Akut hasnyálmirigy-gyulladás esetén az enyhe elhízás több mint kétszeresére is növelheti a létfontosságú szervek működési zavarának esélyét – derül ki a Semmelweis Egyetem kutatóinak több mint 2200 beteg adatát elemző nemzetközi vizsgálatából.
- A Semmelweis Egyetem kutatása szerint az enyhe elhízás több mint kétszeresére növeli a súlyos szervi károsodás esélyét akut hasnyálmirigy-gyulladás esetén.
- Az elhízott betegek körében több mint háromszorosára nő a betegség súlyos lefolyásának kockázata a normál testsúlyúakhoz képest.
- A szakértők javaslata szerint már a fokozatos vagy kisebb mértékű fogyás is jelentősen csökkentheti a komplikációk esélyét.
- A betegség súlyosabb lefolyását fokozhatják a túlsúlyhoz kapcsolódó társbetegségek, például keringési zavarok és a nehezített légzés.
- Jelenleg vizsgálják, hogy az életmódbeli tényezők – mint az alvás, a stressz és a táplálkozás – hogyan befolyásolhatják a betegség kimenetelét.
A Pancreatology folyóiratban megjelent tanulmány szerint az elhízással élő betegeknél a súlyos lefolyás esélye több mint háromszoros is lehet. A szakemberek ezért hangsúlyozzák, hogy akár már a kisebb mértékű, fokozatos fogyás is hozzájárulhat a súlyos szövődmények kockázatának csökkentéséhez.
A testsúlyunk sok mindent befolyásolhat
A Semmelweis Egyetem kutatói 13 ország 29 egészségügyi intézményéből összesen 2244 akut hasnyálmirigy-gyulladásban szenvedő beteg adatait elemezték. Testsúly és testmagasság alapján meghatározták a betegek testtömegindexét (BMI), majd ennek megfelelően különböző csoportokba sorolták őket. Ezután megvizsgálták, hogy a normál testsúly, a túlsúly és a különböző mértékű elhízás esetén hogyan alakult a betegség lefolyása és milyen gyakran jelentkeztek súlyos szövődmények.
A nemzetközileg elfogadott testtömegindex-besorolás szerint egy 180 centiméter magas férfinál a normál testsúly felső határa körülbelül 81 kilogramm, míg az enyhe elhízás 97,2 kilogrammnál kezdődik. A kutatás szerint a normál testsúlyú betegekhez képest már ebben a kategóriában is több mint kétszeres volt a szervi elégtelenség, vagyis a létfontosságú szervek – például a vese, a tüdő vagy a szív – súlyos működési zavarának esélye. Minél nagyobb volt az elhízás mértéke, annál nagyobb volt ez a kockázat. Elhízás esetén emellett lényegesen nagyobb volt az esélye annak is, hogy a hasnyálmirigy-gyulladás súlyos lefolyású legyen, mint a normál testsúlyúaknál.
Mi az akut hasnyálmirigy-gyulladás?
Akut hasnyálmirigy-gyulladásról akkor beszélünk, amikor az emésztőenzimek ahelyett, hogy a vékonybélben fejtenék ki hatásukat, már a hasnyálmirigyben idő előtt aktiválódnak és károsíthatják annak szöveteit, gyulladást idézve elő. A betegséget leggyakrabban epekő vagy túlzott alkoholfogyasztás váltja ki. Ez a hirtelen fellépő, jellemzően erős hasi fájdalommal járó megbetegedés Magyarországon évente mintegy 5000 embert érint. Ugyan a betegség 70 százalékban enyhe lefolyású, súlyosabb esetben a halálozási arány akár 30 százalék is lehet.
„A túlsúllyal élők szervezetében még panaszmentes állapotban is folyamatosan jelen van egy enyhe fokú állandó gyulladás. Éppen ezért, amikor egy váratlan betegség megtámadja őket, a szervezetük védekezőrendszere hajlamos túl hevesen reagálni, ami ronthatja a kilátásaikat” – magyarázta a betegség súlyosságának egyik potenciális okát Szentesi Andrea, a Semmelweis Egyetem Doktori Iskolájának témavezetője, a Pécsi Tudományegyetem tudományos munkatársa, a tanulmány első szerzője.
