Allergia
Az allergiás tünetek okozója
Közel 40 éves ismerjük az allergiás tünetek okozóját. 1966-ban azonosították azt az ellenanyagot, amely döntő szerepet játszik az allergiás reakció kialakulásában. A felfedezés mérföldkövet jelentett az allergia mechanizmusának megismerésében és kezelésében egyaránt. Az IgE ellenanyag szerepéről dr. Balogh Katalin allergológust, az Allergiaközpont főorvosát kérdeztük.
Korán indult a pollenszezon - közeledik a tavaszi csúcsidőszak
Szokatlanul korán indult a tavaszi pollenszezon, a természet több héttel előrébb tart az ilyenkor szokásosnál. A mogyoró, az éger, valamint a ciprus- és tiszafafélék pollenszórása már január elején elkezdődött, ezekben a napokban pedig már hét-nyolc allergén fa virágzik egyszerre. A pollenszezon kezdeti szakaszát elsősorban a megelőző tél időjárása és az aktuális hőmérséklet határozza meg. A tavasszal virágzó fáknak szükségük van a téli fagyra – ha ez elmarad, virágzásuk a magasabb hőmérséklet hatására hamarabb elindul, azonban pollenszórásuk visszafogottabb lesz. Az Országos Környezetegészségügyi Intézet (OKI) megfigyelései szerint úgy tűnik, hogy ez egyre gyakrabban fordul elő, ami összefügg a globális felmelegedéssel.
Útmutató a csecsemő és kisgyermekkori ételallergiákhoz
A táplálékkal szembeni allergiát az esetek 90 százalékában 4 éves korra a gyermekek kinövik. Az addig tartó folyamatról, az első tünetekről, ekcémáról, hasfájásról, vizsgálatokról és diétáról dr. Polgár Marianne gyermek gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa számol be részletesen.
Mogyoróliszttel a mogyoróallergia ellen?
Kis mennyiségben adagolt mogyoróliszttel enyhítették gyerekek mogyoróallergiáját egy új, kísérleti terápia során. A kis páciensek 80 százaléka ezután biztonsággal fogyaszthatta a korábban veszélyes csonthéjast - olvasható egy új brit tanulmányban.
Az étrendi rostok védhetnek az asztma ellen?
A fejlett országokban honos diétákon sok mindent érdemes lenne változtatni, de egy újabb szempont szerint a magasabb étrendi rosttartalom az asztma ellen is védő hatást fejthet ki. Úgy tűnik, hogy a gyakoribb zöldség- és gyümölcsfogyasztás, a nagyobb arányú rostbevitel hasznos lehet. A bélbaktériumok által emésztett rostokból származó zsiradék eléri a véráramot, és befolyásolni képes az immunrendszer működését, ennek révén előnyösen hathat pl. az asztmára is. A kutatás a svájci Swiss National Science Foundation (SNSF) keretében zajlott.
Fellélegezhetnek az asztmások! Jövőre jön az életmentő gyógyszer
Családok milliói lélegezhetnek fel Amerikában és jövőre már hazánkban is. Asztmás és súlyos allergiában szenvedő gyermekek és szüleik számára hozott óriási megnyugvást Amerika-szerte az a pillanat, amikor Obama elnök aláírta az a törvényt, amely az ország összes iskoláját a diákjaiknál esetlegesen fellépő súlyos allergiás vagy asztmás rohamok azonnali, helyben történő ellátására ösztönzi.
Óvatosan fogyasszon alkoholt - ha érzékeny a hisztaminra!
A közelgő ünnepi időszakban az is elfogyaszt néhány pohárral, aki év közben csak ritkán iszik alkoholt. A kulináris élvezeteken túl, egészségünk szempontjából sem mindegy, hogy milyen italt választunk majd a karácsonyi menü mellé, vagy az újévi koccintáshoz. Néhány alkohol hisztamin tartalma ugyanis kifejezetten magas, így az arra érzékenyeknél panaszokat okozhat.
Nem kontrollált asztma - és a teherbeesés késése
A krónikus légúti betegséggel élőknél elhúzódhat a fogantatás létrejötte, különösen a 30 év feletti nők esetében. Dán kutatók vizsgálata a várandósság alatti beteggondozás mellett, most a teherbeesést megelőző időszakra, a megfelelő asztma-kontroll fontosságára hívja fel a figyelmet.