Az allergiás betegségek olyan kóros immunreakciók, amelyek során a szervezet védekező rendszere túlzottan reagál ártalmatlan anyagokra, az úgynevezett allergénekre. Ezek az allergének lehetnek pollenek, házi poratka, állati szőrök, élelmiszerek, rovarcsípések, gyógyszerek vagy egyéb környezeti tényezők. Az allergia tünetei az érintett szervrendszertől függően változnak, és az enyhe bőrpírtól kezdve a súlyos, életveszélyes anafilaxiáig terjedhetnek.
Az allergiás megbetegedések különböző formákban jelentkezhetnek, amelyek közül a leggyakoribbak a következők:
Az allergiás betegségek diagnosztizálása többféle módszerrel történhet:
Az allergia kezelése többféle módon történhet:
Az allergia nem más, mint a szervezet téves immunválasza, hibás védekezési reakciója valamilyen anyag vagy molekula (allergén) ellen, ami alapvetően nem veszélyes a szervezetre.
Forrás: shuttertock.com
Az allergiás tünetek nagyon változatosak lehetnek. Attól függően, hogy mi okozza az allergiát, okozhat légúti-, bőr-, gyomor-és bélrendszeri vagy az egész szervezetet érintő, súlyos tüneteket is.
Igen, az allergiás betegségek bármely életkorban kialakulhatnak. Az immunrendszer érzékenysége változhat az élet során, és egyes tényezők, például a környezeti szennyezés vagy új allergénekkel való érintkezés elősegítheti az allergia kialakulását.
Az asztma és az allergia gyakran együtt fordul elő. Az allergiás asztmában szenvedőknél a légúti gyulladást allergének, például pollen vagy háziporatka váltja ki. Az allergia kezelése segíthet az asztmás tünetek enyhítésében is.
Az allergia az immunrendszer kóros válasza egy adott anyagra, míg az intolerancia (például laktózintolerancia) az adott anyag lebontásának vagy feldolgozásának zavara, amely általában emésztési problémákhoz vezet.
Az anafilaxiát okozó allergiák, például bizonyos ételekre, gyógyszerekre vagy rovarcsípésekre adott reakciók a legveszélyesebbek. Ezek életveszélyes állapotok, amelyek sürgős orvosi beavatkozást igényelnek.
Bár az allergiák többsége nem gyógyítható véglegesen, az immunterápia és a megfelelő életmódbeli változtatások jelentősen csökkenthetik a tüneteket és javíthatják az életminőséget.
Igen, lehetünk allergiásak a rühre is. A rühatka (Sarcoptes scabiei) által kiváltott allergiás reakciók igen gyakoriak, hiszen a szervezet nemcsak a fizikai jelenlétükre reagál, hanem az atka nyálára, váladékára, székletére és az elhalt részeire is, amelyek az immunrendszer számára mind idegen, irritáló anyag.
Igen, az allergia okozhat torokfájást, bár ez általában nem igazi gyulladásos, hanem irritációs eredetű fájdalom. Pollenallergia vagy poratkaallergia során a légutak nyálkahártyája érzékennyé válik, és a nyálkacsorgás, valamint a gyakori köhécselés irritálhatja a torkot. Posztnazális csepegés (amikor az orrváladék a torok hátsó részén lecsorog) is gyakori allergiás jelenség, ez szintén kaparó, égő érzést vagy fájdalmat okozhat a torokban.
A keratosis pilaris önmagában nem allergiás reakció, hanem egy jóindulatú bőrtünet, ami a szőrtüszők eltömődéséből ered. Viszont előfordulhat, hogy allergiás vagy atópiás hajlamú embereknél gyakoribb vagy súlyosabb formában jelentkezik, mert a bőrük száraz és érzékeny. Maga a keratosis pilaris nem közvetlen allergiás tünet, de az alapját képező bőrvédelem gyengesége miatt az allergiás reakciók könnyebben kialakulhatnak körülötte. Tehát inkább együttjárhat az allergiás bőrbetegségekkel, mint hogy maga legyen az allergia jele.
Igen, a körömágy-gyulladás bizonyos esetekben allergiás reakció következtében is kialakulhat. Ez leggyakrabban kontaktallergiás dermatitis formájában jelentkezik, amikor a köröm körüli bőrt irritáló vagy allergizáló anyagokkal érintkezik, például vegyszerekkel, körömlakkal, körömlakklemosóval vagy egyéb kozmetikai szerekkel. Az allergiás gyulladás miatt a bőr kipirosodik, megduzzad, viszket, és akár hámlás vagy kisebesedés is kialakulhat.
A szemfertőzések és az allergiás szembetegségek tünetei hasonlóak lehetnek, de különböző okokra vezethetők vissza. A szemfertőzéseket baktériumok, vírusok vagy gombák okozzák, míg az allergiás reakciókat környezeti allergének, például pollen, por vagy állatszőr váltják ki. Fertőzés esetén gyakran jelentkezik gennyes váladékozás, fájdalom és egyoldali érintettség, míg allergiánál a szem viszketése, könnyezése és mindkét szem érintettsége jellemző. Az allergiás panaszok szezonálisan vagy bizonyos környezetben jelentkeznek, míg a fertőzések hirtelen, kórokozóval való kontaktus után lépnek fel.
