Köhögés, véres köpet, mellkasi fájdalom: ezek a tünetek tüdőrákot jelezhetnek
A tüdőrákot gyakran előrehaladott stádiumban diagnosztizálják, amikor a kezelési lehetőségek már korlátozottak, éppen ezért fontos felismerni a korai jeleket!
A tüdőrák jelentős problémát jelent az egészségügy számára, világszerte jelentős számú halálesetet okoz. A tüdőrák leggyakoribb típusai a nem kissejtes karcinóma és a kissejtes karcinóma. A nem kissejtes karcinóma gyakoribb és lassan növekszik, míg az kissejtes karcinóma ritkább, de gyakran gyorsan növekszik.
A dohányzás (beleértve a cigarettát, a szivart és a pipát) a tüdőrák elsődleges kockázati tényezője, de a nemdohányzókat is érintheti. További kockázati tényezők közé tartozik a passzív dohányzás, a munkahelyi ártalmak (például azbeszt, radon és bizonyos vegyi anyagok), a légszennyezés, az örökletes rákos szindrómák és a korábbi krónikus tüdőbetegségek.
Tények a tüdőrákról
- A tüdőrák világszerte a rák okozta halálozások vezető oka, a férfiak és a nők körében egyaránt a legmagasabb halálozási arányt képviseli.
- A dohányzás a tüdőrák vezető oka, az összes eset mintegy 85%-áért a dohányzás felelős.
- A tüdőrákot gyakran előrehaladott stádiumban diagnosztizálják, amikor a kezelési lehetőségek korlátozottak.
- A szűrési programok lehetővé teszi a korai felismerést és jelentősen javítják a túlélési arányokat.
- Az elsődleges megelőzés (például a dohányzás visszaszorítására, a környezeti kockázati tényezők csökkentése) csökkentheti a tüdőrák előfordulását és életeket menthet.
Ezek a tüdőrákra utaló tünetek
- mellkasi fájdalom – előfordulhat centrálisan elhelyezkedő daganatoknál, de gyakran észlelhető perifériás kiindulású, esetleg a mellkasfalat is beszűrő daganatoknál;
- sípoló légzés (stridor) – a daganat hörgőn belüli (endobronchialis) növekedésének, szűkítésének vagy extrabronchialis összenyomás eredményeként alakul ki;
- köhögés – sokszor a „dohányos köhögés” megváltozása hívhatja fel a figyelmet a tüdőrákra. A köhögés lehet produktív, vagyis köpetürítéssel kísért, valamint improduktív, azaz száraz köhögés. Rendszerint kínzó, különösen akkor, ha a daganat nagyobb hörgőből indul ki, arra ráterjed, vagy azt összenyomja;
- vérköpés – elsősorban a centrális tüdőrák gyakori tünete. Lehet visszatérő, enyhe, vércsíkos köpet, máskor nagyobb mennyiségű vért tartalmazó;
- nehézlégzés – tüdőrák esetén a helyi, a daganat kiterjedéséből eredő áttét okozta tüneteken kívül a besugárzás (irradiáció) és a kemoterápia mellékhatásaként is kialakulhatnak tünetek. Nehézlégzést okozhat a mellkasi folyadék és a hormontermelés tüneteként fellépő hörgőgörcs (bronchospasmus) is;
- szívtünetek – szabálytalan szívverés (arrhythmia), szívinfarktus elsősorban bal oldali, szívre terjedő daganatok esetében alakulhat ki;
- légzési elégtelenség – különösen nagy kiterjedésű daganat, váladéktermelő alveolarsejtes rákban gyakori;
- fulladás és rossz terhelhetőség – főként mellhártyadaganatban jelentkezik, mivel az ott termelődő gyulladásos izzadmány összenyomja a tüdőt;
- dobverőujjak – a kéz- és lábujjak végeinek kiszélesedése;
- étvágytalanság, súlycsökkenés, gyengeség – a betegség késői szakaszában jelentkező tünetek.
A korai tünetek enyhék lehetnek, vagy közönséges légzőszervi problémának tűnhetnek, ami késleltetett diagnózishoz vezet.
Hogyan lehet megelőzni?
A tüdőrák megelőzésének legjobb módja a dohányzás mellőzése.
Egyéb kockázati tényezők a következők:
- passzív dohányzás
- légszennyezés
- munkahelyi veszélyek, például vegyi anyagok és azbeszt.
