Igaz, hogy szívinfarktus lehet egy egyszerű ínygyulladásból is?
Mi köze lehet az ínygyulladásnak a szívinfarktushoz? Meg fog lepődni!
Az eddig is közismert tény volt, hogy a magas vérnyomás és a magas koleszterinszint, az elhízás és a dohányzás a szív-érrendszeri betegségek rizikófaktorai. De hogy a rossz fogak is ide vezethetnek, erről kevesebbet hallani!
A rendszeres fogápolás nem csak a fogszuvasodás megelőzésének szempontjából fontos. Az ételek fogyasztását követően lepedék (plakk) jelenik meg a fogakon, mely megfelelő táptalaj a legtöbb baktérium számára, beleértve a fogakat és a fogágyat károsítani képes mikroorganizmusokat is.
Lepedékből fogkő, fogkőből gyulladás
Megfelelő fogmosás hiányában a nyálban található ásványi anyagokkal keveredve fogkő (calculus) kialakulását eredményezi, melynek érdes felszínén előszeretettel telepedik meg még több pathogén baktérium, idővel különböző gyulladásokat és fogínybetegséget okozva.
Fontos tudni, hogy a plakk-képződésre és a szervezet erre adott gyulladásos válaszára különösen hajlamosak a cukorbetegek, vérképzőszervi betegségben szenvedők, anyagcsere-betegséggel élők, akiknek legyengült az immunrendszerük, a várandós nők, dohányzók, rendszeresen stressznek kitett személyek, és a szájápolást elhanyagolók.
Baktériumok a szájból a véráramba
Normális esetben a szájban lévő baktériumok nem kerülnek be a véráramba. A fogazat elhanyagolása, s az ezzel együtt jelentkező ínygyulladás, fogínyvérzés azonban olyan apró sérüléseket eredményez az íny felszínén, melyeken keresztül a kórokozók a véráramba jutnak. Amint bekerülnek, bizonyos baktériumok a vérlemezkékhez tapadnak, és ezáltal alvadásra kényszerítik őket a vérerekben, a véralvadás folyamata pedig vérrögök kialakulásához vezethet.
És hogy hogyan lehet ennek a folyamatnak a vége akár szívinfarktus? Az infarktus során a szívizom szöveteit ellátó artériák valamelyike hirtelen elzáródik, és a szöveti oxigénellátás megszűnik, a szívizomsejtek pusztulnak. Az elzáródás leggyakoribb oka pedig az érelmeszesedés következtében létrejövő szűkület, illetve a szűkületben létrejövő vérrög. A kör bezárult.
A fogápolást azonban sosem késő elkezdeni. Egy vizsgálat során olasz és brit kutatók enyhe fogágybetegségtől szenvedő 35 páciens nyaki artériáit hasonlították össze. A 46 éves átlag életkorú alanyoknál a vizsgálatokat a fogágybetegség kezelése előtt és után is elvégezték. A kezelés után 1 évvel nem csak a szájüregi baktériumok mennyisége, de ezzel együtt a gyulladás és az érelmeszesedéssel kapcsolatos érfalvastagodás is jelentősen csökkent.
A kardiológiai kivizsgálás indokai
- Vannak olyan helyzetek, amikor szinte kötelező az alapos kardiológiai kivizsgálás – hangsúlyozza dr. Sztancsik Ilona, a Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta. – Ilyen, amikor tünetet tapasztalunk, legyen az enyhe légszomj, szédülés, ha azt érezzük, hogy "rendetlenkedik" a szívünk, ha fáradékonyabbá válunk, csökken a teljesítőképességünk, vagy ha mellkasi, vállba, karba, hasba sugárzó fájdalmaink vannak. Ugyanígy rendszeresen ki kell vizsgáltatni magunkat, ha magas vérnyomás betegségünk van, ha tartósan magasabb a koleszterinszintünk, illetve ha a családban halmozódnak a szív- és érrendszeri betegségek.
9 tünet, amivel kardiológushoz kell fordulni - olvasson tovább!
Ezen kívül minden rizikófaktor esetén ajánlatos a szűrés. Vagyis mindazoknak, akik túlsúllyal küzdenek, dohányoznak, fokozott a só- és az alkoholbevitelük, stresszes életet élnek, illetve rosszak a fogaik, évente legalább egyszer ajánlott egy – akár előre összeállított csomagként is elérhető – kardiológiai kivizsgáláson részt venniük, a súlyos, akár végzetes következmények kivédése végett.
Nőknél és férfiaknál különbözhetnek a szívinfarktus tünetei
A nőknél és időseknél sok esetben a mellkasi fájdalom kisebb intenzitású és sok az atípusos illetve megmagyarázhatatlan tünet. Ezek közé tartozik a mérsékelt gyomortáji fájdalom, hányinger, hányás, szédülés, de akár eszméletveszés is előfordulhat.
Sokszor egyáltalán nem jelentkezik a mellkasban fájdalom, nincs légszomj, izzadás, a legtöbbször általános rosszullétet és fáradtságot érez az idős korú vagy női beteg, ezért nem gyanakszik infarktusra. Bízik abban, hogy hamarosan jobban lesz és többnyire nem hívja ki a mentőt, vagy csak későn.
Pedig a késlekedés végzetes lehet: a szívinfarktus halálozás óránként 15 százalékkal nő, ha a beteg késve kerül orvoshoz. Dr. Merkely Béla szerint tragikus, hogy leggyakrabban csak 3,5 óra elteltével kerülnek orvoshoz a betegek, de az átlag még rosszabb: 4,5 óra. Ezért azt tanácsolja, ha nem szűnik a rosszullét, fél órán belül mindenképpen ki kell hívni mentőt. Felhívta a figyelmet arra, az infarktus kockázata különösen magas azoknál, akiknek magas a koleszterinszintjük, a vérnyomásuk, dohányoznak, cukorbetegek, mozgásszegény életmódot folytatnak vagy a családban előfordult már infarktus. A kockázat a menopauza után is megnő.
Olvasta már?
- Így öregszik a szívünk
- Ezek a szívroham korai tünetei, amikre figyelnie kell!
- Infarktus: nem mindig jár erős mellkasi fájdalommal
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!
Bordák közötti fájdalom - baj lehet belőle, ha nem megy orvoshoz vele