Igen, a periorális dermatitisz kialakulhat allergiás reakció következtében, bár nem minden esetben ez áll a háttérben. Bizonyos kozmetikumok, fogkrémek, bőrápoló szerek vagy élelmiszerek összetevői allergiás típusú bőrreakciót válthatnak ki, ami a periorális dermatitiszre jellemző piros, gyulladt kiütésekhez vezethet az ajkak, az orr és a szem körül. Ilyenkor a tünetek gyakran gyorsabban jelentkeznek az allergénnel való érintkezés után, és a kiváltó anyag elhagyása mellett fokozatosan javulhatnak.
Közvetlenül az allergia és a fejtetvesség nem függenek össze, mivel a fejtetű egy parazita fertőzés, az allergia pedig a szervezet túlzott immunválasza valamilyen ártalmatlan anyagra. Ugyanakkor a fejtetű csípése a fejbőrön allergiás reakcióhoz hasonló tüneteket válthat ki, például viszketést, vörösséget vagy duzzanatot.
kiváltó anyag elhagyása mellett fokozatosan javulhatnak.
Igen, a lapostetű-fertőzés és az allergia összefügghet, mert a tetű nyálában található fehérjék allergiás reakciót válthatnak ki a bőrben. Ez a reakció okozza a csípések körül jelentkező intenzív viszketést, bőrpírt és apró kiütéseket. Egyes embereknél a túlérzékenység miatt a tünetek súlyosabbak lehetnek, például kiterjedtebb kiütések vagy csalánkiütésszerű elváltozások is megjelenhetnek.
Általában a Gianotti-Crosti szindróma és az allergia között nincs közvetlen összefüggés, mivel a szindróma vírusos eredetű, immunmediált bőrreakció, nem pedig allergiás túlérzékenység. Ugyanakkor a kiütések allergiás tünetekre emlékeztethetnek (piros foltok, enyhe viszketés), ezért kezdetben könnyen összetéveszthetők.
Általában nincs közvetlen összefüggés az allergia és a majomhimlő között. A majomhimlőt a Monkeypox vírus okozza, amely fertőzéses eredetű, és a tünetek főként vírusos gyulladásos reakciók következményei: láz, kiütés, nyirokcsomó-duzzanat, torokfájás stb. Az allergiás reakciók (pl. étel-, pollen-, gyógyszerallergia) immunválaszát a szervezet más mechanizmusok révén indítja el, főleg IgE antitestek közreműködésével. Ritkán előfordulhat, hogy allergiás reakció miatt jelentkező bőrkiütés hasonlít a majomhimlő kiütéseire, de ez nem fertőzés, így más a kezelése és lefolyása.
Az allergia és a Meniére-betegség közötti összefüggés nem teljesen tisztázott, de bizonyos esetekben lehetséges kapcsolat fennállhat. Egyes kutatások szerint a krónikus orr- és légúti allergiák okozta orrdugulás és középfül-nyomásváltozás befolyásolhatja a belső fül folyadékegyensúlyát. A Meniére-betegség kialakulásában szerepet játszhat az endolymphatikus folyadék felhalmozódása, ami bizonyos allergiás gyulladások következtében fokozódhat.
Igen, az allergia és az RSV-fertőzés (respiratórikus szinciciális vírus) között bizonyos összefüggés kimutatható, különösen gyermekkorban. Az RSV-fertőzés gyulladást és fokozott immunválaszt vált ki a légutakban, ami túlérzékeny légutakat eredményezhet, és hajlamosíthat az allergiás reakciók vagy asztmás tünetek megjelenésére. Allergiás gyermekeknél az RSV-fertőzés gyakran súlyosabb légúti tünetekkel jár, például köhögéssel, sípoló légzéssel és nehézlégzéssel.
Igen, az allergia összefügghet a szájzug-gyulladással. Az allergiás reakciók, például kontakt dermatitis, előidézhetik a szájzug bőrének vörösségét, irritációját és berepedését, ami kedvez a másodlagos gombás vagy bakteriális fertőzés kialakulásának. Gyakori allergének lehetnek például a fogkrémekben, ajakbalzsamokban vagy fogsoranyagokban található anyagok.
Igen, az allergia összefügghet a műfogsor-stomatitissel. A műfogsorban található akrilátok, fémek vagy egyéb műanyag összetevők bizonyos esetekben kontaktallergiát válthatnak ki a szájnyálkahártyán. Ez a reakció vörösséggel, égő érzéssel, duzzanattal és gyulladással járhat, amit könnyen összetévesztenek fertőzéses eredetű stomatitissel.
Felhasznált források:
Tévhit, hogy az étel keresztallergia a pollenallergiás tüneteket erősíti fel, és csak allergiaszezonban okoz panaszokat.
Az ünnepi időszakban szinte minden otthon megtelik fahéj, szegfűszeg, vanília és gyömbér illattal, de sokan nem is sejtik, hogy ezek közül némelyik erősen allergizálhat.
Köhögés, nehézlégzés és mellkasi szorító érzés is jelezheti, ha valakinél az asztma tünetei rosszabbodnak. Miért fontos tudni, hogy van-e allergiás komponens az asztma mellett?
Szinte mindenki ismeri az érzést: reggel, ébredés után a szem sarkában apró, sárgás vagy fehéres váladék gyűlik össze. A legtöbb esetben teljesen természetes jelenségről van szó, de ha a váladék mennyisége, színe vagy állaga megváltozik, az akár fertőzésre is utalhat.