Hogyan javítható hatékonyan a vérmérgezés kezelése?
Véleményvezető orvosok szerint még ma is rettegett kórkép a szepszis, a vérmérgezés, amely az összes kórházi halálozás több mint egyharmadáért felelőssé tehető.
A Lancet nevű nagymúltú brit orvosi folyóiratcsalád fertőző betegségekkel foglalkozó lapja a közelmúltban tette közzé e témában Jonathan Cohen professzor és munkatársai cikkét, milyen a szepszissel kapcsolatos jelen helyzet, és melyek a kutatás főbb irányai.
Forrás: EgészségKalauz
A , a véráram-fertőzés kiváltó okai között szerepel az elsődleges fertőzés mellett egy extrém erősségű immunválasz, amely (a keringési rendszeren át) a teljes szervezetet érintő gyulladást, fokozott véralvadási készséget, és duzzanatot hoz létre. Korai (de nem általános) tünetei a magas láz, a gyorsult légzés. Kezeletlen állapotban szervműködés-leállásokat okozhat, majd halállal végződik. A vérmérgezésnek nincsen speciális kezelése, intravénás úton folyadékpótlás, és antibiotikum kezelés lehet hatásos, ha elég korán diagnosztizálható, és időben megkezdik a terápiát. (Kórházban, intenzív osztályon).
Cohen professzor szerint a szepszis "a legjobban ismert, és mélységében mégis legkevésbé megismert" betegség, a napi klinikai rutin egyik legsúlyosabb problémája.
Vérmérgezésben pl. Nagy-Britanniában évente mintegy 37.000 beteg hal meg, ez háromszor annyi, mint az emlőrák vagy a prosztatarák éves áldozatainak száma. Bár a magasabb jövedelmű országokban érezhetően az elmúlt évtizedekben csökkent a szepszis okozta halálozások száma, a pontos becslések hiányoznak, és ez arra utal, hogy a betegség valódi elterjedtsége kevéssé ismeretes.
"Világszerte mintegy 6 millió lehet a szepszis okozta éves halálozás aránya, ez eléggé megdöbbentő adat. Új kezelési módokat kell sürgetően keresnünk. A kutatók, az orvosok, és a politikai döntéshozók egyaránt foglalkoznak ezzel a kérdéssel."
A nagyobb probléma, ahogyan sejthető is, hogy a közepes és alacsony jövedelmű országokban a szepszises esetek nagy része kórházon kívüli, itt sem a betegség gyakorisága nem ismert, sem a halálozások száma, de vélhetően és becsülhetően jóval magasabb mint pl. Európában, vagy Észak-Amerikában. Mindehhez hozzájárul az antibiotikum-rezisztencia is, ami arra figyelmeztet, hogy hiába a gazdagabb országok jobb hatásfokú szepszis-kontrollja, nem állhatunk meg, új kezelési eljárásokat, új gyógyszeres lehetőségeket kell találnunk!
A magas halálozási arány mellett a túlélők is veszélyeztetettek, krónikus betegség, fizikális károsodás maradhat fenn. A hosszú távú károsodásokat illető kutatás ritka, ezért nehéz ebben irányelveket megállapítani a gyakorló orvosok számára.
A tanulmányt közzétevő kutatócsoport felvázolt néhány lehetséges kutatási irányt a vérmérgezés diagnózisát és kezelését illetően. Ilyenek pl. a szepszis biomarkerek (jelző labor-paraméterek) a gyorsabb diagnózis érdekében, az egészségügyi szakszemélyzet (és a nagyközönség) képzése a minél korábbi felismerésre, újfajta klinikai vizsgálatok tervezése, annak átgondolása, hogy más-más betegcsoportokat másképpen érinthet a szepszis (pl. gyermekek, terhesek, idősek, speciális betegségben szenvedőek stb.), a modern genetikai eredmények falhasználása, újtípusú gyógyszeres terápiák kidolgozása – az antibiotikumok mellett (vagy esetleg helyett).
http://www.sciencedaily.com/releases/2015/04/150419193736.htm
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
