Honnan ismerhető fel a myasthenia gravis? Orvos vizsgálat alkalmával, ha pl. szemhéjcsüngés, karemelési nehézség, fogási zavarok tapasztalhatóak. A részletes laboratóriumi vizsgálat kimutatja az acetilkolin-receptor antitestek jelenlétét. Speciális vizsgálat az izmok elektromos árammal történő ingerlése, és egyidejűleg az izomösszehúzódások erejének mérése.
Myasthenia gravis: diagnózis, kezelési lehetőségek
Forrás: MyDoctor
Orvos vizsgálat alkalmával, ha pl. szemhéjcsüngés, karemelési nehézség, fogási zavarok tapasztalhatóak. A részletes laboratóriumi vizsgálat kimutatja az acetilkolin-receptor antitestek jelenlétét. Speciális vizsgálat az izmok elektromos árammal történő ingerlése, és egyidejűleg az izomösszehúzódások erejének mérése.
Ha a beteg valóban myasthenia gravisban szenved, a vizsgálat ideje alatt mérhető és jelentős módon csökken az izomerő. Diagnosztikus céllal is beadhatnak egyes gyógyszereket (pl. edrophonium, neostigmin). Myasthenia gravis fennállásakor ezek a szerek rövid időre jelentős mértékben fokozzák az izomerőt. Ezzel pontosítható a betegség diagnózisa.
Az EMG (elektromiográfia), különösen a repetitív ingerléses vizsgálat, segít kimutatni az izomgyengeség jellegzetes mintáit, például az ingerületátvitel csökkenését. Egy másik speciális EMG-típus, az egyrostos EMG, rendkívül érzékenyen képes kimutatni az ideg-izom kapcsolat zavarából eredő eltéréseket. Így az EMG is fontos diagnosztikai eszköz a miasthenia gravis felismerésében és súlyosságának megítélésében.
Mivel egyéb állapotok, betegségek is kísérheti a myasthenia gravist és interferálhatnak a kezeléssel, az orvos egyéb vizsgálatokat is előírhat. Szükséges lehet a thymoma (csecsemőmirigy daganat) kizárására CT vagy MR vizsgálatra. A magas vérnyomás, glaucoma fennállása is vizsgálatra kerül, a vérkép pedig a pajzsmirigybetegség meglétére/kizárására, lehetséges kizárandó betegségek még: egyéb autoimmun betegségek (reumatoid artritisz, SLE), cukorbetegség, vesebetegségek, fertőző megbetegedések.
A myasthenia gravis jelen ismereteink szerint nem gyógyítható betegség, gyógyszerekkel, ritkán műtéti úton kezelhető. A pyridostigmin nevű szerrel megnövelhető az ideg-izom ingerületet átvivő acetilkolin mennyisége, a receptorok kellően stimulált állapotában az izomműködés javul. A prednizolon és más immunszuppresszív szerek (tehát az immunrendszer működését elnyomó, csökkentő gyógyszerek) mint az azathioprin, ciklosporin, ciklofoszfamid stb., lelassítják az acetilkolin elleni antitestek termelését.
Néhány újabb származék esetén, úgy tűnik kevesebb a mellékhatás, ilyen pl. a mikofenolát mofetil.
Súlyos esetben plazmaferezist kell végezni, ami lényegében vércserélő, pontosabban vértisztító eljárás, melynek során a vér átáramoltatásra kerül egy készülékben, ahol az antitestben gazdag vérplazma lecserélődik antitest-mentes vérplazmára. Felmerülhet immunoglobulin injekció intravénás adása is.
Thymoma, tehát csecsemőmirigy-daganat fennállása esetén ennek sebészi eltávolítása a terápia. Akkor is érdemes ezt elvégezni, ha nincs kimutatható tumor, mert sok beteg esetén műtét után javulnak a myasthenia gravis tünetei.
Ha esetleg légzési nehézség, nehezítettség tünetei jelentkeznek a légzőizmok gyengesége miatt, azonnali kórházi felvétel szükséges, és a beteg lélegeztetőgépre való helyezése! A myastheniás krízis gyakori pl. súlyos fertőzésben, éppen ezért fontos a helyes antibiotikus kezelés.
Fertőzés
Egyes gyógyszerek ronthatják a myasthenia gravis tüneteit, pl.:
Szívritmuszavarokban alkalmazott egyes gyógyszerek
Egyes nőbetegek jelzik, hogy ciklusuk idején romlanak a myasthenia tünetei. A terhesség hatása a betegségre nem megjósolható. Kb. azonos azok száma, akik tünetei javulnak, azokhoz képest, akiknél romlás áll be, illetve nincsen észlelhető változás.
A betegség megelőzésére nincsenek módszereink jelenleg. Ha már ismert, diagnosztizált betegséggel állunk szemben, az alábbi módon kerülhetjük el a tünetek fellángolását:
Próbáljuk meg a mindennapi stresszhelyzeteket eredményesen kezelni.