A szakember hozzátette: a gyógyulás esélyeit tovább ronthatják a túlsúlyhoz köthető egyéb társbetegségek – például a keringési zavarok –, illetve az olyan súlyos elhízásból fakadó fizikai problémák, mint a nehezített légzés. Kiemelte, hogy a betegség súlyosabb lefolyását befolyásoló tényezők – például az elhízás vagy a túlzott alkoholfogyasztás – leküzdése az egészségtudatos életmód kialakítását is igényli. A testsúlycsökkentés azonban sok beteg számára rendkívül nehéz.
„A betegek számára talán a legfontosabb üzenet, hogy az elhízás nemcsak hosszú távon, hanem egy váratlanul kialakuló akut betegség esetén is ronthatja a kilátásokat. Éppen ezért már egy fokozatos vagy kisebb mértékű fogyás is hatékony lehet” – mondta dr. Hegyi Péter, a Semmelweis Egyetem Pankreász Betegségek Intézetének és Transzlációs Medicina Központjának igazgatója, a tanulmány utolsó szerzője.
A kutatók a kórházi kezeléseket követő vizsgálatok fontosságára is felhívják a figyelmet. Mivel a gyulladás miatt később akár cukorbetegség vagy emésztési problémák is kialakulhatnak, ezek korai felismerésében és kezelésében fontos szerepe van a szakemberek – köztük orvosok, dietetikusok és pszichológusok – összehangolt munkájának.
A vizsgálatok ugyanakkor nem állnak meg az elhízás mértékének elemzésénél. Egy jelenleg is folyamatban lévő tanulmányban a szakemberek már azt kutatják, miként befolyásolhatják az akut hasnyálmirigy-gyulladás kimenetelét az olyan további életmódbeli tényezők, mint az alvásminőség, a stressz, a táplálkozás vagy a fizikai aktivitás.
Mitől újulhat ki a hasnyálmirigy-gyulladás?
- Mitől újulhat ki a hasnyálmirigy-gyulladás?
- Hasnyálmirigy-gyulladás: ezeket az ételeket kerülje az ünnepek alatt!
- Hasnyálmirigy-gyulladás után: mit lehet enni, és mit kell kerülni?
- Tartós puffadás vagy hányinger gyötri? Lehet, hogy a mája vagy az epéje küld vészjelzést
- Hasnyálmirigy problémával él? Ezt az 5 ételt kerülje!
- Kezeletlen, szövődményes epekő: így árulja el a szemünk az epebetegséget
Gyakori kérdések a hasnyálmirigy-gyulladásról
Milyen tünetekből lehet felismerni a hasnyálmirigy-gyulladást?
Az akut hasnyálmirigy-gyulladás legjellemzőbb tünete a hirtelen kialakuló, erős felhasi fájdalom, amely gyakran a hátba sugárzik. A fájdalom lehet folyamatos, és étkezés után fokozódhat. Sok betegnél hányinger, hányás, puffadás, láz és szapora szívverés is jelentkezik. Előfordulhat, hogy a beteg előrehajolva valamelyest enyhülést érez, míg hanyatt fekve erősödnek a panaszai. A tünetek azonban nem mindenkinél egyformák, ezért az erős, tartós felhasi fájdalmat mindig komolyan kell venni. Az akut hasnyálmirigy-gyulladás sürgős kórházi kivizsgálást igényel.
Mi okozza leggyakrabban a hasnyálmirigy-gyulladást?
Az akut hasnyálmirigy-gyulladás két leggyakoribb kiváltó oka az epekő és a jelentős alkoholfogyasztás. Az epekő elzárhatja az epevezeték és a hasnyálmirigy-vezeték közös kivezető szakaszát, ami hozzájárulhat a gyulladás kialakulásához. Az alkohol pedig többféle módon károsíthatja a hasnyálmirigy sejtjeit, különösen tartós, nagy mennyiségű fogyasztás esetén. Ritkábban nagyon magas vérzsírszint, egyes gyógyszerek, magas vérkalciumszint, sérülések vagy bizonyos orvosi beavatkozások is kiválthatják a betegséget. Előfordul, hogy az alapos kivizsgálás ellenére sem sikerül egyértelműen azonosítani a kiváltó okot.
