A plazmaferezis – más néven plazmacsere – egy speciális orvosi eljárás, amelynek során a beteg véréből célzottan eltávolítják a plazmát, vagyis a vér folyékony részét.
A plazmaferezis során tehát a vérplazmát eltávolítják a vérből, majd a sejtes elemeket visszajuttatják a szervezetbe. Ezt az eljárást különböző betegségek kezelésére alkalmazzák, például autoimmun kórképekben, amikor a plazmában található kóros antitesteket vagy egyéb káros anyagokat el kell távolítani. Emellett egészséges emberektől is vesznek plazmát, amelyet gyógyszerek előállítására használnak.
Ez a kezelés segít eltávolítani a vérplazmában lévő káros anyagokat, például antitesteket, immunkomplexeket, fehérjéket vagy toxinokat, amelyek hozzájárulhatnak bizonyos betegségek kialakulásához vagy súlyosbodásához.
A plazmaferezis célja, hogy az eltávolított plazmával együtt megszabaduljanak a betegséget előidéző anyagoktól, miközben a vérsejtek (vörösvérsejtek, fehérvérsejtek, vérlemezkék) visszakerülnek a szervezetbe. Az eljárás során a vért egy gépbe vezetik, ahol a plazma és a sejtes elemek szétválasztásra kerülnek, majd a sejtes elemeket a helyettesítő plazmával visszajuttatják a keringésbe.
A plazmaferezis során a vért a beteg vénájából egy plazmaferezis-gépbe vezetik, amely egy centrifuga segítségével szétválasztja a vérplazmát a sejtes elemekről. A plazma tartalmazhat olyan káros antitesteket, fehérjéket, vagy toxinokat, amelyek szerepet játszanak az autoimmun vagy egyéb betegségekben.
A kezelés általában néhány órát vesz igénybe, és a terápiát az adott betegségtől függően többször is megismételhetik.
A plazmaferezist leggyakrabban olyan betegségek kezelésére alkalmazzák, amelyek során a vérplazmában felhalmozódó kóros anyagok hozzájárulnak a betegség kialakulásához.
Az autoimmun betegségekben a szervezet immunrendszere tévesen a saját sejtjeit és szöveteit támadja meg, és az antitestek hozzájárulnak a gyulladásos reakciókhoz. A plazmaferezis segít eltávolítani ezeket az autoantitesteket, ezáltal csökkentve a gyulladást és az autoimmun támadást.
Az immunmediált vaszkulitiszekben a vérerek falát támadó antitestek vagy immunkomplexek gyulladást és károsodást okoznak. A plazmaferezis segít ezek eltávolításában, enyhítve a gyulladásos folyamatokat.
Egyes vesebetegségek és májelégtelenségek esetén a plazmaferezis eltávolíthatja a keringésből a szervezetben felhalmozódó toxikus anyagokat.
Bizonyos neurológiai betegségekben, ahol az antitestek támadják az idegrendszert, a plazmaferezis hatékonyan eltávolíthatja a kóros antitesteket és fehérjéket.
Ez egy ritka, életveszélyes vérbetegség, amelyben az apró vérrögök kialakulása csökkenti a vérlemezkék számát és károsítja a vörösvértesteket. A plazmaferezis segít eltávolítani a kóros antitesteket és a vérrögképződést előidéző fehérjéket a vérből.
Bizonyos rákbetegségekhez társuló paraneoplasztikus szindrómák esetén az immunrendszer tévesen támadja meg a normális sejteket és szöveteket. A plazmaferezis ezekben az esetekben is segíthet az autoantitestek eltávolításában.
Súlyos mérgezések, például bizonyos gyógyszertúladagolás vagy méreganyagok lenyelése esetén a plazmaferezis segíthet eltávolítani a mérgező anyagokat a vérből.
A plazmaferezis (plazmacsere) egy fontos orvosi eljárás, amely segít eltávolítani a vérplazmából a káros antitesteket, toxinokat és immunkomplexeket, és helyettesíti azokat tiszta plazmával vagy más oldatokkal. Széles körben alkalmazzák autoimmun betegségek, neurológiai rendellenességek, vérképzőszervi zavarok és mérgezések kezelésében. Míg a plazmaferezis gyors és hatékony terápiás eszköz lehet, figyelmet kell fordítani az esetleges mellékhatásokra és kockázatokra.
A plazmaferezis során a beteg vagy donor véréből egy speciális készüléken keresztül kivonják a plazmát, miközben a vérsejtek visszakerülnek a szervezetbe. A beavatkozás általában egy vénás kanülön vagy egy centrális vénás katéteren keresztül történik. Az eljárás körülbelül 1-2 órát vesz igénybe, és közben a páciens vagy donor kényelmesen ül vagy fekszik.
