Miért úszkálnak néha apró foltok a szemünk előtt? Meglepő oka van ezeknek a lebegő alakzatoknak
Bizonyára olykor Ön is lát furcsa, lebegő foltokat a látóterében.
Ha néha úgy érzi, mintha apró fonalak, pöttyök vagy áttetsző kis „férgecskék” úsznának át a látóterén, nincs egyedül. A teljesen ép látású emberek döntő többsége találkozott már vele. A jelenség sokakat megijeszt, pedig legtöbbször egy ártalmatlan optikai illúzióról van szó, amely saját szemünk belső világát mutatja meg.
Mit látunk valójában?
A köznyelv „lebegőknek” nevezi a szem előtt úszó képződményeket, a latin szakirodalomban pedig muscae volitantes néven hivatkoznak rájuk. Bár a név rovarokat sejtet, valójában egészen más áll a háttérben.
A szemünk belsejét egy átlátszó, zselés állagú anyag, az úgynevezett üvegtest tölti ki, amely a lencse és a retina között helyezkedik el. Ebben a gélben időnként apró szövetdarabkák, fehérjecsomók vagy akár néhány elszabadult vörösvértest is megjelenhet. Ezek a parányi részecskék úsznak a szemünkben – valójában tehát Ön nem a levegőben, hanem a saját üvegtestében lebegő árnyékokat lát.
Ahogy a fény áthalad a szemlencsén, majd eléri a retinát, ezek a kis úszó részecskék árnyékot vetnek a fényérzékeny rétegre. A retina így apró mozgó foltokként érzékeli őket, amelyek akkor válnak igazán feltűnővé, ha világos, homogén felületre tekintünk – például a kék égre, hóra vagy egy fehér falra.
Miért mozognak ezek a kis alakzatok?
A lebegők mozgása sokak számára zavaró lehet. Mintha sosem lehetne rájuk fókuszálni ; amikor ránéznénk, lassan odébb csúsznak. Ennek is egyszerű oka van. Az üvegtestben lévő folyadék apró áramlásokat hoz létre, és amikor megpróbálja követni ezeket a foltokat a tekintetével, maga a szemmozgás is elmozdítja az üvegtestet. Így a lebegő is továbbsiklik – kicsit olyan ez, mint amikor vízben lebegő porszemet próbál utolérni.
Egy másik különös jelenség: a „kék égbolt-szemcsék”
Talán már megtapasztalta a lebegők egy ritkábban ismert párját is. Ha tiszta, világos ég felé néz, apró, gyorsan mozgó, világos pontokat láthat, amelyek minden irányba cikáznak. Ezt nevezik kék mező entoptikus jelenségnek.
Ez esetben nem az üvegtestben lévő részecskék okozzák a látványt, hanem a retina hajszálereiben áramló fehérvérsejtek. A fehérvérsejtek nagyobbak, mint a vörösvértestek, ezért időnként feltorlódást hoznak létre. A kék fényt pedig – amelyből rengeteg érkezik a tiszta égből – jóval kevésbé nyelik el, mint a vörösvértestek. Így alakul ki a mozgó, szikrázó pontokból álló mintázat, amely valójában saját immunsejtjei útját rajzolja ki a retinán.
Gyakoribbak idősebb korban
Ahogy telnek az évek, a szemünk belső szerkezete is finoman átalakul. A zselés állagú üvegtest, amely fiatalon rugalmas és egységes, idővel elveszíti sűrűségét, és apróbb szálakra esik szét. Ezek a rostok válnak később jól látható árnyékokká a retinán. Az üvegtest térfogata is kissé csökken, ezért lassan eltávolodik a retinától, ami még inkább elősegíti, hogy új részecskék jelenjenek meg benne. Emiatt tűnik úgy sokak számára, mintha 40–50 éves kor után több lebegőt látnának. Ez a folyamat nem a látás romlását jelenti, sokkal inkább a szem természetes öregedésének mellékhatása, amely a többség számára nem jár komoly kellemetlenséggel.
Miért látjuk őket jobban stressz vagy fáradtság esetén?
Sokan számolnak be arról, hogy a lebegők időnként erősebben láthatók, különösen intenzív stressz, kialvatlanság vagy erős koncentráció idején. Ez több tényező együttállása miatt történik. A fáradtság fokozza a szem érzékenységét, az agy pedig gyorsabban „ráfókuszál” a vizuális apróságokra, amelyeket máskor egyszerűen figyelmen kívül hagynánk. Stressz esetén a pupilla is tágabb lehet, több fény jut a szembe, így a lebegők árnyékai erőteljesebben rajzolódnak ki a retinán. A szem kiszáradása – amely szintén gyakori stresszes állapotban – tovább növelheti a fényérzékenységet, így a lebegők még feltűnőbbé válhatnak. Ez a jelenség inkább a figyelmünk élesedésének tudható be, mintsem valódi romlásnak, és pihenéssel rendszerint magától enyhül.
Mikor tekintsük normálisnak – és mikor kérjünk segítséget?
A lebegők többsége teljesen ártalmatlan, és az életkor előrehaladtával egyre gyakrabban fordul elő. A szem üvegtestének szerkezete ugyanis idővel lazábbá válik, így gyakoribb, hogy apró rostjai elkülönülnek egymástól és árnyékot vetnek. Sokak számára azonban a lebegők hirtelen megszaporodása, sötét függönyszerű árnyék vagy villanások megjelenése komoly ijedtséget okoz – és nem véletlenül.
Ezek a tünetek bizonyos esetekben a retina leválásának korai jelei is lehetnek, ami sürgős szemészeti ellátást igényel. Ha tehát Ön azt tapasztalja, hogy a lebegők száma hirtelen drámaian nő, vagy fényfelvillanásokat lát, feltétlenül forduljon szakemberhez.
Miért fontos kivétel a retina leválása?
Bár a lebegők általában ártalmatlanok, van egy olyan helyzet, amikor érdemes odafigyelni a változásokra. A retina leválásának kezdeti jelei gyakran hasonlítanak a lebegők hirtelen megszaporodására, ám a háttérben egészen más folyamat zajlik. Ha az üvegtest hirtelen elmozdul, apró húzást gyakorolhat a retinára, amely fényvillanásokkal, cikázó fényekkel járhat. Az is intő jel lehet, ha valaki függönyszerű árnyékot lát oldalról, mintha valami „eltakarná” a látómező egy részét. Ezek a tünetek nem feltétlenül jelentenek azonnali retina-leválást, de mindenképpen sürgős szemészeti vizsgálatot indokolnak, hiszen időben kezelve megelőzhető a maradandó látáskárosodás.
Apró, úszó foltokat, pöttyöket lát úszkálni a szemében, ami nincs is ott? Ez okozza
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
