Ezeket látta már?

Magas CRP-szint: van, amikor autoimmun betegség áll a háttérben

Vizsgálat

2023. július 21. 17:04

A vérvétel az autoimmun betegségek diagnosztizálásában is fontos szerepet tölthet be.

Az autoimmun betegség lehet "szisztémás" tehát a szervezet egészére kiterjedő, vagy "lokális" , azaz egy-egy szervet, szövetet (inkább) érintő. Természetesen nem minden autoimmun betegséget lehet ilyen "mechanikusan" besorolni. Újabban más megközelítések is vannak, beszélnek az immunbetegségekről általában, ahol az egyik véglet a veleszületett immunzavar, a másik pedig a klasszikus autoimmun betegség.

Az autoimmun betegségek diagnosztizálása

A beteg egyéni kórtörténetén (anamnézis), családi elemzésen és a betegvizsgálaton túl általában a laboratóriumi diagnosztika ad segítséget. Ide tartozik például, a rutinnak tartott labortesztek, pl. a CRP (C-reaktív protein, gyulladás) magasabb szintje. Számos szisztémás autoimmun betegségben úgynevezett szerológiai vizsgálat történik, az auto-antitestek kimutatására. A lokális betegségben viszont az úgynevezett immun-fluoreszcens eljárás, amivel mintavételi, biopsziás anyagokat lehet vizsgálni.

Hogyan és mivel kezelhető az autoimmun betegség?

Az autoimmun betegségeket kezelhetjük immunszuppresszív terápiával (immunműködést elnyomó szerek adása), ugyanakkor kezelhetjük gyulladáscsökkentőkkel (nagyhatású szteroidok). Létezik még a palliatív (tüneti) kezelés is, ez esetben magára a gyulladás lényegére, okára nem ható, csak a tüneteket mérséklő gyógyszerek adhatóak.

Trombózis: így befolyásolhatják az autoimmun betegségek a vérrögképződést - olvasson tovább!

Azonban az előbb felsorolt erős hatású szerek, akár a szteroidok, akár a kemoterápiás szerek, a biológiai terápia gyógyszerei mind-mind nem kevés, tartós adás esetén súlyos mellékhatásokkal is bírnak.