A korai kezelés megakadályozhatja, hogy a tüdőrák súlyosbodjon és a test más részeire is átterjedjen.
A tüdőrák megelőzése magában foglalja az elsődleges és másodlagos megelőzési intézkedéseket. Az elsődleges megelőzés célja a betegség kezdeti kialakulásának megelőzése a kockázatcsökkentés, és az egészséges szokások elősegítése révén. A megelőző intézkedések közé tartozik a dohányzásról való leszokás, a füstmentes környezet kialakítása, a munkahelyi veszélyek kezelése és a légszennyezettség szintjének csökkentése.
A tüdőrák másodlagos megelőzése olyan szűrési módszereket foglal magában, amelyek célja a betegség korai stádiumban, a tünetek megjelenése előtt történő felismerése. A korai felismerés jelentősen növelheti a sikeres kezelés esélyét. A tüdőrák elsődleges szűrési módszere az alacsony dózisú komputertomográfia (CT).
A tüdődaganat diagnoztizálása
A tüdőrák diagnosztikai módszerei közé tartozik a fizikális vizsgálat, a képalkotó eljárások (például mellkasi röntgen, CT és MRI), a tüdő belsejének vizsgálata hörgőtükrözés segítségével, szövetminta vétele (biopszia) szövettani vizsgálatra és az adott altípus meghatározására, valamint molekuláris vizsgálatok a specifikus genetikai mutációk vagy biomarkerek azonosítására.
A tüdőrák kezelése
A tüdőrák kezelése a rák típusától, a rák terjedésének mértékétől és a beteg kórtörténetétől függ.
A kezelések közé tartoznak:
- műtét
- sugárterápia
- kemoterápia
- célzott terápia
- immunterápia
A tüdőrák korai stádiumában gyakran alkalmaznak műtétet, ha a daganat nem terjedt át a test más területeire. A kemoterápia és a sugárkezelés segíthet a daganat zsugorodásában.
A tüdőrákos betegek kezelésében és gondozásában gyakran több szakterület orvosai dolgoznak együtt.
A tüdőrákos betegek számára fontos a támogató ellátás, aminek a célja a tünetek kezelése, a fájdalomcsillapítás és az érzelmi támogatás. Ezek együttesen segíthetnek a tüdőrákos betegek és családtagjaik életminőségének javításában.
Az ellátás szakaszai
Korai stádiumú tüdőrák: A korai stádiumú betegség (azaz a tüdőre korlátozódó daganat, amely nem terjedt át távoli szervekre vagy nyirokcsomókra) elsődleges kezelése a daganat sebészi eltávolítása olyan eljárásokkal, mint a lobektómia, szegmentektómia vagy ékeltávolítás. A neoadjuváns terápia (kemoterápia és/vagy sugárterápia a műtét előtt) segíthet a tumor méretének csökkentésében, így a műtéti eltávolításhoz jobban kezelhetővé válik. Az adjuváns kezelés (kemoterápia és/vagy sugárterápia) nagyon gyakran ajánlott a műtét után, hogy csökkentsék a rák kiújulásának kockázatát. Azokban az esetekben, amikor a műtét nem kivitelezhető, elsődleges kezelésként sugárterápia vagy sztereotaxiás testsugárterápia alkalmazható. Célzott terápia és immunterápia is szóba jöhet a daganat sajátos jellemzői alapján. Az egyénre szabott kezelési terveket meg kell beszélni az egészségügyi szakemberekkel.
Előrehaladott tüdőrák: Az áttétes tüdőrák kezelése, amikor a rák távoli szervekre vagy nyirokcsomókra terjedt át, különböző tényezőkön alapul, beleértve a beteg általános egészségi állapotát, az áttétek kiterjedését és helyét, a szövettant, a genetikai profilt és az egyéni preferenciákat. Az elsődleges cél a túlélés meghosszabbítása, a tünetek enyhítése és az életminőség javítása. A szisztémás terápiák, mint például a kemoterápia, a célzott terápia és az immunterápia, döntő szerepet játszanak az áttétes tüdőrák kezelésében.
Fontos, hogy a súlyos egészségügyi következmények elkerülése érdekében időben orvoshoz forduljon. A kezelések minden esetben a kórtörténettől és a betegség stádiumától függnek.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!
Daganat a tüdőben: ez a 3 hétköznapi tünet már korai stádiumban jelzi a rákot
