Plazmaferezis

A plazmaferezis – más néven plazmacsere – egy speciális orvosi eljárás, amelynek során a beteg véréből célzottan eltávolítják a plazmát, vagyis a vér folyékony részét.

Mi az a plazmaferezis, és mire használják?

A plazmaferezis során tehát a vérplazmát eltávolítják a vérből, majd a sejtes elemeket visszajuttatják a szervezetbe. Ezt az eljárást különböző betegségek kezelésére alkalmazzák, például autoimmun kórképekben, amikor a plazmában található kóros antitesteket vagy egyéb káros anyagokat el kell távolítani. Emellett egészséges emberektől is vesznek plazmát, amelyet gyógyszerek előállítására használnak.

Ez a kezelés segít eltávolítani a vérplazmában lévő káros anyagokat, például antitesteket, immunkomplexeket, fehérjéket vagy toxinokat, amelyek hozzájárulhatnak bizonyos betegségek kialakulásához vagy súlyosbodásához.

A plazmaferezis célja, hogy az eltávolított plazmával együtt megszabaduljanak a betegséget előidéző anyagoktól, miközben a vérsejtek (vörösvérsejtek, fehérvérsejtek, vérlemezkék) visszakerülnek a szervezetbe. Az eljárás során a vért egy gépbe vezetik, ahol a plazma és a sejtes elemek szétválasztásra kerülnek, majd a sejtes elemeket a helyettesítő plazmával visszajuttatják a keringésbe.

Hogyan működik a plazmaferezis?

A plazmaferezis során a vért a beteg vénájából egy plazmaferezis-gépbe vezetik, amely egy centrifuga segítségével szétválasztja a vérplazmát a sejtes elemekről. A plazma tartalmazhat olyan káros antitesteket, fehérjéket, vagy toxinokat, amelyek szerepet játszanak az autoimmun vagy egyéb betegségekben.

A folyamat lépései a következők:

1. 1 A vért eltávolítják a beteg vénájából, és egy gépbe vezetik.
2. 2 A gép centrifugálással vagy szűrővel szétválasztja a vérplazmát a vérsejtektől.
3. 3 Az eltávolított plazma helyére sóoldatot, albumint vagy friss fagyasztott plazmát adnak.
4. 4 A tisztított vért visszajuttatják a beteg keringésébe.

A kezelés általában néhány órát vesz igénybe, és a terápiát az adott betegségtől függően többször is megismételhetik.

Milyen betegségek esetén lehet szükség plazmaferezisre?

A plazmaferezist leggyakrabban olyan betegségek kezelésére alkalmazzák, amelyek során a vérplazmában felhalmozódó kóros anyagok hozzájárulnak a betegség kialakulásához.

Autoimmun betegségek

Az autoimmun betegségekben a szervezet immunrendszere tévesen a saját sejtjeit és szöveteit támadja meg, és az antitestek hozzájárulnak a gyulladásos reakciókhoz. A plazmaferezis segít eltávolítani ezeket az autoantitesteket, ezáltal csökkentve a gyulladást és az autoimmun támadást.

• Guillain-Barré szindróma (GBS): ez egy ritka autoimmun betegség, amelyben a szervezet immunrendszere megtámadja a perifériás idegeket, bénulást okozva. A plazmaferezis segít eltávolítani azokat az antitesteket, amelyek az idegkárosodást okozzák.
• Myasthenia gravis: egy másik autoimmun betegség, amely az izmok gyengeségét és kimerültségét okozza. A plazmaferezis eltávolítja azokat az antitesteket, amelyek megtámadják az izmokhoz kapcsolódó idegi receptorokat.

Vérzéses vaszkulitiszek

Az immunmediált vaszkulitiszekben a vérerek falát támadó antitestek vagy immunkomplexek gyulladást és károsodást okoznak. A plazmaferezis segít ezek eltávolításában, enyhítve a gyulladásos folyamatokat.

• Wegener-granulomatózis: a kis és közepes vérerek falának gyulladásával járó betegség, amely súlyos szövődményekhez vezethet. A plazmaferezis segít az antitestek és immunkomplexek eltávolításában.

Vese- és májbetegségek

Egyes vesebetegségek és májelégtelenségek esetén a plazmaferezis eltávolíthatja a keringésből a szervezetben felhalmozódó toxikus anyagokat.