Hol fáj a hasnyálmirigy-gyulladás?
A fájdalom leggyakrabban a has felső, középső részén, a gyomorszáj környékén jelentkezik, de a bal bordaív alatt is érezhető lehet. Sok esetben a hátba sugárzik, néha övszerűen jelentkezik. Az akut gyulladás fájdalma rendszerint erős és tartós, nem pedig néhány másodpercig tartó szúrás. A krónikus hasnyálmirigy-gyulladás fájdalma változó intenzitású lehet, és idővel akár meg is szűnhet, miközben a szerv károsodása továbbra is fennáll. Mivel más betegségek, például epekövesség, gyomorfekély vagy akár szívinfarktus is okozhatnak hasonló panaszokat, a fájdalom helye önmagában nem elegendő a diagnózishoz.
Mi a különbség az akut és a krónikus hasnyálmirigy-gyulladás között?
Az akut hasnyálmirigy-gyulladás hirtelen kialakuló gyulladásos állapot, amely megfelelő kezeléssel sok esetben teljes gyógyulással végződik. Súlyos esetben azonban szövetelhalás, fertőzés és szervi elégtelenség is kialakulhat. A krónikus hasnyálmirigy-gyulladás ezzel szemben tartós, előrehaladó károsodással járhat, amelynek következtében a hasnyálmirigy hegesedik, és fokozatosan elveszítheti emésztőenzim-termelő, illetve hormontermelő képességét. Emiatt felszívódási zavar, fogyás, zsíros széklet és cukorbetegség is jelentkezhet. A két betegség összefügghet, de nem minden akut gyulladás vezet krónikus hasnyálmirigy-betegséghez.
Kimutatható a hasnyálmirigy-gyulladás vérvételből?
A vérvizsgálat fontos szerepet játszik a diagnózisban. Akut hasnyálmirigy-gyulladás esetén jellemzően megemelkedik a vér lipázszintje, amely a hasnyálmirigy által termelt emésztőenzim. Az amilázszint szintén magasabb lehet, de a lipáz általában megbízhatóbb vizsgálati paraméter. A diagnózist rendszerint a jellegzetes hasi fájdalom, az emésztőenzimek jelentős emelkedése és szükség esetén a képalkotó vizsgálatok alapján állítják fel. Hasi ultrahang, CT vagy MRI is szükségessé válhat, például az epekövesség vagy a szövődmények felderítésére. Fontos, hogy a normális enzimérték önmagában nem zár ki minden hasnyálmirigy-betegséget, különösen krónikus gyulladás esetén.
Mennyire veszélyes a hasnyálmirigy-gyulladás?
Az akut hasnyálmirigy-gyulladás lefolyása rendkívül változó. Az esetek többsége enyhe, és megfelelő kórházi kezeléssel a betegek néhány nap alatt javulhatnak. Súlyos esetben azonban a gyulladás nem korlátozódik a hasnyálmirigyre, hanem az egész szervezetet érintő gyulladásos választ válthat ki. Ennek következtében légzési elégtelenség, veseműködési zavar, keringési problémák vagy a hasnyálmirigy szöveteinek elhalása is kialakulhat. A súlyos állapot intenzív osztályos kezelést tehet szükségessé, és életveszélyes is lehet. Ezért fontos, hogy a betegséget ne próbálják otthon kezelni.
Hogyan kezelik az akut hasnyálmirigy-gyulladást?
A kezelés alapja a kórházi megfigyelés, a megfelelő folyadékpótlás, a fájdalomcsillapítás és a táplálás biztosítása. Az orvosok rendszeresen ellenőrzik a beteg keringését, veseműködését, légzését és laboreredményeit, hogy időben felismerjék az esetleges szövődményeket. Enyhébb esetben a szájon át történő étkezés gyakran már korán újrakezdhető, amint azt a beteg állapota megengedi. Súlyosabb esetben szondatáplálásra is szükség lehet. Ha epekő okozta az elzáródást, endoszkópos beavatkozás válhat szükségessé, különösen epeúti fertőzés esetén. Antibiotikumot nem alkalmaznak automatikusan minden betegnél, hanem elsősorban igazolt vagy erősen feltételezett fertőzés esetén.
