Idegrendszeri betegségek
Hogyan kerülhető el a stroke-válság?
Az „Akció a stroke megelőzéséért” program Magyarországon. Stroke (szélütés) alakul ki akkor, amikor vérkeringési zavar miatt az agy nem kapja meg az életfontosságú oxigént és tápanyagokat, ennek következtében az idegsejtek pár percen belül működésképtelenné válnak, majd pusztulni kezdenek. A stroke jelentős népegészségügyi probléma, önmagában a harmadik leggyakoribb halálok az iparosodott országokban. Emellett a hosszú távú rokkantság egyik fő oka, évente ötmillió embert tesz tartósan rokkanttá a világon (kiterjedt és tartós károsodást eredményezhet: gyengeséget vagy bénulást, a megismerő-gondolkodási funkciók károsodását). Az életkor előrehaladtával párhuzamosan növekszik a stroke kockázata. A stroke jelenlegi gazdasági terhe óriási, az Európai Unió (EU) összes egészségügyi kiadásának 2-3%-át teszi ki.
Álmatlan éjszakák, álmos nappalok: átmeneti állapot, vagy betegség?
A forgolódással, ébren töltött éjszakákra számtalan magyarázatunk lehet: munkahelyi, vagy családi konfliktusok, stressz, vagy ha úgy érezzük, összecsapnak a hullámok a fejünk felett. Ha ez az állapot huzamosabb ideig is eltart, nem árt, ha átgondoljuk a helyzetet: könnyen lehet, hogy inszomnia, vagyis kóros álmatlanság okozza a panaszokat.
Folytatódik a Stroke - Ne késlekedj! kampány
Folytatódik a Stroke - Ne késlekedj! elnevezésű kampány, amellyel arra hívják fel a figyelmet, hogy a stroke (szélütés) sportos, egészséges életmóddal, rendszeres szűréssel megelőzhető, de ha bekövetkezik, fontos felismerni és azonnal mentőt hívni.
Szürke foltok, avagy lyukak az emlékezetünkben
Az emlékezőképességben fellépő rendellenességek lehetnek fokozatosan súlyosbodók, azaz progresszívek (pl.: Alzheimer-kór, Huntington szindróma), vagy hirtelen bekövetkezők, melyeket traumák, komolyabb fejsérülések, vagy az agyat érintő fertőzések válthatnak ki. Közös jellemző bennük, hogy minden esetben idegi károsodás is fellép, mely meggátolja az emlékezés folyamatának valamely szakaszát.
Emlékszel rá? Hogyan emlékezünk?
Szinte naponta használunk olyan mondatrészeket, mint „Nem emlékszem, hogy…”, „Nem jut eszembe…” „Mielőtt elfelejtem…” stb. Életünket végig kísérik az emlékek, ez teszi lehetővé, hogy megtanuljunk egy verset, de azt is, hogy felismerjük családtagjainkat. Nézzük meg röviden, hogyan is zajlik mindez!
Ez igaz? Kevesebbet alszunk, mint régebben?
A mai ember két órával kevesebbet alszik, mint a száz éve élt elődje, és a nők között több a rossz alvó, mint a férfiak körében - egyebek mellett ez derül ki a Benyovszky Orvosi Központ által az alvászavarok hátterének feltárására indított kutatási program eddigi eredményéből.
Arcvakság - egy kezelhető agyi betegség nyomában
Már látja az "alagút végét" az arcvakságban szenvedő lány. Egy új kognitív kúrának hála reménykedhetnek az arcvakságban szenvedők, azok, akik még családtagjaikat sem ismerik fel - adta hírül a The Daily Telegraph című brit lap.
Antioxidánsokkal - a szélütés és elbutulás ellen?
Antioxidánsok fogyasztása nem szükségszerűen előzi meg a szélütést és az elbutulást. Az antioxidánsokban gazdag étrend nem szükségszerűen előzi meg az agyi érkatasztrófát és a szellemi képességek hanyatlását az idős embereknél, jóllehet léteznek bizonyítékok arra, hogy egyes vitaminok védőhatással vannak az agyra - derül ki egy hollandiai tanulmányból.