Így befolyásolhatja az étrend a kemoterápia hatékonyságát
Egy salzburgi kutatócsoportnak sikerült növelnie a kemoterápia hatékonyságát azáltal, hogy alacsony cukortartalmú diétával és cukorbetegség elleni gyógyszerekkel kombinálta.
A tanulmány a neuroblasztómára, a gyermekek második leggyakoribb szilárd daganatára összpontosított.
Kevesebb cukor, több zsír
"Az alacsony szénhidráttartalmú étrend hatékony lehet a rákkezelésben, különösen a neuroblasztómák esetében, amelyek gyakran gyermekeket érintenek" - állítja Barbara Kofler, a Salzburgi Gyermek- és Serdülőgyógyászati Egyetemi Kórház kutatólaboratóriumának vezetője.
A sejtek normális esetben szigorúan szabályozott arányban használják a cukrokat, zsírokat és fehérjéket az építőkövek előállításához és az energia biztosításához. Ha egy sejt rákos sejtté alakul, az anyagcsere egyensúlya megváltozik.
"A daganatsejtek átállnak a cukor, különösen a cukormolekula glükóz használatára" - mondja Barbara Kofler, a Salzburgi Gyermek- és Serdülőgyógyászati Egyetemi Kórház kutatólaboratóriumának vezetője.
A daganatsejtek cukorral élnek
Kofler kutatásai a gyermekek szilárd daganataira összpontosítanak, különös tekintettel a neuroblasztómákra, amelyek kezdetben lokalizált ráksejtek szilárd klasztereit alkotják. A kutatásuk eredményeként kiderült, hogy ezek a daganatok akár tízszer több glükózt fogyasztanak, mint az egészséges szövetek. Ezért az alacsony cukortartalmú étrenddel való kiegészítés logikus lépésnek tűnik a terápiában.
A "Multimodális metabolikus terápia neuroblasztómában" projekt keretében végzett kutatás azt mutatta, hogy az alacsony cukortartalmú étrend növeli a kemoterápia hatékonyságát. Amennyiben ezek az eredmények klinikai alkalmazásban is megerősítést nyernek, az azt jelentené, hogy csökkenthető lenne a kemoterápia időtartama és adagolása, valamint ennek mellékhatásai is.
Hogyan "éheztessük" a daganatsejteket?
Alacsony cukortartalmú étrend esetén fontos alternatív energiaforrások biztosítása.
„Míg a daganatsejtek nem túl jók a ketontestek, a zsírlebontás melléktermékeinek metabolizálásában, ez szinte az összes többi emberi sejt számára nem jelent problémát” – magyarázza Kofler.
Ezért javasolja magát a ketogén diétát – egy alacsony szénhidráttartalmú étrendet, amelyben az energia akár 90 százaléka zsírokból, 8 százaléka fehérjékből és csak 2 százaléka szénhidrátokból (cukor) származik.
"Az onkológiában a ketogén diétát kutatták például glioblasztómában, ahol szintén első ígéretes klinikai adatokat láttunk betegektől" - jegyzi meg Kofler, de hozzáteszi, hogy nincs túl sok tanulmány.
Több fronton a daganat ellen
A ketogén diéta mellett Kofler csapata egy második szempontot is hozzáadott a metabolikus terápiához. Bár a daganatsejtek nagyrészt átváltanak anaerob glikolízisre, a sejtlégzés még mindig alacsony.
„Kétirányú támadást akartunk nyújtani: egyrészt a ketogén diétával, másrészt egy jól ismert antidiabetikus gyógyszerrel, a metforminnal” – magyarázza Kofler.
A metformin blokkolja a sejtlégzés egyik összetevőjét, ami arra kényszeríti a daganatot, hogy még inkább az anaerob glikolízis irányába toljon el.
„Fontos megjegyezni, hogy sem a ketogén diétát, sem a metformint nem kínálnánk egyedüli terápiaként a rák ellen, hanem csak adjuváns intézkedésként” – mondja Kofler hangsúlyozva.
A vizsgálat során a csapat ezért az alacsony dózisú kemoterápia, a ketogén diéta és a metformin különböző kombinációinak hatását hasonlította össze olyan egereken, amelyekbe humán neuroblasztóma sejteket ültettek át.
A metabolikus terápia növeli a túlélést
Kimutatták, hogy a hármas terápia több kísérleti állatot eredményez hosszabb időn keresztül. A kísérlet végén az állatok 65 vagy 100 százaléka (a neuroblasztóma sejtvonaltól függően) még életben volt, míg 0 vagy 10 százalékuk túlélte a kemoterápiát. Meg kell jegyezni, hogy a ketogén diéta és a kemoterápia kettős kombinációja is javította a terápiás eredményt. Bár a javulás nem volt olyan erős, mégis jelentős volt (40-50 százalékos túlélés).
„Az egereket és az embereket természetesen nem lehet közvetlenül összehasonlítani. De figyelembe véve azt a tényt, hogy a nagy kockázatú neuroblasztómás betegek ötéves túlélése az elmúlt tíz évben a multicentrikus nemzetközi vizsgálatok ellenére csak néhány százalékponttal nőtt, eredményeink még mindig úttörőek” – mondja Kofler a tanulmány eredményeiről. .
Az állatmodelltől a klinikai alkalmazásig
Kofler csapata jelenleg is folytatja a kísérleti állatokon végzett munkát, hogy tisztázza a mögöttes mechanizmust.
„Nem az egyetlen felelős tényező, hogy éheztetjük a daganatot. Feltételezzük, hogy a szervezetben egy újraprogramozási folyamat megy végbe, amely csökkenti a tumornövekedés szempontjából fontos tényezőket” – magyarázza Kofler.
Végső soron az a cél, hogy a kutatást a klinikai területre is kiterjesszék.
„Különösen az érintett gyermekek szülei keresik a lehetőségeket” – mondja Kofler.
"A ketogén diéta azonban terápiás intézkedés, és mindenképpen orvosnak és dietetikusnak kell felügyelnie."
A vegyésznő saját tapasztalatából tudja, hogy a mindennapi életben el lehet kerülni a szénhidrátokat.
„Kezdetben két hónapig szerettem volna kipróbálni a ketogén diétát, hogy lássam, hogyan érzik magukat a betegek – mondja –, de most már öt éve alkalmazom."
Tehetünk-e bármit diétával a daganatos betegségek ellen? Segíthet-e a ketogén diéta vagy az időszakos böjt? Érdekes eredményre jutottak a Semmelweis Egyetem kutatói. Olvasson többet erről ide kattintva>>>
Olvasta már?
- Rákra utaló jelek a leleten: mik azok a tumormarkerek?
- Ezzel csökkentheti a rák kockázatát, sőt, a kezelés sikerére is hatással lehet
- Méhnyakrák, méhtestrák, petefészekrák - egyre több a daganatos
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!
Daganatos betegség: így diagnosztizálják a rákbetegséget
