Covid

Minden, amit tudnia kell a koronavírusról.

A COVID-19, vagyis a koronavírus-betegség, az utóbbi évtizedek egyik legnagyobb globális egészségügyi kihívása.

Mi a koronavírus?

A koronavírusok olyan víruscsaládot alkotnak, amelyek emberekben és állatokban egyaránt fertőzést okozhatnak. Az embereknél légúti megbetegedést idézhetnek elő, amely enyhe náthától egészen súlyos tüdőgyulladásig terjedhet. A Covid-19 (Coronavirus Disease 2019) a SARS-CoV-2 nevű koronavírus által okozott fertőző betegség, amely 2019 végén jelent meg Kínában, és gyorsan világjárvánnyá fejlődött.

Mi a COVID-19?

A COVID-19 egy fertőző légúti megbetegedés, amelyet a SARS-CoV-2 nevű vírus okoz. Ez a vírus a koronavírusok családjába tartozik, amelyek közé más, korábban ismert betegségek is tartoznak, például a SARS (Severe Acute Respiratory Syndrome) és a MERS (Middle East Respiratory Syndrome). A SARS-CoV-2 vírus elsőként a kínai Vuhan városában azonosították 2019 decemberében, majd gyorsan világjárvánnyá alakult.

A vírus emberről emberre terjed cseppfertőzéssel, vagyis légúti váladékcseppek (tüsszentés, kóros köhögés, beszéd) révén, valamint közvetett módon is, például fertőzött felületek érintésével.

A világjárvány során a vírus több mutációja is megjelent, amelyek befolyásolták a fertőzőképességet és a betegség súlyosságát. Az Alfa, Béta, Gamma, Delta és Omikron variánsok különböző mértékben módosították a járvány dinamikáját.

A betegség súlyossága az enyhe tünetektől a súlyos légzési elégtelenségig terjedhet.

A COVID-19 tünetei

A COVID-19 fertőzés tünetei széles skálán mozognak, a tünetei változatosak, az enyhétől a súlyosig terjedhetnek. A leggyakoribb tünetek a következők:

• Láz vagy hidegrázás
• Száraz köhögés
• Fáradtság

Kevésbé gyakori, de szintén előforduló covid tünetek:

• Izom- vagy ízületi fájdalom
• Torokfájás
• Íz- és szaglásvesztés
• Fejfájás
• Orrdugulás vagy orrfolyás
• Hányinger, hányás vagy hasmenés

Súlyos esetekben:

• Nehézlégzés vagy légszomj
• Mellkasi fájdalom vagy nyomásérzés
• Zavartság vagy aluszékonyság

Súlyos esetekben a betegség tüdőgyulladást, légzési elégtelenséget, szervi károsodást és akár halált is okozhat. A tünetek súlyossága egyénenként eltérő lehet, illetve tünetmentesen is hordozhaó a vírus.

Hogyan terjed a COVID-19, és mik a kockázati tényezői?

A COVID-19 cseppfertőzéssel terjed, például köhögés, tüsszentés vagy beszéd során keletkező apró cseppek révén. Ezek a cseppek belélegezhetők, vagy a szennyezett felületekről a kéz közvetítésével kerülhetnek a szájba, orrba vagy szembe.

Kockázati tényezők:

• Idős kor: a 65 év felettiek nagyobb kockázatnak vannak kitéve.
• Krónikus betegségek: cukorbetegség, szív- és érrendszeri betegségek, tüdőbetegségek, elhízás.
• Gyengült immunrendszer: például daganatos betegek vagy immunszuppresszív kezelést kapók esetében.
• Dohányzás: a dohányosoknál nagyobb a súlyos lefolyású betegség kockázata.

Hogyan diagnosztizálható a COVID-19?

• PCR-teszt (polimeráz láncreakció): ez a legmegbízhatóbb módszer, amely a vírus genetikai anyagát mutatja ki.
• Antigénteszt: gyorsabb, de kevésbé érzékeny, mint a PCR-teszt.
• Antitestvizsgálat: ez a teszt a korábbi fertőzés kimutatására szolgál, és nem alkalmas az akut fertőzés diagnosztizálására.

Az orvos a tünetek és az előzmények alapján dönt arról, hogy szükséges-e tesztelés.

Koronavírus kezelési lehetőségek

A COVID-19 kezelésének célja a tünetek enyhítése és a szövődmények megelőzése. A kezelési lehetőségek a betegség súlyosságától függően változnak.

Enyhe esetekben:

• Otthoni pihenés, elegendő folyadékbevitel.
• Láz- és fájdalomcsillapítók, például paracetamol.

Súlyos esetekben:

• Kórházi kezelés, oxigénterápia.
• Intenzív osztályos ellátás légzési elégtelenség esetén.
• Kortikoszteroidok (például dexametazon) alkalmazása súlyos gyulladásos reakciók kezelésére.
• Antivirális szerek, például remdesivir, súlyos esetekben.
• Monoklonális antitestek: ezeket a kezeléseket néhány országban alkalmazzák a magas kockázatú betegek számára.

