Ugyan életkorunkkal együtt is romlik hallásunk, mégsem törvényszerű, hogy idős korunkra rosszul halljunk. Mit tehetünk hallásunk megóvása érdekében? Milyen mértékű halláscsökkenés tekinthető normálisnak?
A kismamák rettegett rémálma, hogy a babájával nem lesz minden rendben. A szülés pillanatában a legtöbben már megnyugodnak, hiszen látják, alaptalanúl aggódtak. Sajnos azonban egyes problémák – például a hallásnál fellépők – később is kialakulhatnak, amik ellen azonban még a várandós korszakban lehet tenni.
Leggyakrabban fogzás, de bizonyos logopédiai vagy akár műtéti kezelést igénylő betegségek is okozhatják a túlzott nyálképződést.
A fülgyertyázás egyre nagyobb népszerűségnek örvend, jóllehet, tudományosan semmilyen bizonyíték nem támasztja alá hatékonyságát. Mégis sokan használják - mi az igazság?
Egyre elterjedtebb az okostelefon használata - lássuk, hogyan veszélyeztethetik hallásunkat!
Tartós orrdugulásról beszélünk, ha a gyermek nem lázas, nincs légúti fertőzése, de mégis nehezen veszi a levegőt, főként szájon át próbál lélegezni. Ilyenkor elsőként sokan arra gondolnak, hogy a megnagyobbodott orrmandula akadályozza a légzését, ám egy másik gyakori, táplálkozással összefüggő kiváltó ok szerepére is felhívjuk most a figyelmet.
Az ősszel közösségbe került, óvodáskorú gyermekek közül sokan máris otthon lábadoznak. A leggyakoribb betegség ilyenkor a nátha, ezzel egy időben sok kicsinél jelentkezik fülfájás, fülgyulladás is.
Magyarországon közel 60 ezer ember siket és ennél jóval többen vannak, akik súlyos halláskárosodásban szenvednek. Közülük azonban sokan közel teljes értékű életet élhetnének egy modern hallásjavító rendszer segítségével.