Ezeket látta már?

Petefészekrák korai jelei: a hátán is előre megérezheti

petefészekrák korai jele tünete hátfájás

A petefészekrák a második leggyakoribb nőgyógyászati daganatos betegség. Kialakulásának valószínűsége a korral nő, de fiataloknál is előfordulhat.

A petefészekrák a kezdeti stádiumban nem okoz észrevehető tüneteket - a petefészkek körüli tér megengedi, hogy viszonylag észrevétlen nagy méreteket érjen el, mielőtt más szervekre nyomást gyakorolna vagy fájdalmat okozna.

Egyes tünetek nőknél nagyobb valószínűséggel jelentkeznek, ha a betegség előrehaladott, de a korai stádiumú petefészekráknál is előfordulhat, hogy épp ezek a tünetek hívják fel a betegségre a figyelmet:

  • puffadás
  • kismedencei vagy hasi fájdalom
  • étkezési nehézségek vagy gyors teltségérzet
  • vizeletürítési tünetek, sürgető, vagy túl gyakori vizelési inger

Ezek a tünetek gyakran előfordulnak jóindulatú (nem daganatos) betegségekben és más szervek daganataiban is. Ha a petefészekrák okozza őket, általában tartósak és eltérnek a megszokottól - például gyakrabban vagy súlyosabban jelentkeznek. Ezek a tünetek valószínűleg más betegségekre is utalnak, és hasonló gyakorisággal fordulnak elő olyan nőknél is akiknél nincs szó petefészekrákról. Fontos azonban, hogy ha ezeket a tüneteket havonta több mint 12 alkalommal tapasztalja, forduljon orvoshoz, hogy a problémát meg lehessen találni és szükség esetén kezelni tudják.

A petefészekrák egyéb tünetei közé tartozhatnak:

  • fáradtság (különösen súlyos)
  • gyomorpanaszok
  • hátfájás
  • fájdalom szex közben
  • székrekedés
  • változások a menstruációs ciklusban, például rendkívül erős vagy rendszertelen vérzés
  • hasi duzzanat és testsúlycsökkenés

Mitől alalkul ki a petefészekrák?

A petefészekrák kialakulásának pontos oka nem ismert, azonban az öröklött és életmódbeli hajlamosító tényezők ismertek. A betegség kialakulásának valószínűsége időskorban nő.

  • A petefészekben többféle daganat is kialakulhat, attól függően, hogy a szerv milyen típusú sejtjeit érinti a betegség. Ez általában a betegség előrehaladását is befolyásolja.
  • A petefészekben és petevezetőkben kialakuló hám eredetű, tehát a felszínt érintő daganatok adják a betegség eseteinek 90%-át. Ezek általában idősebb életkorban jelentkeznek.
  • A csírasejt alapú, a tüszőkben kialakuló daganatok az esetek 5%-át adják, és általában 40 éves kor alatt jönnek létre.
  • A fennmaradó eseteket a petefészek hormontermelő sejtjeinek daganata adja, amelyek leggyakrabban 40 és 60 éves kor között jelentkeznek.

Mit tegyünk, ha észleljük valamelyik tünetet?

Mivel a felsorolt szimptómák számos más nőgyógyászati betegségre is utalhatnak, semmiképp nem szabad kétségbe esni, de mindenképp ajánlott felkeresni egy nőgyógyászt, ha a panaszok kezelés hatására sem múlnak és valamelyik veszélyeztett csoporthoz tartozunk. A petefészekrák szűrésében kiemelkedő fontosságú az ultrahangvizsgálat, valamint gyanú esetén a vérvétel után a tumormarkerekre összpontosul az orvosok figyelme. Ha elegendő bizonyíték utal petefészekrákra laparoszkópos műtéti beavatkozásra kerül sor, melyet sugár- vagy kemoterápia egészít ki.

Milyen szövődményeket okozhat a petefészekrák?

Mivel a petefészekrák sokáig nem ad tüneteket, ezért gyakran csak előrehaladott stádiumban diagnosztizálják. Elhelyezkedése miatt könnyen ad áttétet a hashártyára és a hasüreg más szerveibe, és a nyirokrendszeren keresztül a környező nyirokcsomókba és távolabbi szervekbe, például a tüdőbe. Ezeknek is lehet következménye a hasüregben felgyülemlő folyadék (hasvízkór), vagy a nyirokrendszer érintettsége miatt a végtagokban jelentkező ödéma.

A betegség kezelésének része a sebészeti beavatkozás. A petefészek eltávolítása miatt bekövetkezik a menopauza, megszűnik a menstruáció, és a változó kor más tünetei is jelentkeznek. A petefészek eltávolítása és a daganat további kezelése miatt a gyerekvállalás esélye jelentősen csökken.

Hogyan kezelhető a petefészekrák

A betegség kezelésében többféle eszköz is az orvosok rendelkezésére áll. Mivel azonban a petefészekrákra sokszor csak előrehaladott állapotban derül fény, ez a legtöbb áldozatot követelő nőgyógyászati daganatfajta.

A kezelés műtét és kemoterápia kombinációjából áll

A műtét során a cél a daganatos szövetek lehető legteljesebb eltávolítása. Ehhez szükség lehet egy vagy mindkét petefészek, esetleg a petefészkek és a méh eltávolítására is. Ha a daganat áttétet képzett, annak eltávolítására is szükség van, amennyire lehetséges. A műtét során nem csak a meglévő daganat méretét veszik figyelembe.

  • Ha fiatal betegről van szó, a termékenység megőrzése érdekében megkísérelhető a nem érintett petefészek és a méh megtartása.
  • Idősebb korban azokat a szöveteket is eltávolítják, amelyekben az áttétek a leggyakrabban szoktak megjelenni, például a másik petefészket, a közeli nyirokcsomókat.

Ha a betegség nagyon előrehaladott, és a beteg nincs jó általános állapotban, a műtétet megelőző kemoterápiás kezeléssel zsugorítható a daganat mérete, és ez után kerül sor az operációra. A műtéti kezelést kemoterápiás kezelés követi, melynek célja a megmaradt daganatos sejtek elpusztítása.

A hagyományos kemoterápia mellett Magyarországon is rendelkezésre állnak újabb terápiás eljárások, úgy mint célzott- és immunterápiák, és a helyileg, magas hőmérsékleten alkalmazott HIPEC kemoterápiás kezelés. Kiegészítő kezelésként sugárterápiát is alkalmazhatnak.

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!

<KÖVETKEZŐ CIKK>

Petefészekrák tünetek: ezzel a vizsgálattal mutatható ki a jó vagy rosszindulatú daganat

Mi a Tünetkereső? Ingyenes tünetellenőrző, ami percek alatt segíthet beazonosítani a problémáját!



EGÉSZSÉGKALAUZ DOSSZIÉ mappa

petefészekrák

Forrás: Cancer.org
Google Hírek ikon
Adja hozzá a Híreket a Google hírfolyamához