A stroke, ismertebb nevén az agyvérzés a 3. leggyakoribb halálok Magyarországon. A Nemzetközi Stroke Day apropóján ezért a betegséggel kapcsolatos megelőzés lehetőségeire és fontosságára Társadalmi Célú Sport és Családi Nappal hívja fel a figyelmet ESzME (Egyesület a Stroke Megelőzéséért) 2009. május 10-én.
Az agyi érkatasztrófa a rák és a szívbetegségek után a harmadik vezető halálok, mi több, a leggyakoribb tartós mozgáskorlátozottságot okozó betegség. A szomorú tényre Káposzta Zoltán országos szakfelügyelő neurológus, a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház osztályvezető főorvosa, a Magyar Stroke Társaság vezetőségi tagja hívta fel a figyelmet. A főorvos abból az alkalomból nyilatkozott az MTI-nek, hogy a társaság kampányt folytat, amellyel fel akarja hívni a lakosság figyelmét a betegség tüneteire, és arra, hogy az agyi érkatasztrófa esetében minden perc számít.
Ötvenkét millió forintból korszerű, negyvenágyas neurorehabilitációs osztályt avattak pénteken a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Szent-Györgyi Albert Klinikai Központjában; ezzel egy intézménybe került a sürgősségi betegellátás, az akut neurológiai és intenzív ellátás, a képalkotó diagnosztika és a komplex rehabilitációra alkalmas fizikoterápiás részleg.
Országos kampányt indított a héten Magyar Stroke Társaság, hogy megismertesse a stroke (agyvérzés, szélütés) tüneteit és előjeleit, valamint hogy felhívja a figyelmet e betegség esetében az időfaktor fontosságára.
A klinikai kipróbálás alatt álló, fampridine nevű szer javította egyes szklerózis multiplexes páciensek járóképességét - közölték tanulmányuk eredményét amerikai kutatók a Lancet című orvosi folyóiratban.
Nagy az epilepszia kockázata legalább tíz évig egy súlyosabb agysérülés után - közölték dán kutatók a Lancet című orvosi szaklap hétfői számában.
A Nemzetközi Epilepsziaellenes Iroda (IBE) 1997-ben hirdette meg Szent Bálint (Valentin) napjára, február 14-re az epilepsziások világnapját, mert az epilepsziások védőszentje is Bálint, a vértanúhalált halt pap.
A mexikói kutató, Dr. Julio Sotelo a Journal of the Neurological Sciences című szaklapban publikált összefoglalójában meggyőző bizonyítékokkal támasztja alá, hogy – egyéb endogén tényezők mellett – a varicella-zoster vírusnak szerepe van a sclerosis multiplex kialakulásában.