Fontos megjegyezni, hogy az antibiotikumok nem hatékonyak a vírusok ellen, így a COVID-19 kezelésére nem használhatók, hacsak nincs másodlagos bakteriális fertőzés.

Hogyan előzhetjük meg a COVID-19-et?

A megelőzés kulcsa a személyes higiénia és a közösségi védekezés. Az alábbi intézkedések segíthetnek csökkenteni a fertőzés kockázatát:

• Védőoltás: a COVID-19 elleni vakcinák, például az mRNS-alapú oltások (Pfizer-BioNTech, Moderna) és a vektorvakcinák (AstraZeneca, Johnson & Johnson), hatékonyak a súlyos megbetegedések és a halálozás megelőzésében.
• Maszkviselés: különösen zárt térben és zsúfolt helyeken.
• Kézmosás: rendszeresen, legalább 20 másodpercig szappannal és vízzel.
• Társadalmi távolságtartás: legalább 1-2 méteres távolság tartása másoktól.
• Szellőztetés: a zárt helyiségek rendszeres szellőztetése csökkentheti a fertőzés kockázatát.

Mikor forduljon orvoshoz?

Az alábbi esetekben haladéktalanul forduljon orvoshoz:

• Tartósan magas láz, amely nem csillapítható.
• Nehézlégzés vagy légszomj.
• Mellkasi fájdalom vagy nyomásérzés.
• Zavartság, aluszékonyság vagy eszméletvesztés.
• Bármilyen tünet, amely hirtelen rosszabbodik.

Ezek a tünetek súlyos COVID-19-re, például tüdőgyulladásra vagy légzési elégtelenségre utalhatnak.

Mikortól nem világjárvány a covid?

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatójának 2023. május 5-i nyilatkozata alapján a COVID–19 már nem tekinthető világjárványnak. Ez nem azt jelenti, hogy a SARS-CoV-2 vírus eltűnik, hanem azt, hogy sok más kórokozóhoz hasonlóan folyamatosan jelen lehet az életünkben, helyileg megbetegedéseket okozhat, de ezek kezelése hasonló elvek szerint történik majd, mint a többi fertőző betegségnél.

A COVID-19 variánsok tehát továbbra is okozhatnak problémákat, de már nem jelentenek nemzetközi szintű, illetve súlyos országos közegészségügyi veszélyt sem. Ennek megfelelően a COVID–19-fertőzés gyanújakor május 15-étől kezdve ugyanúgy kell eljárni, mint más légúti megbetegedés esetén. A korábban érvényben lévő eljárási rend ezzel a dátummal hatályát vesztette.

Gyakori kérdések és válaszok a koronavírusról

A COVID-19 komoly globális problémát jelent, de megfelelő megelőzési stratégiákkal és időben történő kezeléssel a súlyos következmények minimalizálhatók. Az oltások széles körű elérhetősége és az egészségügyi rendszerek felkészültsége kulcsfontosságú a járvány elleni küzdelemben. Ha bármilyen tünetet észlel, vagy úgy érzi, hogy veszélyeztetett csoportba tartozik, ne habozzon orvoshoz fordulni!

Mennyire veszélyes a Covid-19?

A Covid-19 veszélyessége az egyéni egészségi állapottól, az életkortól és a vírusvariánstól is függ. Az idősek és a krónikus betegek esetében nagyobb a súlyos szövődmények kockázata, míg a fiatalabb, egészséges embereknél gyakran enyhe tünetekkel zajlik le a fertőzés. Az oltások jelentősen csökkentik a súlyos kimenetel esélyét.

Hogyan különböztethető meg a Covid-19 a megfázástól vagy influenzától?

Bár a tünetek hasonlóak lehetnek, a Covid-19 esetében gyakoribb az ízlelés és szaglás elvesztése. Az influenza hirtelen magas lázzal kezdődik, míg a megfázás fokozatosan súlyosbodik. A biztos diagnózishoz laboratóriumi teszt szükséges.

Lehetséges újra elkapni a Covid-19-et?

Igen, az újrafertőződés lehetséges, különösen új vírusvariánsok megjelenése esetén. A korábbi fertőzés vagy az oltás nyújtotta immunitás idővel csökkenhet, ezért ajánlott az emlékeztető oltások felvétele.

Meddig tart a Covid-19 lappangási ideje?

A vírus lappangási ideje általában 2-14 nap, de az esetek többségében 4-6 nap alatt jelentkeznek a tünetek.

Milyen hosszú ideig fertőző egy Covid-19-es beteg?

A legtöbb ember a tünetek megjelenése előtti 1-2 napban és az első 5-10 napban a legfertőzőbb. Súlyosabb esetekben és legyengült immunrendszerű betegeknél a fertőzőképesség hosszabb ideig is fennmaradhat.

Felhasznált források:

• Országos Koronavírus Tájékoztató Portál (Magyarország).
• World Health Organization (WHO): COVID-19 guidelines WHO – Coronavirus disease (COVID-19)
• Centers for Disease Control and Prevention (CDC) – Covid-19
• Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI)
• Egészségvonal – Covid-19