A „klasszikus” hasfájás, puffadás és más emésztőrendszeri tünetek mellett olyan panaszok is felvethetik a cöliákia gyanúját, mint a fáradtság, vashiány, viszkető bőr.
- A cöliákia nemcsak emésztési panaszokat, hanem fáradtságot, vashiányt vagy viszkető bőrt is okozhat.
- A betegség egy autoimmun folyamat, amelyet genetikai hajlam és gluténfogyasztás vált ki, és különbözik a búzaallergiától vagy nem cöliákiás gluténérzékenységtől.
- Nemcsak hasi tünetek, hanem vashiány, fáradtság, csontritkulás, meddőség vagy gyermekeknél növekedési elmaradás is indokolhatja a kivizsgálást.
- Vizsgálat előtt nem ajánlott gluténmentes diétát kezdeni, mert ez befolyásolhatja a vérvizsgálat eredményét.
- A diagnózis vérvizsgálaton, szövettani vizsgálaton és szükség esetén genetikai elemzésen alapul, a kezelés pedig élethosszig tartó gluténmentes étrend.
Dr. Sárdi Krisztina, a Gasztroenterológiai Központ – Prima Medica gasztroenterológusa éppen ezért összegezte azokat a szerteágazó tüneteket, amelyek esetén érdemes kivizsgálást kezdeni és arra is felhívta a figyelmet, hogy ez előtt nem célszerű saját döntésből gluténmentes étrendre áttérni, mert ez a vérvizsgálat eredményét álnegatívvá teheti.
Mi az a cöliákia és miért alakul ki?
A cöliákia (közkeletű, megtévesztő nevén lisztérzékenység) egy krónikus autoimmun betegség, amelyben a szervezet a glutént tartalmazó gabonafélék fogyasztására kóros immunválasszal reagál. A glutén főként a búzában, rozsban és árpában található meg.
- A glutén emésztése során olyan fehérjetöredékek keletkeznek, amelyek az arra genetikailag hajlamos emberekben beindíthatják az immunrendszer működését. Az immunválasz elsősorban a vékonybél nyálkahártyáját károsítja – magyarázza Sárdi doktornő. - Ennek következtében a bélfalon található apró bélbolyhok ellaposodhatnak, károsodhatnak, így romolhat a tápanyagok felszívódása. Ez magyarázza, hogy a cöliákia nemcsak hasi panaszokat, hanem más jellegű tüneteket is okozhat.
A cöliákia kialakulásához általában genetikai hajlam és környezeti tényező, elsősorban a glutén jelenléte szükséges. A betegek túlnyomó többségénél kimutatható a HLA-DQ2 vagy HLA-DQ8 genetikai változat, de ezek önmagukban még nem jelentik azt, hogy valaki cöliákiás lesz. A pontos kiváltó mechanizmus meglehetősen összetettebb, és nem teljesen tisztázott. Fontos, hogy nem egyszerűen a glutén „érzékenységéről” van szó, hanem autoimmun folyamatról. Ezek túl érdemes tisztázni, hogy a cöliákia nem ugyanaz, mint a búzaallergia vagy a nem cöliákiás glutén-/búzaérzékenység, ezeknek ugyanis eltérő a mechanizmusuk és a diagnosztikájuk.
Milyen tünetek esetén érdemes cöliákia vizsgálatot kérni?
Cöliákia gyanúja esetén nem csak a klasszikus emésztőrendszeri panaszok miatt érdemes kivizsgálást kezdeni. A betegség tünetei nagyon változatosak lehetnek, és akár kevés panaszt is okozhat.
Jellegzetes emésztőrendszeri panaszok:
• tartós vagy visszatérő hasmenés,
• puffadás, fokozott gázképződés,
• hasi fájdalom, hasi diszkomfort,
• zsíros, világosabb, nehezen leöblíthető széklet,
• visszatérő hányinger,
• megmagyarázhatatlan fogyás.
Nem emésztőrendszeri jelek is fontosak lehetnek, például:
• tartós fáradtság, gyengeség,
• vashiány vagy vashiányos vérszegénység, különösen, ha az oka nem tisztázott,
• B12- vagy fólsavhiány,
• csonttömeg-csökkenés, csontritkulás,
• csont- vagy ízületi fájdalmak,
• bizonyos idegrendszeri panaszok, például neuropátia,
• megmagyarázhatatlanul emelkedett májenzimek,
• bizonyos, tartósan fennálló viszkető bőrtünetek,
• •ismétlődő vetélések, meddőség, korai menopauza,
• gyermekeknél növekedési elmaradás vagy nem megfelelő súlygyarapodás.
