontosabb, a hagyományos kenyér is ebből készül. A legnépszerűbb zöldségek a burgonya, a káposzta, a cékla, a répafélék, míg a gyümölcsök között a bogyósokat kínálják a legtöbbször.

Ilyen az északi étrend!

Az északi étrend alapját a friss, szezonális (illetve kisebb mennyiségben a fagyasztott) zöldségek jelentik, főként a gyökérzöldségek, például a cékla, a sárga- és fehérrépa, a pasztinák és a burgonya; a keresztesvirágzatúak, mint a káposzta, a karfiol, a brokkoli, a kelbimbó, a karalábé. A gyümölcsök közül a bogyósok kapják a legnagyobb szerepet, főként az áfonya, a málna, az egres, de az alma, a körte és a szilva is fogyasztható.

A finomított szénhidrátból készült fehér kenyér és cukorral teli péksütemények helyett a teljes kiőrlésű gabonaféléket részesítsük előnyben, például a rozsból, árpából vagy zabból készült kenyérféléket, reggelire pedig nagyszerű választás lehet például a zabkása.

A húsfélék, a halak, a tojás és a tejtermékek inkább csak kiegészítői a zöldségeknek, gyümölcsöknek, nem ezek jelentik az étrend legfontosabb elemét: a szakemberek szerint inkább a minőségre, mint a mennyiségre érdemes koncentrálni.

Az egyik legnagyobb különbség a mediterrán és az északi étrend között az élelmi zsírok megválasztásában keresendő: az előbbinél az olívaolaj dominál, míg az utóbbinál a repceolaj.

Milyen ételeket kerüljünk?

Az északi étrend irányelvei szerint kerüljük a magas cukortartalmú ételeket, a feldolgozott, adalékanyagokkal teli élelmiszereket, a gyorséttermi ételeket, valamint a nagyon egzotikus, messzi országból származó vagy éppen szezonon kívüli élelmiszereket. Az alkohol és a minőségi, esetleg otthon készített édességek, sütemények kis mennyiségben beilleszthetőek az étrendünkbe.

Miért egészséges az északi étrend?

A vitaminokban, ásványi anyagokban, rostokban, egészséges zsírokban gazdag, cukorban és transzzsírokban szegényebb étrend csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek, bizonyos daganattípusok, a krónikus gyulladásokkal összefüggő problémák (pl. az ízületi panaszok) rizikóját.

Forrás: EgészségKalauz
Hirdetés

FONTOS AZ EGÉSZSÉGEM

SZERETNÉK HÍREKET, TIPPEKET KAPNI!
CAPTCHA

Twoje dane osobowe służyć będą jedynie umożliwieniu kontaktu z ekspertem. Grupa Onet.pl S.A. nie przetwarza tych danych w żaden inny sposób i niezwłocznie po przesłaniu pytania do eksperta usuwa lub anonimizuje Twoje dane. Przekazanie pytania ekspertowi odbywa się przy zachowaniu zabezpieczeń wymaganych przez ustawę o ochronie danych osobowych. Przypominamy również, iż udzielona porada nie zastąpi bezpośredniej konsultacji z lekarzem lub innym odpowiednim specjalistą, w trakcie której analizowana jest dokumentacja lekarska i przeprowadzane badanie lekarskie.