• Goodpasture-szindróma: ez egy ritka autoimmun betegség, amelyben az antitestek a veséket és a tüdőt támadják. A plazmaferezis csökkenti az antitestek szintjét, megakadályozva a további károsodást.

Neurológiai betegségek

Bizonyos neurológiai betegségekben, ahol az antitestek támadják az idegrendszert, a plazmaferezis hatékonyan eltávolíthatja a kóros antitesteket és fehérjéket.

• Krónikus gyulladásos demyelinizáló polineuropátia (CIDP): egy olyan betegség, amely az idegrostokat körülvevő mielinburkot támadja, így idegkárosodást és izomgyengeséget okoz. A plazmaferezis hatékonyan csökkenti az antitestek számát és javítja a tüneteket.

TTP (thrombotikus trombocitopéniás purpura)

Ez egy ritka, életveszélyes vérbetegség, amelyben az apró vérrögök kialakulása csökkenti a vérlemezkék számát és károsítja a vörösvértesteket. A plazmaferezis segít eltávolítani a kóros antitesteket és a vérrögképződést előidéző fehérjéket a vérből.

Paraneoplasztikus szindrómák

Bizonyos rákbetegségekhez társuló paraneoplasztikus szindrómák esetén az immunrendszer tévesen támadja meg a normális sejteket és szöveteket. A plazmaferezis ezekben az esetekben is segíthet az autoantitestek eltávolításában.

Mérgezések és toxinok eltávolítása

Súlyos mérgezések, például bizonyos gyógyszertúladagolás vagy méreganyagok lenyelése esetén a plazmaferezis segíthet eltávolítani a mérgező anyagokat a vérből.

A plazmaferezis előnyei

• Gyors hatás: a plazmaferezis gyorsan eltávolíthatja a káros anyagokat a vérből, ezáltal gyors javulást eredményezhet, különösen akut autoimmun betegségek esetén.
• Célzott terápia: segít célzottan eltávolítani azokat a kóros antitesteket vagy immunkomplexeket, amelyek betegségeket okoznak, anélkül, hogy a vérsejteket károsítaná.
• Rugalmas alkalmazás: a plazmaferezis különböző betegségek széles körében alkalmazható, beleértve az autoimmun betegségeket, vérképzőszervi zavarokat és mérgezéseket is.

A plazmaferezis kockázatai

• Fertőzésveszély: a katéterek és vénás hozzáférések használata növelheti a fertőzések kockázatát.
• Alacsony vérnyomás: a plazmaferezis során felléphet alacsony vérnyomás, szédülés vagy gyengeség, különösen a folyadékcsere miatt.
• Allergiás reakciók: bizonyos esetekben a plazmapótló oldatokra allergiás reakció léphet fel.
• Véralvadási problémák: a kezelés során véralvadási zavarok jelentkezhetnek, mivel a plazma eltávolításával együtt a véralvadási fehérjék is csökkenhetnek.

Gyakori kérdések a plazmaferezisről

A plazmaferezis (plazmacsere) egy fontos orvosi eljárás, amely segít eltávolítani a vérplazmából a káros antitesteket, toxinokat és immunkomplexeket, és helyettesíti azokat tiszta plazmával vagy más oldatokkal. Széles körben alkalmazzák autoimmun betegségek, neurológiai rendellenességek, vérképzőszervi zavarok és mérgezések kezelésében. Míg a plazmaferezis gyors és hatékony terápiás eszköz lehet, figyelmet kell fordítani az esetleges mellékhatásokra és kockázatokra.

Hogyan zajlik a plazmaferezis folyamata?

A plazmaferezis során a beteg vagy donor véréből egy speciális készüléken keresztül kivonják a plazmát, miközben a vérsejtek visszakerülnek a szervezetbe. A beavatkozás általában egy vénás kanülön vagy egy centrális vénás katéteren keresztül történik. Az eljárás körülbelül 1-2 órát vesz igénybe, és közben a páciens vagy donor kényelmesen ül vagy fekszik.

Milyen betegségek esetén alkalmazzák a plazmaferezist?

A plazmaferezist főként autoimmun betegségek, például myasthenia gravis, Guillain-Barré szindróma, lupus vagy bizonyos vérképzőszervi betegségek, például trombotikus trombocitopéniás purpura (TTP) kezelésére alkalmazzák. Ezen kívül alkalmazható bizonyos mérgezések vagy súlyos fertőzések esetén is, amikor a plazmában lévő káros anyagokat el kell távolítani.