Tünetmentes esetben is indokolt lehet a vizsgálat
Bizonyos betegségek és családi előzmények önmagukban is növelik a cöliákiakivizsgálásának indokoltságát. Ilyen például az 1-es típusú cukorbetegség, autoimmun pajzsmirigybetegség, illetve, ha elsőfokú rokonban – szülőben, testvérben vagy gyermekben – cöliákiát diagnosztizáltak. Az IBS-re jellemző panaszok esetén is felmerülhet a szűrés. Sárdi doktornő ezzel kapcsolatban hangsúlyozza, hogy a kivizsgálás előtt nem ajánlott „öndiagnózis” alapján gluténmentes étrendre áttérni, mert ez megtévesztő vérvizsgálatieredményt hozhat. A cöliákia szerológiai vizsgálata megfelelő pontossággal csak glutént tartalmazó étrend mellett végezhető.
Milyen vizsgálattal mutatható ki a cöliákia?
- A cöliákia diagnózisa nem egyetlen vizsgálaton alapul. Általában a tünetek, a vérvizsgálat és – főként felnőtteknél – a vékonybél szövettani vizsgálata alapján állapítjuk meg azt – ismerteti dr. Sárdi Krisztina, a Gasztroenterológiai Központ – Prima Medic agasztroenterológusa.
Az első lépés a vérvizsgálat, amelynél a szöveti transzglutamináz elleni antitesteket (tTG) ellenőrizzük. Pozitív vagy erősen gyanús vérvizsgálat esetén felnőtteknél gasztroenterológiai vizsgálat szükséges. A felső panendoszkópia során a nyombélből kell szövetmintát venni, cöliákiában ugyanis jellegzetes a bélbolyhok károsodása. A jelenlegi felnőtt diagnosztikai gyakorlatban a szerológia és a szövettani vizsgálat együtt adja a biztos diagnózis alapját. Gyermekeknél azonban meghatározott esetekben elhagyható a biopszia.
A szakorvos szerint a genetikai vizsgálatnak is lehet szerepe, bár a HLA-DQ2 és HLA-DQ8 genetikai vizsgálata nem alkalmas önmagában a cöliákia igazolására, hiszen ezek a genetikai tényezők sok egészséges emberben is jelen vannak.
Emésztési és más jellegű tünetei is lehetnek a cöliákiának
Cöliákia gyanúját felvető tünetek esetén azért fontos az orvosi kivizsgálás, mert a betegség kezeletlenül tápanyag-felszívódási zavarhoz, vitamin- és ásványianyag-hiányhoz, vérszegénységhez és hosszabb távon egyéb szövődményekhez vezethet. A pontos diagnózis lehetővé teszi a megfelelő, élethosszig tartó gluténmentes étrend bevezetését, miközben azt is fontos tisztázni, hogy valóban cöliákia áll-e a panaszok hátterében.
Mitől megy a hasam? Ilyen, amikor a szervezete vészjelzést küld
- Megváltozott a széklete, pedig ugyanúgy étkezik? Ezt nem érdemes hetekig figyelmen kívül hagyni
- Véres hasmenése volt a gyerekemnek - mitől lehet ez? Az orvos válaszol
- A mentősök azt hitték, csak kiszáradt – 2 nappal később súlyos betegséget diagnosztizáltak nála
- Okozhat az antibiotikum kúra vért a székletben? Az orvos válaszol
- 9 év kóma után meghalt egy kisfiú, aki nyerstejből készült sajt miatt fertőződött meg
- Tünetek, amelyek már vastagbélrák előtti állapotra utalhatnak
Gyakori kérdések a cöliákiáról
Mi az a cöliákia?
A cöliákia egy krónikus autoimmun betegség, amelyet a glutén fogyasztása vált ki az arra genetikailag hajlamos embereknél. Glutén többek között a búzában, az árpában és a rozsban található. Cöliákia esetén a glutén hatására kialakuló immunreakció károsítja a vékonybél nyálkahártyáját és az ott található bélbolyhokat. Mivel a bélbolyhok fontos szerepet játszanak a tápanyagok felszívódásában, károsodásuk különböző hiányállapotokhoz és emésztőrendszeren kívüli panaszokhoz is vezethet.
Ugyanaz a cöliákia, mint a gluténérzékenység?
A hétköznapi szóhasználatban a cöliákiát gyakran gluténérzékenységnek nevezik, de szakmailag érdemes különbséget tenni az egyes állapotok között. A cöliákia autoimmun betegség, amelynél a glutén fogyasztása a vékonybél károsodását idézheti elő.