A plazmaferezist főként autoimmun betegségek, például myasthenia gravis, Guillain-Barré szindróma, lupus vagy bizonyos vérképzőszervi betegségek, például trombotikus trombocitopéniás purpura (TTP) kezelésére alkalmazzák. Ezen kívül alkalmazható bizonyos mérgezések vagy súlyos fertőzések esetén is, amikor a plazmában lévő káros anyagokat el kell távolítani.
Bár a plazmaferezis biztonságos eljárásnak számít, néhány mellékhatás előfordulhat, például alacsony vérnyomás, szédülés, fáradtság vagy enyhe kalciumhiány miatt jelentkező bizsergés a végtagokban. Ritkábban fertőzés, allergiás reakciók vagy a vénás hozzáférés miatti szövődmények is felléphetnek. A megfelelő orvosi felügyelet mellett azonban ezek a kockázatok minimalizálhatók.
Egészséges felnőttek adhatnak plazmát, ha megfelelnek a véradásra vonatkozó kritériumoknak, például megfelelő testsúlyuk van, és nincs krónikus betegségük. A plazmadonáció gyakrabban ismételhető, mint a teljes véradás, általában hetente akár kétszer is lehetséges, mivel a vérsejtek visszakerülnek a szervezetbe, és gyorsan pótlódik a hiányzó plazma.
A beavatkozás maga nem fájdalmas, de a tűszúrás kellemetlen lehet, hasonlóan a vérvételhez. A folyamat során egyesek hidegrázást vagy enyhe kellemetlenséget tapasztalhatnak, különösen, ha gyorsan történik a véráramlás. A megfelelő folyadékfogyasztás és a nyugodt környezet segít minimalizálni ezeket a tüneteket.
A plazmadonációval életmentő gyógyszerek készíthetők, amelyeket például immunhiányos betegek, vérzékenységben szenvedők vagy autoimmun betegségekben érintettek számára használnak. Emellett a rendszeres plazmaadás egészségügyi szempontból is előnyös lehet, mivel segíthet a szervezet vérkeringésének felfrissítésében és a plazma gyors regenerálódásában.
A plazmaferezis szigorúan ellenőrzött orvosi eljárás, amelyet steril környezetben, speciális készülékekkel végeznek. A donorok számára alacsony kockázattal jár, mivel minden felhasznált eszköz egyszer használatos vagy sterilizálható. A betegeknél a kezelést mindig orvosi felügyelet mellett végzik, hogy minimalizálják a lehetséges szövődményeket.
Igen, ajánlott a megfelelő folyadékbevitel és könnyű étkezés a plazmaferezis előtt és után is. A víz vagy az elektrolitokban gazdag italok segítenek elkerülni az alacsony vérnyomást és a szédülést. A koffein és az alkohol fogyasztása viszont kerülendő a beavatkozás előtt és után is.
A plazma körülbelül 24-48 órán belül teljesen pótlódik a szervezetben, ezért a legtöbb ember nem tapasztal hosszú távú hatásokat. Azonban a fáradtság vagy az enyhe elektrolitvesztés miatt ajánlott a megfelelő pihenés és a folyadékpótlás. Ha valaki rendszeresen ad plazmát, akkor érdemes figyelni a megfelelő fehérje- és tápanyagbevitelre.
A vérátömlesztés során elsősorban vörösvértesteket adnak a betegnek, hogy javítsák az oxigénszállítást, például vérszegénység vagy vérveszteség esetén. Ezzel szemben a plazmaadás a vér folyékony részét – a plazmát – pótolja, amely alvadási faktorokat és fehérjéket tartalmaz. Plazmát főként akkor alkalmaznak, ha a betegnek véralvadási zavara van, például májbetegség vagy masszív vérzés miatt. Míg a vérátömlesztés célja az oxigénellátás helyreállítása, addig a plazmaadás a véralvadás támogatására szolgál. Mindkét beavatkozás orvosi felügyeletet igényel, és különféle szövődményekkel járhat.
Felhasznált források:
A plazmaferezis – más néven plazmacsere – egy speciális orvosi eljárás, amelynek során a beteg véréből célzottan eltávolítják a plazmát, vagyis a vér folyékony részét.
Vérszegénységet számtalan dolog okozhat, ezért fontos az állapot megfelelő, alapos kivizsgálása, az okok felkutatása.
Alap vizsgálat a vérvétel, de vajon tudja, hogy pontosan mikről adhat információkat?
Egyetlen véradással akár 3 ember életére is hatással lehetünk.