Gyakori, fájdalmas a vizeletürítés? A kezdődő hólyagrák tünete is lehet
Csendes, de veszélyt jelző tünet, ha gyakran "hívja a természet" és fájdalmakat él át közben.
Húgyhólyagrák ellen nincs specifikus szűrővizsgálat. Vizelési panaszok esetén azonnal forduljon orvoshoz. További vizsgálatokra van szükség, hogy kiderüljön, mi áll a probléma hátterében. A tüneteket nemcsak daganat okozhatja, kiválthatja fertőzés, gyulladás, prosztata- vagy vesebetegség is.
Mi a húgyhólyagrák?
A húgyhólyagrák egy olyan ráktípus, amely a húgyhólyag belső rétegében alakul ki. A húgyhólyag azon része a húgyutaknak, amely kiszűri a salakanyagokat a vérből és vizeletet termel. A húgyhólyag mellett a húgyutak magukba foglalják a veséket, a húgyvezetéket és a húgycsövet. A vesék átszűrik a vért és vizeletet termelnek, amelyet a húgyvezetékek a hólyagba továbbítanak. A hólyag addig tárolja a vizeletet, amíg az a húgycsövön keresztül kiürül.
A hólyagban négy réteg található:
- Urotélium – a hólyagot béleli és amikor a hólyag megtelik, kitágul; emellett megakadályozza, hogy a vizelet visszaszivárogjon a testbe
- Lamina propria – egy vékony kötőszöveti réteg
- Muszkuláris propria – izomszöveti réteg
- Zsíros kötőszövet – elválasztja a hólyagot más szervektől
A húgyhólyagrák legtöbb típusa uroteliális karcinóma, amely az urotélium sejtjeiből fejlődik ki, s később megnő és továbbterjed más rétegekbe. A húgyhólyagrák ritkább típusai közé tartozik a laphámsejtes karcinóma (a sima, bőrszerű szövetekben, amelyek a hólyagot bélelik) és az adenokarcinóma (a nyákképző sejtekben).
Mik a húgyhólyagrák tünetei?
A húgyhólyagrák leggyakoribb tünete a vizeletben bármilyen fájdalom nélkül megjelenő vér. Egyéb tünetek lehetnek még:
- Fájdalmas vizelés
- Gyakori vizeletürítés
- Hirtelen vizeletürítés
- Súlycsökkenés
- Fájdalom a hátban, az alhasban vagy a csontokban
- Fáradtságérzés és rosszullét
Keresse fel orvosát, ha ezek közül a tünetek közül bármelyiket is tapasztalja. Azonban fontos észben tartani, hogy ezeket más okok is kiválthatják, mint például a húgyúti fertőzés.
Mennyire gyakori a húgyhólyagrák?
A húgyhólyagrák a 10. leggyakoribb rák a világon több mint 573,000 új esettel és 210,000 elhalálozással 2020-ban. Európában a legnagyobb előfordulási arány délen (Görögország, Spanyolország, Olaszország) és nyugaton (Belgium, Hollandia) van. A húgyhólyagrák gyakoribb idős embereknél, a legtöbb előfordulás 75 éves kor felett történik. A férfiaknál gyakrabban fordul elő, mint a nőknél.
Mi okozza a húgyhólyagrákot?
A húgyhólyagrák kifejlődésének számos kockázati tényezőjét azonosították már. Fontos megjegyezni, hogy egy kockázati tényező megléte ugyan növeli a rák kifejlődésének veszélyét, de ez nem jelenti azt, hogy valakinél feltétlenül megjelenik a rák. Hasonlóképpen az, hogy valakinél nem áll fenn kockázati tényező, nem jelenti azt, hogy nem lehet rákos.
A kockázatot növelő tényezők
- Dohányzás
- Visszatérő vagy hosszasan fennálló húgyúti fertőzés
- Húgyhólyagrák miatti korábbi kezelés
- Egyéb egészségügyi körülmények, mint például a szisztémás szklerózis vagy veseátültetés
- Húgyhólyagrák családi előzményei
- Elhízás
Hogyan diagnosztizálják a húgyhólyagrákot?
A húgyhólyagrák diagnózisát az alábbi vizsgálatok és tesztek eredményei alapján állítják fel: Klinikai vizsgálat Ha a húgyhólyagrák tünetei jelen vannak, az orvos elvégez egy általános klinikai vizsgálatot és megtapogatja a has tájékát. Nagy valószínűséggel vizeletvizsgálatot is végeznek majd, hogy eldöntsék, a tünetek húgyúti fertőzésnek tulajdoníthatóak vagy sem, és ellenőrzik, van-e rákos sejt a vizeletben. Az orvos belső vizsgálatot is végezhet a végbélnyíláson vagy a hüvelyen keresztül annak ellenőrzésére, hogy minden rendben van-e a hólyag körül.
Milyen kezelési lehetőségek vannak?
A kezelés függ a tumor helyétől, méretétől és stádiumbeosztásától, valamint a beteg általános egészségi állapotától és fittségi szintjétől. A kezelést egy multidiszciplináris munkacsoport (pl. onkológusok, urológusok, sebészek, radiológusok és ápolók) beszéli meg a beteggel, ami azt jelenti, hogy a rákkezelés különféle területeit képviselő szakemberek jönnek össze a szakértelmük megosztására annak érdekében, hogy a lehetséges legjobb betegellátást tudják nyújtani. Fontos, hogy a betegek részt vegyenek a kezelésükkel kapcsolatos döntéshozatalban. Amikor több kezelés is hozzáférhető, az orvosnak be kell vonnia a betegeket, hogy a saját ellátásukról dönthessenek oly módon, hogy kiválaszthassák azt az ellátási formát, amely összhangban van a szükségleteikkel és tükrözi, hogy mi fontos a számukra.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!
Megtévesztő tünetek, amik húgyhólyagrákra utalnak, nem felfázásra