Létezik ugyanakkor nem cöliákiás gluténérzékenység is. Ennél gluténtartalmú ételek fogyasztása után jelentkezhetnek panaszok, de nem mutatható ki a cöliákiára jellemző autoimmun folyamat és bélboholy-károsodás. A búzaallergia pedig ismét más állapot: ebben az esetben allergiás reakció alakul ki a búza valamely fehérjéjével szemben.
Milyen tünetei lehetnek a cöliákiának?
A tünetek rendkívül változatosak lehetnek. Jelentkezhet hasmenés, puffadás, hasi fájdalom, hányinger, hányás, székrekedés, fokozott gázképződés vagy fogyás. A széklet zsírossá, kellemetlen szagúvá válhat a tápanyagok nem megfelelő felszívódása miatt.
A cöliákia azonban nem kizárólag emésztőrendszeri tüneteket okozhat. Előfordulhat vérszegénység, fáradtság, fejfájás, csont- vagy ízületi fájdalom, csontritkulás, szájüregi fekély, illetve bizonyos idegrendszeri panaszok is. Emiatt a betegség olykor hosszú ideig felismeretlen maradhat, különösen akkor, ha nincsenek jellegzetes emésztési tünetek.
Lehet valaki cöliákiás hasmenés és hasfájás nélkül is?
Igen. A cöliákia nem mindenkinél jár a klasszikusnak tartott emésztőrendszeri tünetekkel. Előfordulhat, hogy a betegségre például ismeretlen eredetű vashiányos vérszegénység, tartós fáradtság vagy csontanyagcsere-probléma miatt végzett kivizsgálás során derül fény.
Egyes érintetteknél nagyon enyhék lehetnek a tünetek, mások pedig gyakorlatilag semmilyen feltűnő panaszt nem tapasztalnak. A tünetmentesség ugyanakkor nem jelenti feltétlenül azt, hogy a glutén nem károsítja a vékonybelet.
Felnőttkorban is kialakulhat a cöliákia?
Igen. Bár a cöliákiát sokáig elsősorban gyermekkorban jelentkező betegségként tartották számon, bármely életkorban felismerhető. Valaki akár évtizedeken keresztül fogyaszthat glutént komolyabb panasz nélkül, majd később jelentkezhetnek a betegség tünetei.
A genetikai hajlam fontos szerepet játszik a kialakulásában, de önmagában nem jelenti azt, hogy valakinél biztosan megjelenik a betegség.
Örökölhető a cöliákia?
A cöliákiának erős genetikai háttere van, ezért az érintettek közeli családtagjainál magasabb a betegség előfordulásának valószínűsége. Különösen az elsőfokú rokonok – vagyis a szülők, gyermekek és testvérek – esetében érdemes számolni a nagyobb kockázattal.
A genetikai hajlam ugyanakkor nem egyenlő magával a betegséggel. Bizonyos, cöliákiához kapcsolódó génvariánsok megléte viszonylag gyakori, miközben az ezeket hordozó embereknek csak egy részénél alakul ki ténylegesen cöliákia.
Hogyan derül ki, hogy valaki cöliákiás?
A kivizsgálás általában vérvizsgálattal kezdődik, amely során a cöliákiára jellemző ellenanyagokat keresik. Felnőtteknél pozitív vagy erősen gyanús eredmény esetén a diagnózis megerősítéséhez rendszerint felső endoszkópos vizsgálat és a vékonybélből vett szövettani minta vizsgálata is szükséges.
Fontos, hogy a kivizsgálás idején az érintett még fogyasszon glutént. Ha valaki már korábban gluténmentes étrendre tér át, az ellenanyagszint csökkenhet, a bélnyálkahártya pedig elkezdhet regenerálódni, ami megnehezítheti vagy akár tévesen negatívvá teheti a vizsgálatokat.
Érdemes próbaképpen elhagyni a glutént, ha cöliákiára gyanakszik?
A diagnózis felállítása előtt nem célszerű. Ha valaki azt tapasztalja, hogy kenyér, tészta vagy más gluténtartalmú étel fogyasztása után rendszeresen panaszai vannak, kézenfekvőnek tűnhet néhány hétre elhagyni ezeket az ételeket. Cöliákia gyanúja esetén azonban ez éppen a kivizsgálást nehezítheti meg.
A gluténmentes étrendet ezért lehetőleg csak a szükséges vizsgálatok elvégzése után érdemes elkezdeni. Ha valaki már hosszabb ideje gluténmentesen étkezik, az orvos dönthet arról, milyen további vizsgálatokra, esetleg ellenőrzött gluténterhelésre lehet szükség.
Meg lehet gyógyítani a cöliákiát?