Vannak-e mellékhatásai a plazmaferezisnek?

Bár a plazmaferezis biztonságos eljárásnak számít, néhány mellékhatás előfordulhat, például alacsony vérnyomás, szédülés, fáradtság vagy enyhe kalciumhiány miatt jelentkező bizsergés a végtagokban. Ritkábban fertőzés, allergiás reakciók vagy a vénás hozzáférés miatti szövődmények is felléphetnek. A megfelelő orvosi felügyelet mellett azonban ezek a kockázatok minimalizálhatók.

Ki adhat plazmát, és milyen gyakran lehet plazmaferezist végezni?

Egészséges felnőttek adhatnak plazmát, ha megfelelnek a véradásra vonatkozó kritériumoknak, például megfelelő testsúlyuk van, és nincs krónikus betegségük. A plazmadonáció gyakrabban ismételhető, mint a teljes véradás, általában hetente akár kétszer is lehetséges, mivel a vérsejtek visszakerülnek a szervezetbe, és gyorsan pótlódik a hiányzó plazma.

Fájdalmas-e a plazmaferezis?

A beavatkozás maga nem fájdalmas, de a tűszúrás kellemetlen lehet, hasonlóan a vérvételhez. A folyamat során egyesek hidegrázást vagy enyhe kellemetlenséget tapasztalhatnak, különösen, ha gyorsan történik a véráramlás. A megfelelő folyadékfogyasztás és a nyugodt környezet segít minimalizálni ezeket a tüneteket.

Milyen előnyökkel jár a plazmadonáció?

A plazmadonációval életmentő gyógyszerek készíthetők, amelyeket például immunhiányos betegek, vérzékenységben szenvedők vagy autoimmun betegségekben érintettek számára használnak. Emellett a rendszeres plazmaadás egészségügyi szempontból is előnyös lehet, mivel segíthet a szervezet vérkeringésének felfrissítésében és a plazma gyors regenerálódásában.

Mennyire biztonságos a plazmaferezis?

A plazmaferezis szigorúan ellenőrzött orvosi eljárás, amelyet steril környezetben, speciális készülékekkel végeznek. A donorok számára alacsony kockázattal jár, mivel minden felhasznált eszköz egyszer használatos vagy sterilizálható. A betegeknél a kezelést mindig orvosi felügyelet mellett végzik, hogy minimalizálják a lehetséges szövődményeket.

Lehet-e étkezni vagy inni a plazmaferezis előtt és után?

Igen, ajánlott a megfelelő folyadékbevitel és könnyű étkezés a plazmaferezis előtt és után is. A víz vagy az elektrolitokban gazdag italok segítenek elkerülni az alacsony vérnyomást és a szédülést. A koffein és az alkohol fogyasztása viszont kerülendő a beavatkozás előtt és után is.

Mennyi idő alatt regenerálódik a szervezet a plazmaferezis után?

A plazma körülbelül 24-48 órán belül teljesen pótlódik a szervezetben, ezért a legtöbb ember nem tapasztal hosszú távú hatásokat. Azonban a fáradtság vagy az enyhe elektrolitvesztés miatt ajánlott a megfelelő pihenés és a folyadékpótlás. Ha valaki rendszeresen ad plazmát, akkor érdemes figyelni a megfelelő fehérje- és tápanyagbevitelre.

Mi a különbség a vérátömlesztés és a plazmaadás közt?

A vérátömlesztés során elsősorban vörösvértesteket adnak a betegnek, hogy javítsák az oxigénszállítást, például vérszegénység vagy vérveszteség esetén. Ezzel szemben a plazmaadás a vér folyékony részét – a plazmát – pótolja, amely alvadási faktorokat és fehérjéket tartalmaz. Plazmát főként akkor alkalmaznak, ha a betegnek véralvadási zavara van, például májbetegség vagy masszív vérzés miatt. Míg a vérátömlesztés célja az oxigénellátás helyreállítása, addig a plazmaadás a véralvadás támogatására szolgál. Mindkét beavatkozás orvosi felügyeletet igényel, és különféle szövődményekkel járhat.

Felhasznált források:

• Mayo Clinic - Plasmapheresis
• Cleveland Clinic - Plasma Exchange (Plasmapheresis)
• National Institutes of Health - Plasmapheresis in Autoimmune Diseases
• American Society for Apheresis - Therapeutic Plasma Exchange (TPE)