Mit lehet enni hasnyálmirigy-gyulladás után?
Az étrend attól függ, hogy akut vagy krónikus betegségről van-e szó, illetve milyen állapotban van a beteg. Enyhe akut hasnyálmirigy-gyulladás után sok esetben viszonylag hamar vissza lehet térni a szájon át történő táplálkozáshoz, és nem feltétlenül szükséges hosszú ideig kizárólag folyékony ételeket fogyasztani. A felépülés során általában a könnyen tolerálható, kiegyensúlyozott étrend és az alkohol teljes kerülése javasolt. Krónikus hasnyálmirigy-gyulladás esetén különösen fontos a megfelelő energia- és fehérjebevitel, mert a felszívódási zavar alultápláltsághoz vezethet. Ha a hasnyálmirigy nem termel elegendő emésztőenzimet, az orvos enzimpótló kezelést írhat elő. Az étrendet célszerű dietetikussal személyre szabni.
Visszatérhet a hasnyálmirigy-gyulladás?
Igen, az akut hasnyálmirigy-gyulladás kiújulhat, különösen akkor, ha a kiváltó ok továbbra is fennáll. Ha például epekő okozta a betegséget, az epehólyag eltávolítása sok esetben fontos szerepet játszik a további rohamok megelőzésében. Alkoholhoz köthető hasnyálmirigy-gyulladás után az alkoholfogyasztás teljes abbahagyása jelentősen csökkentheti a kiújulás kockázatát. A nagyon magas trigliceridszint megfelelő kezelése szintén lényeges. Az ismétlődő akut gyulladások idővel növelhetik a krónikus hasnyálmirigy-károsodás kialakulásának esélyét, ezért a kiváltó ok felderítése és kezelése a felépülés után is kiemelt jelentőségű.
Okozhat cukorbetegséget a hasnyálmirigy-gyulladás?
Igen. A hasnyálmirigy nemcsak emésztőenzimeket termel, hanem a vércukorszint szabályozásában szerepet játszó hormonokat, köztük az inzulint is. Ha a gyulladás károsítja a hormontermelő sejteket, romolhat a vércukorszint szabályozása. Ez különösen krónikus hasnyálmirigy-gyulladásban fordulhat elő, de akut gyulladást követően is kialakulhat újonnan jelentkező cukorbetegség. A hasnyálmirigy károsodásához társuló cukorbetegséget gyakran 3c típusú diabétesznek nevezik. A gyulladás után ezért indokolt lehet a vércukorszint rendszeres ellenőrzése, különösen súlyos vagy visszatérő betegség esetén.
Megelőzhető a hasnyálmirigy-gyulladás?
Nem minden eset előzhető meg, de több kockázati tényező befolyásolható. Az alkoholfogyasztás kerülése, a dohányzás abbahagyása, a magas trigliceridszint kezelése és az egészséges testsúly fenntartása egyaránt hozzájárulhat a kockázat csökkentéséhez. Az epekövesség megfelelő kezelése szintén fontos, különösen akkor, ha már okozott hasnyálmirigy-gyulladást. A kiegyensúlyozott étrend és a rendszeres fizikai aktivitás az anyagcsere-egészség megőrzésében is szerepet játszik. Akinek korábban már volt hasnyálmirigy-gyulladása, annak különösen fontos az orvosi kontroll és a kiváltó okhoz igazított megelőzés.
Mikor kell azonnal orvoshoz fordulni?
A hirtelen kialakuló, erős és tartós felhasi fájdalom, különösen ha a hátba sugárzik, hányással, lázzal vagy rossz általános állapottal társul, sürgős orvosi vizsgálatot igényel. Nem érdemes arra várni, hogy a fájdalom magától elmúlik-e, mert az akut hasnyálmirigy-gyulladás állapota rövid idő alatt súlyosbodhat. Ha a beteg zavarttá válik, nehezen kap levegőt, elájul, vagy keringési elégtelenségre utaló tüneteket mutat, azonnal mentőt kell hívni. Az erős hasi fájdalom hátterében más sürgős betegségek is állhatnak, ezért a pontos diagnózis felállítása minden esetben orvosi feladat.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