Jelenleg nincs olyan gyógyszer vagy kezelés, amely megszüntetné a betegséget. A kezelés alapja az élethosszig tartó, szigorú gluténmentes étrend. Ha a glutént teljesen kiiktatják, a vékonybél nyálkahártyája fokozatosan regenerálódhat, a tünetek enyhülhetnek vagy megszűnhetnek, és a tápanyagok felszívódása is javulhat.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy a betegség elmúlt. Ha az érintett ismét rendszeresen glutént fogyaszt, az immunreakció és a bélkárosodás újra kialakulhat akkor is, ha nem jelentkeznek azonnal tünetek.
Mit nem ehet, aki cöliákiás?
A búzát, árpát és rozst, valamint az ezekből készült hagyományos élelmiszereket kerülni kell. Ide tartozik többek között számos kenyér, péksütemény, tészta, sütemény és panírozott étel.
A glutén ugyanakkor kevésbé nyilvánvaló élelmiszerekben is előfordulhat, ezért cöliákia esetén fontos az összetevők és a jelölések ellenőrzése. Természetesen számos élelmiszer eleve gluténmentes: ilyen például a rizs, a burgonya, a kukorica, a hajdina, a hús, a hal, a tojás, a zöldségek és a gyümölcsök, amennyiben feldolgozásuk során nem kerülnek kapcsolatba gluténnal.
Ehet zabot, aki cöliákiás?
A tiszta zab természeténél fogva nem ugyanazt a gluténfehérjét tartalmazza, mint a búza, az árpa vagy a rozs, ezért sok cöliákiás ember képes tolerálni. A probléma az, hogy a hagyományos zab termesztés, szállítás vagy feldolgozás közben könnyen szennyeződhet gluténtartalmú gabonával.
Ezért cöliákia esetén kizárólag igazoltan gluténmentes zab jöhet szóba. Emellett az érintettek egy kisebb része a zab egyik fehérjéjére, az aveninre is érzékenyen reagálhat, ezért a zab étrendbe illesztését érdemes szakemberrel egyeztetni.
Mennyire kell komolyan venni a keresztszennyeződést?
Cöliákia esetén a kis mennyiségű glutén is problémát jelenthet, ezért az étrend nem merül ki abban, hogy valaki egyszerűen nem eszik kenyeret vagy tésztát. A gluténmentes étel elkészítés közben is szennyeződhet például morzsákkal, liszttel vagy olyan eszközökkel, amelyeken gluténtartalmú étel maradt.
Otthon ezért figyelni kell többek között a munkafelületekre, a kenyérpirítóra, vágódeszkákra és más konyhai eszközökre. Étteremben pedig nemcsak azt érdemes megkérdezni, hogy az étel alapanyagai gluténmentesek-e, hanem azt is, hogyan készítik el.
Mi történik, ha egy cöliákiás ember néha „csal” a diétával?
A glutén akkor is kiválthatja az immunreakciót és károsíthatja a vékonybelet, ha az érintett nem érez azonnal semmilyen tünetet. Emiatt a gluténmentes étrend cöliákia esetén nem alkalmi diéta, és nem az egyéni közérzet alapján kell eldönteni, mikor lehet eltérni tőle.
A kezeletlen vagy nem megfelelően kezelt betegség hosszabb távon felszívódási zavarokhoz, vitamin- és ásványianyag-hiányhoz, vérszegénységhez, csontvesztéshez és más szövődményekhez vezethet.
Hízhat is valaki cöliákia mellett?
Igen. Tévedés, hogy a cöliákiás ember szükségszerűen sovány vagy folyamatosan fogy. Bár a felszívódási zavar miatt fogyás előfordulhat, normál testsúlyú és túlsúlyos embereknél is kialakulhat a betegség.
A gluténmentes étrend elkezdése után egyesek hízhatnak is, részben azért, mert a vékonybél regenerálódásával javul a tápanyagok felszívódása. Emellett a gluténmentes jelölés önmagában nem jelenti azt, hogy egy élelmiszer kevesebb kalóriát, cukrot vagy zsírt tartalmaz.
A gluténmentes étrend egészségesebb annak is, aki nem cöliákiás?
Nem feltétlenül. A glutén elhagyása önmagában nem teszi egészségesebbé az étrendet. Ha valakinek nincs cöliákiája, búzaallergiája vagy más, orvosilag indokolt oka a glutén kerülésére, nincs általános egészségügyi szükség a teljes kiiktatására.
A rosszul összeállított gluténmentes étrend ráadásul kevés rostot, vasat, folátot vagy más fontos tápanyagot tartalmazhat. Cöliákia esetén ezért nem pusztán a glutén elhagyása a cél, hanem egy hosszú távon is kiegyensúlyozott, megfelelő tápanyagtartalmú étrend kialakítása
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
